1 Amikor Dávid élemedett korú öregember lett, hiába takargatták be ruhákkal, nem tudott fölmelegedni. 2 Akkor ezt mondták neki udvari emberei: Keresni kell urunknak, a királynak egy fiatal szüzet, hogy a király szolgálatára álljon, és ápolja őt. Ha ez a karjaidban fekszik, akkor majd fölmelegszel, uram, királyom! 3 Keresni kezdtek tehát Izráel egész területén egy szép leányt. Így találtak rá a súnémi Abiságra, és bevitték a királyhoz. 4 Ez a leány igen szép volt; ő ápolta a királyt, és ő viselte gondját, de a király nem élt vele. 5 Adónijjá, Haggít fia elbizakodottan ezt mondta: Én leszek a király! És szerzett magának harci kocsikat, lovasokat és ötven férfit, akik előtte futottak. 6 Apja azonban soha életében nem vetette a szemére, hogy miért tesz ilyet. Absolon után szülte őt anyja, és ő is igen szép ember volt. 7 Tárgyalt Jóábbal, Cerújá fiával és Ebjátár pappal, ezek segítették Adónijját, és vele tartottak. 8 Viszont Cádók pap, Benájá, Jójádá fia, Nátán próféta, Simí és Réí meg Dávid vitézei nem támogatták Adónijját. 9 Egyszer Adónijjá juhokból, marhákból és hizlalt borjúkból áldozati lakomát rendezett a Zóhelet-kőnél, a Rógél-forrás mellett, és meghívta minden testvérét, a király fiait meg a király szolgálatában álló összes júdait. 10 Nem hívta meg viszont Nátán prófétát, Benáját, a vitézeket meg a testvérét, Salamont sem. 11 Akkor ezt mondta Nátán Betsabénak, Salamon anyjának: Nem hallottad, hogy Adónijjá, Haggít fia lett a király, úgy, hogy urunk, Dávid nem is tud róla?! 12 Gyere hát, hallgasd meg a tanácsomat, hogyan mentsd meg életedet és fiadnak, Salamonnak az életét. 13 Eredj, menj be Dávid királyhoz, és mondd ezt neki: Uram, királyom, te megesküdtél szolgálóleányodnak: A te fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő fog a trónomra ülni. Miért lett akkor Adónijjá a király? 14 Amíg te a királlyal beszélsz, én is bemegyek utánad, és megerősítem szavaidat. 15 Betsabé be is ment a királyhoz a belső szobába, ahol a súnémi Abiság viselte gondját a megvénült királynak. 16 Betsabé meghajolt, és leborult a király előtt, a király pedig ezt kérdezte: Mit kívánsz? 17 Az így felelt neki: Uram, te megesküdtél szolgálóleányodnak az Úrra, a te Istenedre: A te fiad, Salamon lesz utánam a király, ő fog a trónomra ülni. 18 Most mégis Adónijjá lett a király, te pedig, uram, királyom, még csak nem is tudsz róla. 19 Mert bikákból, hizlalt borjakból és juhokból gazdag áldozati lakomát rendezett, és meghívta rá a király valamennyi fiát, Ebjátár papot és Jóábot, a hadsereg parancsnokát; csak szolgádat, Salamont nem hívta meg. 20 Most azért, uram, királyom, rajtad van egész Izráel szeme, neked kell kihirdetned, hogy ki ül utánad a trónra, uram, királyom! 21 Mert ha majd őseidhez térsz pihenni, uram, királyom, akkor engem és fiamat, Salamont lázadóknak fognak tekinteni. 22 Még beszélt a királlyal, amikor megérkezett Nátán próféta. 23 Jelentették a királynak: Itt van Nátán próféta. Erre ő bement a király elé, és arccal a földre borult a király előtt. 24 Ezt mondta Nátán: Uram, királyom! Te mondtad azt, hogy Adónijjá lesz utánad a király, és ő fog a trónodra ülni? 25 Mert ő ma elment, és bikákból, hizlalt borjakból és juhokból gazdag áldozati lakomát rendezett; meghívta a király valamennyi fiát, a hadsereg parancsnokát meg Ebjátár papot, és ezek most vele esznek-isznak, és ezt kiáltozzák: Éljen Adónijjá király! 26 De engem, a te szolgádat nem hívott meg, sem Cádók papot, sem Benáját, Jójádá fiát, sem szolgádat, Salamont. 27 Ha az én uramtól, a királytól való ez az intézkedés, akkor miért nem tudattad szolgáiddal, hogy ki ül a trónra utánad, uram, királyom? 28 Dávid király erre így válaszolt: Hívjátok ide Betsabét! Ő bement a királyhoz, és megállt a király előtt. 29 Akkor a király megesküdött, és ezt mondta: Az élő Úrra mondom, aki megváltott engem minden nyomorúságból, 30 hogy amiképp megesküdtem neked az Úrra, Izráel Istenére, hogy a te fiad, Salamon lesz utánam a király, és ő ül a trónomra, úgy azt meg is cselekszem még a mai napon. 31 Erre Betsabé arccal a földig hajolva leborult a király előtt, és ezt mondta: Örökké éljen az én uram, Dávid király! 32 Azután ezt mondta Dávid király: Hívjátok ide Cádók papot, Nátán prófétát és Benáját, Jójádá fiát! Ezek be is mentek a király elé. 33 A király ezt mondta nekik: Vegyétek magatok mellé uratok embereit! Ültessétek fiamat, Salamont az én öszvéremre, és vezessétek le a Gíhónhoz! 34 Cádók pap és Nátán próféta kenje ott fel Izráel királyává, azután fújjátok meg a kürtöt, és kiáltsátok: Éljen Salamon király! 35 Azután vonuljatok fel mögötte, ő pedig jöjjön ide, üljön a trónomra, és ő legyen helyettem a király! Mert azt parancsoltam, hogy ő legyen Izráel és Júda fejedelme. 36 Akkor Benájá, Jójádá fia válaszolt a királynak: Az Úr, az én uramnak, királyomnak Istene mondjon áment rá! 37 Ahogyan vele volt az Úr az én urammal, királyommal, úgy legyen Salamonnal is, és tegye nagyobbá trónját még az én uramnak, Dávid királynak a trónjánál is!