„…az Úr ereje gyógyításra indította…” Lk 5,17-26
17 Amikor az egyik napon tanított, és körülötte ültek a farizeusok és törvénytudók, akik Galilea és Júdea különböző falvaiból, továbbá Jeruzsálemből jöttek, az Úr ereje gyógyításra indította őt. 18 És íme, férfiak ágyon hoztak egy béna embert, és igyekeztek bevinni és letenni eléje. 19 Mivel a sokaság miatt nem találták módját, hogyan vigyék be, felmentek a háztetőre, és a cseréptetőn át eresztették le ágyastól Jézus elé a középre. 20 Ő pedig látva hitüket, így szólt: Ember, megbocsáttattak a te bűneid. 21 Erre az írástudók és a farizeusok tanakodni kezdtek: Kicsoda ez, hogy így káromolja az Istent? Ki bocsáthat meg bűnöket az egy Istenen kívül? 22 Jézus pedig ismerve gondolataikat, megkérdezte tőlük: Miről tanakodtok szívetekben? 23 Melyik a könnyebb? Azt mondani, hogy megbocsáttattak a te bűneid, vagy azt mondani, kelj fel, és járj? 24 Azért pedig, hogy megtudjátok: van hatalma az Emberfiának bűnöket megbocsátani a földön – így szólt a bénához: Neked mondom, kelj fel, vedd az ágyadat, és menj haza! 25 Az pedig szemük láttára azonnal felkelt, fogta az ágyát, amelyen feküdt, és Istent dicsőítve hazament. 26 Ámulat fogta el mindnyájukat, és dicsőítették az Istent, megteltek félelemmel, és ezt mondták: Csodálatos dolgokat láttunk ma!
Bibliaolvasó Kalauz – Mikola Borbála igemagy
Lukácsot orvosként is érdekelte, Jézus hogyan állítja helyre azt, amit az ember lázadása elrontott. Jézust „…az Úr ereje gyógyításra in-dította…” (17), és az eltántoríthatatlan hitet nem hagyja válasz nélkül. Szavai csak úgy jogosak, ha ő az a valaki, aki ellen elkövették a bűnöket (Zsolt 51,6). Mi könnyebb? Az írástudók ismerhették Isten gyógyító erejét az Ószövetségből, de ember még nem hirdetett bűnbocsánatot. Ha szkeptikusan közelítünk a kérdéshez, a járás látható, míg a bűnbocsánat nem ellenőrizhető. Mi könnyebb? A gyógyítás a teremtő Isten szavába, a bűnbocsánat Jézus testének és vérének feláldozásába került. A helyreállítás a bűnbocsánattal kezdődik. A „helyreállított” ember tudja Istent dicsérni tetteiért és személyéért.
RÉ 112 MRÉ 112
„…nem jön már ide többé körülmetéletlen és tisztátalan.” Ézsaiás 52
1 Ébredj, ébredj, Sion, szedd össze erődet! Öltözz ékes ruhába, Jeruzsálem, te szent város, mert nem jön már ide többé körülmetéletlen és tisztátalan. 2 Rázd le magadról a port, kelj föl, fogságba vitt Jeruzsálem, oldd le nyakadról bilincsedet, Sion fogságba vitt lánya! 3 Ezt mondja az Úr: Ingyen adtalak oda, nem pénzen váltalak meg. 4 Mert ezt mondja az én Uram, az Úr: Egykor Egyiptomba került népem, és jövevény volt ott, aztán Asszíria sanyargatta, pedig semmit sem fizetett érte. 5 Most pedig mit tegyek – így szól az Úr –, hiszen ingyen vitték el népemet?! Ujjonganak, akik uralkodnak rajta – így szól az Úr –, és gyalázzák nevemet szüntelen, mindennap. 6 Ezért majd megismeri népem a nevemet azon a napon, hogy én vagyok az, aki így szólt: Itt vagyok! 7 Milyen kedves annak az érkezése, aki örömhírrel jön a hegyeken át! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik! 8 Hallgasd csak! Őrállóid hangosan kiáltanak, együtt ujjonganak, mert saját szemükkel látják, hogy visszatér az Úr a Sionra. 9 Vígan ujjongjatok mindnyájan, Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az Úr, megváltotta Jeruzsálemet! 10 Kinyújtotta szent karját az Úr minden nép szeme láttára; meglátják majd mindenütt a földön Istenünk szabadítását. 11 Távozzatok, távozzatok, vonuljatok ki onnan, tisztátalan dolgot ne érintsetek! Vonuljatok ki belőle, tisztítsátok meg magatokat, akik az Úr edényeit hordozzátok! 12 De nem kell sietve vonulnotok, futva menekülnötök, mert az Úr jár előttetek, és Izráel Istene lesz mögöttetek is. 13 Íme, eredményes lesz a szolgám! Magasztos lesz és felséges, igen magasra emelkedik. 14 Sokan csak iszonyodtak tőle, annyira torz volt; nem volt már emberi a külseje, kinézete nem volt emberhez hasonló. 15 De bámulatba ejt majd sok népet, királyok is befogják előtte szájukat, mert olyan dolgot látnak, amiről senki sem beszélt nekik, olyasmit tudnak meg, amiről addig nem hallottak.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(1) „…nem jön már ide többé körülmetéletlen és tisztátalan.” (Ézsaiás 52)
– Amikor egy hosszú út után leszállunk a repülőről, és végre hozzájutunk a poggyászunkhoz is, ilyenkor megdöbbenve tapasztalhatjuk, hogy kinyitották és átkutatták a csomagunkat, beletúrtak a legszemélyesebb dolgainkba. Joggal, és a saját érdekünkben tették ezt. Mégis, az ember úgy érzi, hogy az idegen kezek tisztátalanná tették azt, ami csak az övé. Egy ilyen helyzetben nehezedik ránk igazán a tény: mennyire elfáradtunk az út során. Ilyenkor megsejtünk valamit abból, hogy milyen nehéz, ellentmondásos, megalázó is ez az élet. Jogos ami történt, és mégis elviselhetetlen… Ez csak egy egyszerű példa. A hangsúly a kezelhetetlen, megoldhatatlan, tisztátalan valóság örömtelenségén van, amibe bele lehet keseredni.
– De örömhírrel ajándékozott meg bennünket a mi Urunk!
Örömhír az, hogy Isten nem engedi többé megalázni, meggyalázni, bántani, tisztátalanná tenni népét. Aki népét bántja, az Őt magát bántja (5).
Örömhír az, hogy Isten nagyra értékel bennünket és tisztának tekint bennünket; holott annyi nyomorúságunk van. Merjük magunkat úgy látni, ahogy az Úr tekint ránk! Ő felékesített menyasszonynak (1) látja fogságba vitt, megalázott népét (2–6).
Örömhír az, hogy az Úr visszaadja nekünk azt, amit „elvettek” tőlünk: visszaadja házunkat, hazánkat, templomunkat, hitünket, békességünket, szabadságunkat, tisztaságunkat, kultúránkat, örökségünket, örök életünket.
Örömhír az, hogy az Úr visszatér népéhez, a Sionra (7); Ő visszatér közénk, „belénk”; majd rajtunk keresztül újból birtokba veszi a világot.
Örömhír az, hogy Ő ingyen adott oda, ezért ingyen vált meg. Ingyen adott oda, vagyis nem történt „adás-vétel”, valójában mindvégig az övéi maradtunk (3).
Örömhír az, hogy az Úr megtisztít, megvigasztal, megszabadít és megvált bennünket. A megváltás maradéktalan, örök szabadulás: Isten dicsőségének megvalósulása népén, minden nép szeme láttára (9–10).
– Örömhírt kaptunk! Örülünk! Örömhírt adunk tovább! Az örömhír széppé tesz, és ez a szépség vonzó. Az örömhír azonban nemcsak valóságos szépséggel ajándékoz meg minket, hanem ez az örömhír örök és egyetlen megoldás. A szépség az örök élet valósága. Az örömhírt hozó lába azért szép, mert a megváltás örömhírét hozza. Szépsége az üzenetben van, Istenben van, az üdvösséges szabadulásban van, és nem a lábában (7).