„Ez Ézsau, azaz Edóm nemzetsége:...” 1Móz 36
1 Ez Ézsau, azaz Edóm nemzetsége: 2 Ézsau Kánaán leányai közül vett feleségeket: Ádát, a hettita Élón leányát és Oholíbámát, Aná leányát, aki a hivvi Cibón leánya volt, 3 meg Boszmatot, Izmael leányát, Nebájót húgát. 4 Ádá szülte Ézsaunak Elífázt, Boszmat szülte Reúélt, 5 Oholíbámá pedig szülte Jeúst, Jalámot és Kórahot. Ezek Ézsau fiai, akik Kánaán földjén születtek. 6 Akkor Ézsau fogta a feleségeit, fiait, leányait és mindenkit, aki a házához tartozott meg a jószágát, minden állatát és egész vagyonát, amelyet Kánaán földjén szerzett, és más országba ment a testvére, Jákób elől. 7 Mert olyan sok volt a szerzeményük, hogy nem lakhattak együtt, és jószágaik miatt nem bírta őket eltartani az a föld, amelyen jövevények voltak. 8 Így telepedett le Ézsau a Széír-hegységben. Ézsau pedig Edóm. 9 Ez a Széír-hegységben lakó Ézsaunak, Edóm ősatyjának a nemzetsége: 10 Így hívták Ézsau fiait: Elífáz volt Ádának, Ézsau feleségének a fia, Reúél pedig Boszmatnak, Ézsau feleségének a fia. 11 Elífáz fiai voltak: Témán, Ómár, Cefó, Gatám és Kenaz. 12 Timna volt Elífáznak, Ézsau fiának a másodfelesége, ő szülte Elífáznak Amálékot. Ezek voltak Ádának, Ézsau feleségének a fiai. 13 Ezek Reúél fiai: Nahat, Zerah, Sammá és Mizzá. Ezek voltak Boszmatnak, Ézsau feleségének a fiai. 14 Ezek voltak a fiai Oholíbámának, Ézsau feleségének, Aná leányának, aki Cibón leánya volt: ő szülte Ézsaunak Jeúst, Jalámot és Kórahot. 15 Ezek voltak Ézsau fiainak nemzetségfői: Elífáznak, Ézsau elsőszülöttjének a fiai voltak: Témán nemzetségfő, Ómár nemzetségfő, Cefó nemzetségfő, Kenaz nemzetségfő, 16 Kórah nemzetségfő, Gatám nemzetségfő, Amálék nemzetségfő. Ezek voltak az Elífáztól származó nemzetségfők Edóm földjén: ezek Ádá fiai voltak. 17 Ezek voltak Reúélnak, Ézsau fiának a fiai: Nahat nemzetségfő, Zerah nemzetségfő, Sammá nemzetségfő és Mizzá nemzetségfő. Ezek voltak a Reúéltól származó nemzetségfők Edóm földjén; ezek Boszmatnak, Ézsau feleségének a fiai voltak. 18 Ezek voltak Oholíbámának, Ézsau feleségének a fiai: Jeús nemzetségfő, Jalám nemzetségfő és Kórah nemzetségfő. Ezek voltak az Oholíbámától, Aná leányától, Ézsau feleségétől származó nemzetségfők. 19 Ezek voltak Ézsaunak, azaz Edómnak a fiai és nemzetségfői. 20 Ezek voltak a hóri Széír fiai, akik ezen a földön laktak: Lótán, Sóbál, Cibón és Aná, 21 Dísón, Écer és Dísán. Ezek voltak a hóri nemzetségfők, Széír fiai Edóm földjén. 22 Lótán fiai voltak: Hórí és Hémám, Lótánnak a húga pedig Timna. 23 Ezek voltak Sóbál fiai: Alván, Mánahat, Ébál, Sefó és Ónám. 24 Ezek voltak Cibón fiai: Ajjá és Aná. Ez az Aná vizet talált a pusztában, amikor apjának, Cibónnak a szamarait legeltette. 25 Ezek voltak Aná gyermekei: Dísón és Oholíbámá, Aná leánya. 26 Ezek voltak Dísón fiai: Hemdán, Esbán, Jitrán és Kerán. 27 Ezek voltak Écer fiai: Bilhán, Zaaván és Akán. 28 Ezek voltak Dísán fiai: Úc és Arán. 29 Ezek voltak a hóri nemzetségfők: Lótán nemzetségfő, Sóbál nemzetségfő, Cibón nemzetségfő, Aná nemzetségfő, 30 Dísón nemzetségfő, Écer nemzetségfő és Dísán nemzetségfő. Ezek voltak a Széír földjén lakó hóri nemzetségfők nemzetségenként. 31 Ezek a királyok uralkodtak Edómban, mielőtt Izráel fiainak királyuk lett volna: 32 Edómban Bela, Beór fia uralkodott, városának a neve Dinhábá volt. 33 Bela halála után a bocrai Jóbáb, Zerah fia lett a király. 34 Jóbáb halála után a Témán földjéről való Húsám lett a király. 35 Húsám halála után Hadad, Bedad fia lett a király, aki megverte a midjániakat Móáb mezején. Városának a neve Avít volt. 36 Hadad halála után a maszrékai Szamlá lett a király. 37 Szamlá halála után a rehóbót-hannáhári Saul lett a király. 38 Saul halála után Baal-Hánán, Akbór fia lett a király. 39 Baal-Hánán, Akbór fia halála után Hadar lett a király. Városának a neve Páú volt, feleségének a neve Mehétabél, aki Mézáháb leányának, Matrédnak a leánya volt. 40 Így hívták az Ézsautól származó nemzetségfőket, nemzetségeik, lakóhelyük és nevük szerint: Timná nemzetségfő, Alvá nemzetségfő, Jetét nemzetségfő, 41 Oholímábá nemzetségfő, Élá nemzetségfő, Pínón nemzetségfő, 42 Kenaz nemzetségfő, Témán nemzetségfő, Mibcár nemzetségfő, 43 Magdíél nemzetségfő és Írám nemzetségfő. Ezek voltak Edóm nemzetségfői lakóhelyük szerint az általuk birtokolt földön. Ézsau volt az edómiak ősatyja.
Bibliaolvasó kalauz – Édes Árpád igemagyarázata
Izráel és Edóm, a két testvérnép kapcsolata az évszázadok során súlyosan megterhelődik, de ettől a rokonság tagadhatatlan tény marad. Isten igéje számontartja a kellemetlen rokont is, és a későbbiek során is emlékezteti Izráel népét, hogy Edómnak is megvan a maga öröksége (5Móz 2,4). Vannak olyan helyzetek, amikor úgy érezzük, csak gyűlölni van okunk. Istenért, Istenben azonban eljuthatunk a tiszteletig és az elfogadásig.
RÉ 117 MRÉ 117
„…itt nagyobb van Jónásnál!” Máté 12,38–50
38 Akkor újra megszólította őt néhány írástudó és farizeus: Mester, jelt akarunk látni tőled. 39 Ő pedig így válaszolt nekik: Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak Jónás próféta jele. 40 Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel. 41 Ninive lakói feltámadnak majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására; de íme, nagyobb van itt Jónásnál! 42 Dél királynője feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, mert ő a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; de íme, nagyobb van itt Salamonnál! 43 Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. 44 Akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen, kiseperve és felékesítve találja azt. 45 Akkor elmegy, maga mellé vesz másik hét lelket, még magánál is gonoszabbakat, és bemenve megtelepednek ott; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt. Ez történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is. 46 Még beszélt Jézus a sokasághoz, amikor íme, anyja és testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele. 47 Valaki szólt neki: Íme, anyád és testvéreid odakint állnak, és beszélni akarnak veled. 48 Ő azonban így felelt annak, aki szólt neki: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim? 49 Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim! 50 Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én testvérem és az én anyám.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(41) „…itt nagyobb van Jónásnál!” (Máté 12,38–50)
JÉZUSTÓL JELT KÍVÁNNAK.
– 1. Jézus már sok jelet tett, ha csak azokat vesszük számba, amelyeket Máté eddig lejegyzett. De még több kell! Az írástudók a mózesi törvény egy passzusa alapján, annak is sajátos értelmezése szerint, kérték a jelet Jézustól (38), hogy igazolja magát, mint igaz próféta (5Mózes 13,2–3).
– 2. Az emberi, gyarló természet nyomorúsága, hogy mindig több kell annál, mint ami van: egymástól, Istentől is mindig több és több kell. A kereszten szenvedő Jézust is ugyanezzel a lelkülettel káromolták, gyalázták; a sokaság, a főpapok és az írástudók: tegyen mennyei jelet, szálljon le a keresztről, akkor majd hiszünk (27,40). Lám, a bibliatudós, kegyes, igés „lelkület” is káromolhatja az Urat, élő hit nélkül! Gonosz és parázna lelkület ez! (39) Még akkor is, ha „emberileg jogos” a többre való igény.
– 3. Jézus az ilyen „csoda várását” elutasítja. Isten nem kiszolgálója az embernek, de megváltója népének! Ő nem tett csodát azoknak, akik „direkt” bizonyítékokat kértek. A hit csodája éppen az, hogy jelek és bizonyítékok nélkül is ráhagyatkozik az Úr kegyelmére, de ennek áldásaként folyamatosan kapja a jeleket, észreveszi a csodákat, felfedezi azt, amije van, és kap még többet, egészen a mennyei többig (13,12).
– 4. Jézus nem szállt le a keresztről, hanem meghalt és feltámadott, nekünk üdvösséget adott. Sokkal nagyobb csoda ez, mint ami Jónással történt (39–40). Nincs ennél nagyobb csoda és hatalmasabb ajándék! A feltámadott Úr képes egyedül megváltani, állandóan méricskélő, gyarlóan többet akaró, embertársat és Istent gyalázó, gonosz és parázna életünket. Ezért minden keresztyén igehirdetés csakis Jézus haláláról, feltámadásáról, Isten megváltó szeretetének evangéliumáról szólhat.