„Legyenek készen harmadnapra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára...” 2Móz 19
1 Két hónappal azután, hogy Izráel fiai kijöttek Egyiptomból, ugyanazon a napon megérkeztek a Sínai-pusztába. 2 Refídímből útnak indulva megérkeztek a Sínai-pusztába, és tábort ütöttek a pusztában. Ott táborozott Izráel a heggyel szemben. 3 Mózes fölment Istenhez, az Úr pedig így kiáltott hozzá a hegyről: Így szólj Jákób házához, és ezt hirdesd Izráel fiainak: 4 Ti láttátok, mit cselekedtem Egyiptommal, hogyan hordoztalak benneteket sasszárnyakon, és hogyan hoztalak ide benneteket. 5 Most azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtartjátok szövetségemet, akkor, bár enyém az egész föld, valamennyi nép közül ti lesztek az én tulajdonom. 6 Papok királysága és szent népem lesztek. Ezeket az igéket kell elmondanod Izráel fiainak. 7 Ezután lejött Mózes, összehívta a nép véneit, és átadta nekik mindazokat az igéket, amelyeket rábízott az Úr. 8 Az egész nép egy akarattal felelte: Megtesszük mindazt, amit az Úr mondott. Mózes elvitte a nép válaszát az Úrnak. 9 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Íme, eljövök hozzád sűrű felhőben, hogy hallja a nép, amikor beszélek veled, és higgyenek majd neked is mindenkor. És elmondta Mózes a nép válaszát az Úrnak. 10 Akkor ezt mondta az Úr Mózesnek: Menj a néphez, és rendeld el, hogy ma és holnap szenteljék meg magukat, és mossák ki a felsőruhájukat! 11 Legyenek készen harmadnapra, mert a harmadik napon leszáll az Úr az egész nép szeme láttára a Sínai-hegyre. 12 De vonj határt a nép körül, és mondd meg nekik: Vigyázzatok, ne menjetek föl a hegyre, még a szélét se érintsétek! Aki megérinti a hegyet, halállal lakoljon! 13 Nem szabad kézzel hozzányúlni az ilyenhez, akár állat, akár ember: meg kell kövezni, vagy nyíllal lelőni, nem maradhat életben. Majd csak akkor szabad fölmenni a hegyre, ha a kürt hosszabban zeng. 14 Akkor lejött Mózes a hegyről a néphez, elrendelte, hogy a nép szentelje meg magát, és mossák ki felsőruhájukat. 15 Majd ezt mondta a népnek: Legyetek készen harmadnapra! Asszonyhoz ne közeledjetek! 16 A harmadik napon pedig virradatkor mennydörgés, villámlás és sűrű felhő támadt a hegyen, és igen erős kürtzengés. Ekkor az egész nép a táborban reszketni kezdett félelmében. 17 Mózes ekkor kivezette a népet a táborból az Isten elé, és ők megálltak a hegy lábánál. 18 Az egész Sínai-hegy füstbe borult, mert leszállt rá tűzben az Úr. Füstje úgy szállt föl, mint az olvasztókemence füstje, és az egész hegy erősen rengett. 19 A kürtzengés egyre csak erősödött. Mózes beszélt, és az Isten mennydörgésben felelt neki. 20 Leszállt tehát az Úr a Sínai-hegyre, a hegy csúcsára. És fölhívta az Úr Mózest a hegy csúcsára, Mózes pedig fölment. 21 Az Úr ezt mondta Mózesnek: Menj le, és figyelmeztesd a népet, hogy ne törjön előre azért, hogy lássa az Urat, különben sokan elesnek közülük. 22 Még a papok is, akik különben közeledhetnek az Úrhoz, szenteljék meg magukat, hogy rájuk ne rontson az Úr! 23 Mózes azt felelte az Úrnak: Nem jöhet föl a nép a Sínai-hegyre, hiszen te így figyelmeztettél bennünket: Vonj határt a hegy körül, és rendeld el, hogy szenteljék meg azt! 24 De az Úr ezt mondta neki: Indulj, menj le, és jöjj fel Áronnal együtt! De a papok és a nép ne törjön előre, és ne jöjjenek föl az Úrhoz, hogy rájuk ne rontson. 25 Mózes tehát lement a néphez, és megmondta ezt nekik.
Bibliaolvasó kalauz – Kustár Zoltán igemagyarázata
Az az Isten, aki Egyiptomból kihozta a népét, most szentségében mutatja meg magát. Az, aki mindent megadhat, egyben el is vehet mindent. A legyőzhetetlen harcos, aki megszabadította Izráelt, tisztaságot és hódolatot követel. Krisztus is visszatér majd egyszer, hogy ítéletet tartson a világon. Milyen jó, hogy kegyelmes szabadítóként már megmutatta nekünk önmagát, lelki próbáinkban mellettünk áll, és ha hittel kérjük, újra és újra megbocsát!
RÉ 99 MRÉ 99
„…mennyből, vagy emberektől?” Máté 21,23–27
23 Azután bement a templomba, és miközben tanított, a főpapok a nép véneivel együtt odamentek hozzá, és azt kérdezték tőle: Milyen hatalommal teszed ezeket, és ki adta neked ezt a hatalmat? 24 Jézus így válaszolt nekik: Én is kérdezek tőletek valamit, és ha megfeleltek rá, én is megmondom nektek, milyen hatalommal teszem ezeket. 25 Honnan való volt János keresztsége: mennyből vagy emberektől? Ők pedig így tanakodtak egymás között: Ha azt mondjuk, mennyből, azt fogja mondani nekünk: Akkor miért nem hittetek neki? 26 Ha pedig azt mondjuk, emberektől, akkor félhetünk a sokaságtól, mert Jánost mindenki prófétának tartja. 27 Ezért ezt felelték Jézusnak: Nem tudjuk. Ő pedig így válaszolt nekik: Én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(25) „…mennyből, vagy emberektől?” (Máté 21,23–27)
KÉRDÉS JÉZUS HATALMÁRÓL.
– 1. Honnan való Jézus? (23–25) Honnan való Jézus küldetése, felhatalmazása, hatalma? Honnan való mindaz, amit Jézus mond és tesz? Mindezek alapvető kérdések. Jézust Isten küldte, vagy emberek? Jézus isteni hatalommal cselekszik, vagy nem? Jézus személyére nézve a lényegi kérdés így fogalmazható meg: Ő Isten, vagy „csak” egy ember?
– 2. A kérdésre adandó válasz is döntő. Ezért érkeznek Jézushoz a zsidó vezetők. Jézus ezért utal Keresztelő János küldetésének eredetére, hasonló összefüggésben, hogy a maga küldetésének lényegére mutasson rá (23–25). A kérdésre csak az adhat választ, akinek Jézus megválaszol. Itt Jézus nem válaszol, és marad a bizonytalanság (25–27). Vagyis, aki Jézusban megláthatja a mennyei követet, az emberben az Isten küldöttét; aki Jézus szavát Isten szavaként hallgatja, cselekvését Isten tettének tudja; az ilyen ember a legnagyobb ajándékot kapta: isteni kijelentést kapott. Nem „test és vér”, nem emberek, vagy az emberi meggyőzés technikáinak kreativitása, hanem egyedül Isten kegyelme láttatja meg velünk, akárcsak egykor Péterrel, hogy honnan való Jézus, hogy Ő az Isten Fia, a Megváltó! (Máté 16,17)
– 3. Ez a felismerés – Jézusban meglátni az Istent – azért életmentően döntő, mert egyébként maradunk abban a bizonytalanságban, amivel eltávoztak Jézus elől az akkori kérdezők (27). A bizonytalanság pedig öl, felemészt. Életünk nem más, mint bizonytalanság. Ha pedig Jézus nem az Isten Fia, ha Ő csak egy nagy ember, akkor nincs megváltás, nincs segítség és marad a kínzó bizonytalanság, majd legyőz minket a halál. Áldott legyen az Isten, hogy mi megkaptuk a választ, kicsoda Jézus Krisztus, és minden bizonytalanságon átsegít bennünket a bizonyosságunk!