előző nap
következő nap

„Ellentét támadt tehát miatta...” Jn 7,40–53

40 A sokaságból azok, akik hallották ezt az igét, ezt mondták: Valóban ő a próféta. 41 Mások így szóltak: Ő a Krisztus. Többen pedig ezt mondták: Csak nem Galileából jön el a Krisztus? 42 Nem azt mondta-e az Írás, hogy a Krisztus Dávid magvából és Betlehemből jön el, abból a faluból, ahol Dávid élt? 43 Ellentét támadt tehát miatta a sokaságban: 44 némelyek közülük el akarták fogni, de senki sem vetette rá a kezét. 45 A szolgák visszamentek a főpapokhoz és a farizeusokhoz, akik ezt kérdezték tőlük: Miért nem hoztátok ide? 46 A szolgák így feleltek: Ember még így soha nem beszélt, ahogyan ő. 47 A farizeusok ezt mondták nekik: Titeket is megtévesztett? 48 Vajon a vezetők vagy a farizeusok közül hitt-e benne valaki? 49 De ez a sokaság, amely nem ismeri a törvényt, átkozott! 50 Ekkor Nikodémus, aki korábban már járt nála, és közülük való volt, így szólt hozzájuk: 51 Elítéli-e az embert a mi törvényünk, míg ki nem hallgatták, és meg nem tudták tőle, hogy mit tett? 52 Azok pedig így válaszoltak neki: Talán te is galileai vagy? Nézz utána és lásd be, hogy Galileából nem támad próféta.53 Ezután mindenki hazament.

„Ellentét támadt tehát miatta..." (43). Jézus Krisztus személye mindig döntés elé állít. Követőiként sem várhatunk mindenkitől azonnali elfogadást (Jn 15,20). Később azonban az őt elutasítók közötti ellentét mégis Jézus elfogadását segítette (9,16; 10,19–21). Ha már felismertük, hogy az ellentétek között is Jézus a megoldás, türelmesek vagyunk-e az ellenszegülőkkel, tudva, hogy megváltozhatnak?

RÉ 91 MRÉ 91

„Velük voltak Isten prófétái, akik támogatták őket.” (Ezsdrás 5) Ezsdrás 5

(1) „Velük voltak Isten prófétái, akik támogatták őket.” (Ezsdrás 5)

HÍVŐ BÖLCSESSÉG.

– 1. Ez a hívő bölcsesség adatott Isten népe akkori vezetőinek és véneinek, akik a templom újjáépítését vezették. A perzsa helytartó kérdésére bölcsen feleltek: nem védekeztek, nem magyarázkodtak, végképp nem háborodtak fel, hanem tömören elmondták népük és templomuk egész történetét, mint Isten cselekvését, nem tagadva a saját bűneiket sem (3–5; 11–16).

– 2. Ez a hívő bölcsesség adatott a perzsa helytartónak is. Mert ez adatik azoknak is, akik hivatalosan nem hozzánk tartoznak. Tattenaj helytartó e bölcs hitből fakadóan írja meg levelét Dárius királynak. Ebben szó szerint idézi a zsidó vének válaszát. A helytartóban nincs rosszindulat, hanem inkább segítő szándék, amely nem ügyet akar, hanem megoldást, a tartományában élők javára (6–10).

– 3. Urunk, köszönjük, hogy Te adsz nekünk hitből fakadó bölcsességet, a legnehezebb helyzetekben is. Ez nem okos diplomácia, mert nem kötünk olcsó, hazug kompromisszumokat, hanem a Te áldott cselekvésed ebben a világban, általunk.

____

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Isten Igéje bíztat, a mindenkori próféták által, hogy ne féljünk, és hívő bölcsességgel végezzük szolgálatunkat (1–2).

Nem mindegy, hogyan reagálunk! Inkább mindig aludjunk egyet, azaz imádkozzunk egyet a döntések előtt, hacsak lehet.