„...látta Isten dicsőségét és Jézust, amint Isten jobbja felől áll” ApCsel 7,54–60
54 Amikor ezeket hallották, haragra gerjedtek szívükben, és fogukat csikorgatták ellene. 55 Ő azonban Szentlélekkel telve az égre függesztette tekintetét, és látta Isten dicsőségét és Jézust, amint Isten jobbja felől áll. 56 Ekkor így szólt: Íme, látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint Isten jobbja felől áll. 57 Akkor azok hangosan kiáltoztak, bedugták a fülüket, és egy akarattal rárohantak, 58 azután kiűzték a városon kívülre, és megkövezték. A tanúk pedig egy Saul nevű ifjú lába elé tették le felsőruháikat. 59 Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: Uram, Jézus, vedd magadhoz lelkemet! 60 Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! És amikor ezt mondta, meghalt.
Bibliaolvasó kalauz – Balla Péter igemagyarázata
„...látta Isten dicsőségét és Jézust, amint Isten jobbja felől áll” (55). István vértanú Jézustól kapott erőt ahhoz, hogy ellenségeiért imádkozzon (60), és az ő kezébe tegye le életét (59). Hasonló szavakkal az ajkán halt meg, mint megváltó Ura. Ne csak halálunk óráján, hanem életünk minden napján úgy végezzük minden munkánkat, hogy tudjuk: Jézus feltámadott, és közbenjár érettünk az Atyánál (1Tim 2,5). Lelkével jelen van életünkben.
RÉ 416 MRÉ 320
„…ahol laktok, és ahol én is lakozom…” 4Mózes 35,9–34
9 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 10 Szólj Izráel fiaihoz, és mondd meg nekik: Amikor átkeltek a Jordánon Kánaán földjére, 11 válasszatok ki magatoknak olyan városokat, amelyek a menedékvárosaitok lesznek. Oda meneküljön a gyilkos, ha nem szándékosan öl meg valakit. 12 Szolgáljanak nektek ezek a városok menedékül a bosszúálló elől, hogy ne haljon meg a gyilkos, amíg oda nem áll a közösség elé ítéletre. 13 Hat várost jelöljetek ki magatoknak menedékvárosul. 14 Három várost jelöljetek ki a Jordánon innen, és három várost jelöljetek ki Kánaán földjén: ezek legyenek a menedékvárosok. 15 Legyen ez a hat város menedékül Izráel fiainak és a jövevényeknek meg a köztük lakó betelepülteknek, hogy oda menekülhessen mindenki, aki nem szándékosan ölt meg valakit. 16 Ha valaki úgy megüti vasszerszámmal a másikat, hogy belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak. 17 Ha valaki a kezébe kerülő kővel, amely halált okozhat, úgy megüti a másikat, hogy az belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak. 18 Vagy ha valaki a kezébe kerülő faeszközzel, amely halált okozhat, úgy üti meg a másikat, hogy az belehal, gyilkos az: halállal kell lakolnia a gyilkosnak. 19 Maga a bosszúálló rokon ölje meg a gyilkost. Megölheti ott, ahol ráakad. 20 Ha valaki gyűlöletből ellöki a másikat, vagy ha ártó szándékkal dobja meg úgy, hogy belehal, 21 vagy ha ellenséges indulatában kézzel üti meg a másikat úgy, hogy az belehal, halállal kell lakolnia annak, aki megütötte, mert gyilkos az. A bosszúálló megölheti a gyilkost ott, ahol ráakad. 22 De ha csak hirtelen, ellenséges indulat nélkül taszította el, vagy nem ártó szándékkal dobta meg valamivel a másikat, 23 vagy ráejtett figyelmetlenségből a másikra egy követ, amely halált okozhat, és az belehalt, pedig nem is volt ellensége, és nem kereste a vesztét, 24 akkor a közösség ítéljen a tettes és a bosszúálló ügyében ezen előírások szerint. 25 Mentse meg a közösség a gyilkost a bosszúállótól, és küldje vissza a közösség abba a menedékvárosba, ahova menekült. Lakjék ott, amíg meg nem hal a szent olajjal fölkent főpap. 26 De ha el meri hagyni a gyilkos annak a menedékvárosnak a határát, ahova menekült, 27 és rátalál a bosszúálló annak a menedékvárosnak a határán kívül, akkor megölheti a bosszúálló a gyilkost. Nem terheli vér, 28 mert annak a menedékvárosban kell laknia a főpap haláláig. Csak a főpap halála után térhet vissza a gyilkos a saját földjére. 29 Ez legyen a törvény rendelkezése mindenütt, ahol laktok, nemzedékről nemzedékre! 30 Ha egy ember agyonüt valakit, csak tanúk szavára szabad a gyilkost kivégezni. Egy tanú vallomása azonban nem elég a halálos ítélethez. 31 Nem szabad elfogadni váltságdíjat az olyan gyilkos életéért, aki halálra méltó bűnt követett el: az ilyen halállal lakoljon! 32 De ha valaki menedékvárosba menekült, attól sem szabad váltságdíjat elfogadni azért, hogy még a főpap halála előtt visszatérhessen és a saját földjén lakhasson. 33 Ne szentségtelenítsétek meg azt a földet, amelyen laktok, mert a vér megszentségteleníti a földet, és a földnek nem lehet engesztelést szerezni a rajta kiontott vérért, csak annak a vérével, aki kiontotta. 34 Ne tegyétek tisztátalanná azt a földet, amelyen laktok, és ahol én is lakozom, mert én, az Úr Izráel fiai között lakozom.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(34) „…ahol laktok, és ahol én is lakozom…” (4Mózes 35,9–34)
Az Úr népével van, velünk van, közöttünk lakik (34). Ez az áldott bizonyosság minden erőnk és reménységünk forrása. Mi Krisztusban, Krisztus bennünk!
Az Úr velünk van abban, hogy egyszerre biztosítja a rendet, az élet védelmét, és az irgalmat a nyomorult bűnösök számára. Az irgalom csírái a menedékvárosok. A hat lévita menedékvárosba azok menekülhettek, akik nem szándékosan öltek, így elkerülve a vérbosszút (1Mózes 9,5–6), életben maradhattak ügyük tárgyalásáig (9–13). A menedékvárosokban védelmet találhattak a jövevények és a zsellérek; mindazok is, akik Izráel fiai között éltek (14–15).
Az Úr velünk van abban, hogy védi az életet, minden tekintetben. A vérontás a legsúlyosabb bűn. Aki azonban szándékosan ölt, veszélyes tárggyal, vagy előre megfontolt indulatból, azt a menedékváros sem menthette meg a bosszútól (16–21). Akiről kiderült, hogy vétlen a vérontásban, az visszamehetett a menedékvárosba, és azt nem hagyhatta el a hivatalban lévő főpap haláláig (22–29). A főpap halála azt jelképezte, hogy eltörölték a gondatlanságból más ember halálát okozó vétkét. A tárgyaláson több ember hiteles tanúskodására volt szükség. A gyilkos, akár vétkes, akár vétlen abban, nem fizethetett váltságdíjat bűnéért, amellyel kiválthatta volna magát a halálból, vagy a menedékvárosba vonulástól (30–34), mert a kiontott vér engesztelést kívánt (1Mózes 4,10; 9,6).
Az Úr velünk van, közöttünk lakozik. Ő mindig az életet védő rend és az irgalom oldalán áll, a halált is legyőzte hatalmával. Jézus Krisztusban van engesztelés, Őbenne van bocsánat minden bűnünkre; de aki Jézus Krisztusban van, az irgalmas, az oltalmazza, védi, óvja az életet, minden tekintetben. Jézus Krisztus menedék a mi számunkra. Mi is menedékké leszünk mások számára.