„...Jézus ...háborgott lelkében, és megrendült” Jn 11,33–44
„...Jézus ...háborgott lelkében, és megrendült" (33). Mi rendítette meg Jézust? Az, hogy Márta és Mária is felrótta neki a távollétét Lázár betegsége idején? Vagy maga a halál kegyetlensége, amelyet végérvényesen majd csak a golgotai kereszten fog legyőzni? Jézus példát adott arról, hogy az együttérzés nem a tehetetlenség passzív, hanem az irgalom aktív cselekedete: „sírjatok a sírókkal" (Róm 12,15).
RÉ 295 MRÉ 385
„Csillapodjatok…” (Nehémiás 8,1–12) Nehémiás 8,1–12
(11) „Csillapodjatok…” (Nehémiás 8,1–12)
A MEGÚJULÁS A SZENTLÉLEK MŰVE. Ezért a megújulás kapcsán soha nem egy nehezen meghatározható, „lelki” megújulásról van szó, hanem „szentlelkes” megújulásról. Ennek pedig Isten látható népének közösségében megélt, látható jelei vannak.
– 1. Isten Igéjét olvasták fel azok előtt, akik egy emberként összegyűltek erre. Ki, mire mozdul, mire gyűlik össze. Akik Isten Igéjének közelébe gyűlnek össze, azok Isten megújult népének tagjai. Ne vonjuk kétségbe az Ige köré gyülekezettek hitét valamiféle homályos lelki, magunk kegyessége által gyártott feltététek okán (1).
– 2. Isten Igéje, ebben a bűnös világban törvény, amely világosan kimondja, hogy mit kell tenni, és mit nem szabad cselekedni, ezáltal világosan meghatározza a világ buja őserdejében a biztos, életre vezető ösvényt. De csak az képes ezt megérteni, aki kegyelem alatt van (2–4).
– 3. Isten Igéje lecsillapodást, erőt, örömöt ajándékoz nekünk (9–12), az örök élet előízét, magát Jézus Krisztust. Nincs megújulás, ha Őbenne nem csillapodunk le, és nem ezzel a nyugodt örömmel és erővel indulunk tovább (10–11). Jaj, elég volt az egyházat újítgató „lelkesekből”!
___
A MEGÚJULÁS A SZENTLÉLEK MŰVE.
Ezért a megújulás kapcsán soha nem egy nehezen meghatározható, „lelki” megújulásról van szó, hanem „szentlelkes” megújulásról.
Ennek pedig Isten látható népének közösségében megélt, látható jelei vannak.
– 1. Isten Igéjét olvasták fel azok előtt, akik egy emberként összegyűltek erre.
Ki, mire mozdul, mire gyűlik össze.
Akik Isten Igéjének közelébe gyűlnek össze, azok Isten megújult népének tagjai.
Ne vonjuk kétségbe az Ige köré gyülekezettek hitét valamiféle homályos lelki, magunk kegyessége által gyártott feltététek okán (1).
– 2. Isten Igéje, ebben a bűnös világban törvény, amely világosan kimondja, hogy mit kell tenni, és mit nem szabad cselekedni, ezáltal világosan meghatározza a világ buja őserdejében a biztos, életre vezető ösvényt.
A törvényben nincs mellébeszélés.
De csak az képes ezt megérteni, aki kegyelem alatt van (2–4).
– 3. Isten Igéjének magyarázatát hallgatta Isten népe, tisztelettel, arra áment mondva; – az akkor előírt liturgikus mozdulatokkal, leborulással és felemelt kezekkel is kifejezve ezt a tiszteletet és engedelmességet.
A „külsőségek” változhatnak, de akkor is kellenek, hogy kifejezzék a lényeget: leborulunk Isten előtt, engedelmesen az Ő utat mutató, üdvözítő szavára figyelünk ebben a kaotikus világban (5–8).
– 4. Isten Igéje lecsillapodást, erőt, örömöt ajándékoz nekünk (9–12), az örök élet előízét, magát Jézus Krisztust.
Nincs megújulás, ha Őbenne nem csillapodunk le, és nem ezzel a nyugodt örömmel és erővel indulunk tovább (10–11).
Jaj, elég volt az egyházat újítgató „lelkesekből”!