„…egyetlen megtérő bűnös miatt nagyobb öröm lesz a mennyben, mint kilencvenkilenc igaz miatt…” Lk 15,1–10
1 A vámszedők és a bűnösök mindnyájan Jézushoz igyekeztek, hogy hallgassák őt. 2 A farizeusok és az írástudók pedig így zúgolódtak: Ez bűnösöket fogad magához, és együtt eszik velük. 3 Ő ezt a példázatot mondta nekik: 4 Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? 5 És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében, 6 hazamegy, összehívja barátait és szomszédait, majd így szól hozzájuk: Örüljetek velem, mert megtaláltam az elveszett juhomat. 7 Mondom nektek, hogy ugyanígy egyetlen megtérő bűnös miatt nagyobb öröm lesz a mennyben, mint kilencvenkilenc igaz miatt, akiknek nincs szüksége megtérésre. 8 Vagy ha egy asszonynak tíz drahmája van, és elveszít egy drahmát, vajon nem gyújt-e lámpást, nem söpri-e ki a házát, és nem keresi-e gondosan, míg meg nem találja? 9 Ha pedig megtalálta, összehívja barátnőit és szomszédasszonyait, és így szól: Örüljetek velem, mert megtaláltam a drahmát, amelyet elvesztettem. 10 Mondom nektek, így fognak örülni az Isten angyalai egyetlen megtérő bűnösnek.
Bibliaolvasó Kalauz – Vad Zsigmond igemagyarázata
„…egyetlen megtérő bűnös miatt nagyobb öröm lesz a mennyben, mint kilencvenkilenc igaz miatt…” (7). Isten nem akarja, hogy az ember az eljövendő Isten országából bűnei miatt kizárja magát. Jézus azért jött, hogy az ember „…el ne vesszen, hanem örök élete legyen”. Te már okoztál örömöt a mennyben? Te már örültél együtt a mennyei seregekkel egy megtért bűnös hazatalálásakor?
RÉ 215 MRÉ 375
„A jóindulat kedvessé tesz…” Példabeszédek 13,15–25
13 Aki megveti az igét, eladósodik miatta, de aki tiszteli a parancsolatokat, elnyeri jutalmát. 14 A bölcs tanítás az élet forrása a halál csapdáinak kikerülésére. 15 A jóindulat kedvessé tesz, de a hűtlenek útja saját romlásukat okozza. 16 Minden eszes ember okosan cselekszik, de az esztelen bolondságot terjeszt. 17 A gonosz küldött romlásba dönt, de a megbízható követ gyógyulást szerez. 18 Szegénység és gyalázat éri azt, aki megveti az intést, de tisztelik azt, aki megfogadja a feddést. 19 A beteljesült kívánság jólesik az embernek, az ostobának pedig utálatos eltérni a rossztól. 20 Aki bölcsekkel jár, bölccsé lesz, az ostobák barátja pedig romlottá lesz. 21 A vétkeseket üldözi a baj, az igazaknak pedig szép jutalmuk lesz. 22 A jó ember örökséget hagy még unokáinak is, a vétkes vagyona pedig az igazra vár. 23 Sok eledelt terem a szegények szántóföldje, de van, akit tönkretesz a törvénytelenség. 24 Aki kíméli botját, gyűlöli a fiát, de aki szereti, idejében megfenyíti. 25 Az igaz jóllakásig ehet, de a bűnösök hasa éhen marad.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(15) „A jóindulat kedvessé tesz…” (Példabeszédek 13,15–25)
Ismerek olyan embereket, akik mindenkiről mindent tudnak, és radarcsápjaik folyamatosan figyelnek. Ezeknek örömöt okoz a másikat kibeszélni. Ezeknek „vígjáték”, ha a másik bajba kerül. Számukra ez csupán egy jó kis ügy: végre történik valami, amin aztán hetekig lehet csámcsogni. Még veszélyesebb, ha ez a „figyelem” komoly ambícióval társul. A rosszindulat, a kettő együtt: „akarni többre jutni” és „figyelni a másikat”. Az ilyen emberekben egy percig nem lehet megbízni. JÓINDULATÚ EMBERREL TALÁLKOZNI VISZONT: NAGY AJÁNDÉK.
– A jóindulatú embert sokféleképpen leírhatjuk, de leginkább abban áll a „jóindulatúsága”, hogy megbízható és okos (16), így soha nem ártja magát olyan ügyekbe, amihez semmi köze. A jóindulatú ember eleve távol tartja magát a kétes ügyektől, amelyek bajt sejtetnek (17).
– A jóindulatú ember nem szaglászik a másik után, nem beszéli ki a másikat. A jóindulatú ember elégedett, és nem akar egy határon túl többet magának: ezért nincs szüksége értelmetlen konfliktusokra, hátsó szándékkal megrakott játszmákra (16–17).
– A jóindulatú ember kedves; őszintén kedves, és nem érdekből. Mert sokan kedvesek hozzánk, amíg valamiért kellünk nekik; és ha ez elmúlt, akkor szóba sem állnak velünk utána. Pontosan tudni kell, hogy melyik fajta kedvesség szól a helyzetnek, a pozíciónak, célzott érdeknek; és melyik kedvesség szól nekünk magunknak. Igen elkeserítő az arány az előbbi javára. Pedig nagy ajándék a jóindulatú kedvesség, egy durva és érdekvezérelt világban (15).
– A jóindulat Isten Lelkének ajándéka. Az az ember lehet jóindulatú, aki igazán részesülhetett az Isten megváltó szeretetének krisztusi jóindulatában. Az ilyen ember újjászületett ember: ezért tud – az Úr erejével – elégedett, hálás, megbízható lenni, Isten által lezárt területeket és ügyeket kerülni. A jóindulatú emberen kiformálódik a Krisztus (1,7).
– A jóindulatú ember éppen attól lesz „küldött”, küldetéses életű, hogy „csak” csendben teszi a dolgát, megbízhatóan a maga helyén, és nincs meg benne sem a küldetéses karrieristák kíméletlensége, sem a küldetéses hitbuzgók „minden lében kanál” természete. A jóindulatú ember közelsége gyógyulás (17).