„Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet” Zsolt 91
1 Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen, 2 az ezt mondhatja az Úrnak: Oltalmam és váram, Istenem, akiben bízom! 3 Mert ő ment meg téged a madarász csapdájától, a pusztító dögvésztől. 4 Tollaival betakar téged, szárnyai alatt oltalmat találsz, pajzs és páncél a hűsége. 5 Nem kell félned a rémségektől éjjel, sem a suhanó nyíltól nappal, 6 sem a homályban lopódzó dögvésztől, sem a délben pusztító ragálytól. 7 Ha ezren esnek is el melletted, és tízezren jobbod felől, téged akkor sem ér el. 8 A te szemed csak nézi, és meglátja a bűnösök bűnhődését. 9 Ha az Urat tartod oltalmadnak, a Felségest hajlékodnak, 10 nem érhet téged baj, sátradhoz közel sem férhet csapás. 11 Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon, 12 kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben. 13 Eltaposod az oroszlánt és a viperát, eltiprod a fiatal oroszlánt és a tengeri szörnyet. 14 Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet. 15 Ha kiált hozzám, meghallgatom, vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsőítem őt. 16 Megelégítem hosszú élettel, gyönyörködhet szabadításomban.
Bibliaolvasó kalauz – Rácz Lajos igemagyarázata
Az első emberpár az Úrral való személyes közösséget, biztonságot a bűn miatt elveszítette. Azóta minden nemzedék átél csapdahelyzeteket (3), járványokat (6), háborúkat (5), csapásokat (10). Felséges és mindenható, aki mindezekből ki tud menteni (1.9). A megmentés a vele való közösségben, az ő megismerése által lesz nyilvánvalóvá. „Mivel ragaszkodik hozzám, megmentem őt, oltalmazom, mert ismeri nevemet” (14). Ezt a zsoltárt minden élethelyzetben énekelhetem (15), teljes hittel imádkozhatom, Szabadítómban és szabadításában gyönyörködve (16).
RÉ 91 MRÉ 91
„Az ilyenek a kegyesség látszatát megtartják ugyan…” 2Timóteus 3,1–9
1 Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők jönnek. 2 Az emberek ugyanis önzők, pénzsóvárak lesznek, dicsekvők, gőgösek, istenkáromlók, szüleikkel szemben engedetlenek, hálátlanok, szentségtelenek, 3 szeretetlenek, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, féktelenek, jóra nem hajlandók, 4 árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent. 5 Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől. 6 Mert ezek közül valók azok, akik belopakodnak a házakba, és rabul ejtik a bűnökkel terhelt és sokféle vágytól űzött asszonykákat. 7 Ezek mindig tanulnak, de az igazságot sohasem ismerik meg. 8 Ahogyan Jannész és Jambrész ellenszegültek Mózesnek, úgy álltak ellent az igazságnak ezek a megromlott értelmű, hit szempontjából megbízhatatlan emberek is. 9 De nem jutnak messzire, mert esztelenségük nyilvánvaló lesz mindenki előtt, mint ahogy amazoké is az lett.
Az Ige mellett – Steinbach József igemagyarázata
(5) „Az ilyenek a kegyesség látszatát megtartják ugyan…” (2Timóteus 3,1–9)
A test letagadhatatlanul jelez és kiköveteli a magáét. A testi fájdalom meggyötör, legyen az akár egy fogfájás, vagy derékfájás, az igazán nagy és tartós testi kínokról nem is beszélve. A test azonban a testiségben is kiköveteli a magáét, mert csak magát szereti, és azt akarja, hogy neki jó legyen, minél jobb és élvezetesebb. Döbbenetes az a bűnkatalógus, amit itt a testi emberről leír az apostol (2–4). Olvassuk csak el egyenként ezt a „listát”, önvizsgálatot tartva, nem a másikra, hanem magunkra gondolva! A testi ember leírásának összegzése ennyi: „…inkább az élvezeteket szeretik, mint az Istent.” (4)
A testiség legnagyobb nyomorúsága az, hogy képes a kegyesség látszatát is kelteni, miközben csakis önmagát szolgálja és nem az Urat. Ez azonban csak látszat, mert a testi emberből hiányzik a kegyesség ereje (5); valójában üres, képmutató kegyesség ez. Az ilyen kegyesség nagyon okos, kiváló ismeretei vannak az igazságról, de magához az igazsághoz, a megváltó Jézus Krisztushoz semmi köze sincs (7), inkább ellent áll annak (8), és megbízhatatlansága előbb-utóbb nyilvánvalóvá lesz (9). Pál egy nem pontosan beazonosítható bibliai példát is említ az ilyen hamis, testi kegyességre – valószínű a Mózes idejében hitető egyiptomi varázslókra célozva (8) –, de valójában saját korának hasonló nyomorúságára utal, miközben a mára nézve is, minden direkt aktualizálás nélkül, elevenné lesz számunkra ez az igeszakasz.
Mi is mindannyian ilyenek voltunk egykor, de Isten könyörült rajtunk, megváltott bennünket, testünket és lelkünket egyaránt, és újjászült bennünket. Élhetünk a Lélek szerint, éljünk a Lélek szerint! (Galata 5,25) A testünk is Isten ajándéka, minden fájdalma és nyomorúsága ellenére megváltott test ez, hiszen egész valónk – testünk és lelkünk – meghalt és feltámadott a Jézus Krisztussal! Urunk, könyörülj, adj megtérést, új életet, örök életet, hiteles kegyességet, amely örülni is tud, Teszerinted való módon az életet is tudja élvezni, amikor annak adatik ideje. A hiteles kegyesség nem tökéletesség, hanem mindenkor az Úr megtartó kegyelmére hagyatkozó élet, akit az Úr felemel és megszentel! A hiteles kegyességben testünk a Szentlélek temploma lesz (1Korinthus 6,19). Az ilyen emberben kiformálódik a Krisztus, és élete Léleknek és erőnek megmutatásává formálódik, még testi elesettségében is (1Korinthus 2,4). Ez a csoda csakis az Úr cselekvése! Cselekedd ezt, Urunk, hogy az utolsó, nehéz idők számunkra a reménység és az üdvösség idejévé lehessenek! (1)