előző nap következő nap

„...Istened, az Úr veled jár a táborban, hogy segítségedre legyen, és kezedbe adja ellenségeidet; legyen azért a táborod szent...” 5Móz 23

1 Ne vegye el senki apja feleségét, és ne emelje fel apja takaróját! 2 Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez a zúzott heréjű vagy a kasztrált. 3 Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez a félvér: még a tizedik nemzedéke sem tartozhat az Úr gyülekezetéhez. 4 Nem tartozhat az Úr gyülekezetéhez ammóni vagy móábi ember: még a tizedik nemzedékük sem tartozhat soha az Úr gyülekezetéhez. 5 Mert nem jöttek elétek kenyérrel és vízzel az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból, és mert felbérelték ellened Bálámot, Beór fiát, az arám-naharajimi Petórból, hogy átkozzon meg téged. 6 De Istened, az Úr nem akarta Bálámot meghallgatni; sőt Istened, az Úr áldásra fordította számodra az átkot, mert szeret téged Istened, az Úr. 7 Ne törődj békességükkel és javukkal soha, egész életedben! 8 Ne utáld az edómiakat, mert testvéreid ők! Ne utáld az egyiptomiakat, mert jövevény voltál országukban! 9 Ezeknek a harmadik nemzedékben született gyermekei az Úr gyülekezetéhez tartozhatnak. 10 Ha táborba szállsz ellenségeid ellen, őrizkedj minden rossz dologtól! 11 Ha valaki egy éjszakai eset miatt nem tiszta, az menjen ki a táboron kívülre! Ne menjen vissza a táborba addig, 12 amíg estefelé meg nem mosakodott: napnyugtakor azután bemehet a táborba. 13 Legyen a táboron kívül egy hely, ahová félremégy. 14 Legyen a fölszerelésed között egy ásó, hogy amikor a szükségedet elvégzed, áshass egy gödröt, majd betakarhasd vele a székletedet. 15 Mert Istened, az Úr veled jár a táborban, hogy segítségedre legyen, és kezedbe adja ellenségeidet; legyen azért a táborod szent, ne lásson ő nálad semmi szemérmetlenséget, különben elfordul tőled. 16 Ne szolgáltasd vissza gazdájának a rabszolgát, ha hozzád menekül a gazdájától! 17 Hadd lakjék közötted azon a helyen, amelyet választ magának városaid közül, ahol jó neki. Ne nyomorgasd őt! 18 Ne legyen szent helyeden parázna nő Izráel leányai közül, se parázna férfi Izráel fiai közül! 19 Ne vidd a parázna nő bérét, se a parázna férfi keresetét Istenednek, az Úrnak a házába semmiféle fogadalom címén, mert mindkettő utálatos Istened, az Úr előtt. 20 Ne szedj kamatot testvéredtől se pénz, se élelem, se egyéb dolog után, amit kamatra szoktak adni! 21 Az idegentől szedhetsz kamatot, de testvéredtől ne szedjél kamatot! Akkor majd megáld téged Istened, az Úr minden vállalkozásodban azon a földön, ahová most bemégy, hogy birtokba vedd. 22 Ha fogadalmat teszel Istenednek, az Úrnak, ne halogasd annak a teljesítését, mert úgyis számon kéri tőled Istened, az Úr, és vétek fog terhelni. 23 Ha nem teszel fogadalmat, azzal nem vétkezel. 24 Tartsd meg és teljesítsd, amit kimondtál, amikor önkéntes áldozatot fogadtál Istenednek, az Úrnak úgy, ahogyan azt megígérted! 25 Ha bemégy felebarátod szőlőjébe, ehetsz szőlőt jóllakásig, ha megkívánod, de edényedbe ne szedjél belőle! 26 Ha bemégy felebarátod gabonájába, szakíthatsz a kezeddel kalászokat, de sarlóval ne vágj a felebarátod gabonájából!

Isten mindenkit hív magához, de mégsem lehet feltételek nélkül odamenni hozzá, és azt mondani: én az Úr gyülekezetéhez tartozom. A pogány vallási szokásokban élők, akik nemcsak idegen kultúrát, de idegen kultuszt is képviselnek, ugyanúgy elküldi az Úr, mint azokat, akik választott népe ellen fordultak. Ne gondoljuk, hogy ez ma másként van. Ráadásul ránk is érvényes: „...Istened, az Úr veled jár a táborban, hogy segítségedre legyen, és kezedbe adja ellenségeidet; legyen azért a táborod szent..." (15). Önmagunkat, környezetünket, családunkat, egyházunkat meg kell őrizni tisztának és szentnek, hogy Istennel megélhessük közösségünket!

RÉ 374 MRÉ 272

„…kezdték a betegeket ágyon oda hordani…” (Márk 6,45–56) Márk 6,45–56

(55) „…kezdték a betegeket ágyon oda hordani…” (Márk 6,45–56)

Jézus a kegyes zsidó férfi ruháját viselte, szegélyén bojtokkal, emlékezve Isten szabadító tetteire és az Isten parancsai szerinti háládatos életre (4Mózes 15,37–42). Jézus ruhájának ezeket a bojtjait ragadták meg a betegek, mert a korabeli mágikus csodahit szerint, ha az isteni erővel felruházott embernek csak a ruháját megérintik, meggyógyulnak. Sok, szenzációra és haszonra vágyó „csodadoktor” használta ki ezt a hiedelmet Jézus korában is.

Pál levelei határozottan kijelentették, hogy Jézus nem csodadoktor, hanem Isten egyetlen fia, megváltó, ezért az apostol nem is akar másról tudni, csak Jézus Krisztus keresztjéről (1Korinthus 2,2), valamint az apostol a teológiai érvelésében sem használja a földi, „test szerinti” Jézusra vonatkozó hagyományt (2Korinthus 5,16).

Márk evangéliuma hasonlóképpen, az ember megváltásáért kereszt felé haladó Jézus hangsúlyozásának rendel alá mindent. Mégis, Márk sem itt, sem máshol nem hagyja ki az emberek akkori csodaváró hitét. Sőt, Márk leírja: Jézus, mint egy kiapadhatatlan forrás a szomjazón, isteni hatalmával szótlanul könyörült a betegeken és a nyomorultakon (55–56). Jézus könyörült a szenvedőkön anélkül, hogy hittanórát tartott volna nekik hitük kezdetlegességéről és elégtelenségéről.

Olyan sok a beteg, olyan mély az emberi nyomorúság, és vannak olyan „tömény” helyzetek is, amikor „csak” segíteni kell és lehet, szó nélkül (1,32–39; 3,7–12).

Márk szerint, Jézus az igazi tanítást a kereszten adja majd személyéről és megváltó szolgálatáról. Amíg ez a „tanítás” a kereszten fel nem tárul, addig nem a tanítás, hanem a cselekvés ideje van. Ez az ún. „messiási titok”, amellyel maga Jézus is megtiltja, hogy kereszthaláláig és feltámadásáig beszéljenek róla és a csodáiról (3,12).

Ugyanakkor Jézus a csodáit ritkán hagyta szó nélkül. Sokkal gyakrabban adta hozzá a tanítást is. Mindkettőt isteni hatalommal tette, mint Isten egyetlen Fia. Kell a segítség, kell az érintés, mert a bajban lévő ember konkrét „tapintást”, aláhajlást vár, bármilyen önző is a hiedelme, bármennyire nem „élő a hite”, vagy bármennyire hitetlen… Adott ponton azonban nélkülözhetetlen a segítség mellett elhangzó bizonyságtétel!

Ám minden e-világi segítség csak időleges. Megváltás kell, valódi, örök megoldás! Jézus Krisztus ezért jött. Ezért írt „nekünk” Pál és Márk; – általuk ezért írt a Szentlélek.

Legyen eleven számunkra Isten megváltóan segítő, krisztusi szeretete ma is, a Szentlélek által. Áldott pünkösdöt!