„Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög.” Mt 17,14–21
14 Amikor a sokasághoz értek, odament hozzá egy ember, térdre borult előtte, 15 és ezt mondta: Uram, könyörülj a fiamon, mert holdkóros, és nagyon szenved: gyakran esik a tűzbe meg a vízbe is. 16 Elhoztam őt tanítványaidhoz, de nem tudták meggyógyítani. 17 Jézus így válaszolt: Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig szenvedlek még titeket? Hozzátok őt ide! 18 Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában. 19 Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: Mi miért nem tudtuk kiűzni? 20 Ő így válaszolt: Kishitűségetek miatt. Bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda – akkor odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen. 21 Ez a fajta pedig nem távozik el, csak imádságra és böjtölésre.
Bibliaolvasó kalauz – Futó Zoltán
Miben van egyházunk gyógyító ereje? Épületekben? Hivatalokban? Intézményekben? Ezek is kellenek... De az igazi erő Krisztusban, a Krisztusba vetett hitben van. Mert a küzdelmünk nem test és vér ellen folyik, hanem természetfeletti hatalmasságok ellen. Velük szemben csak a Krisztusba vetett hittel harcolhatunk. Imádkoznunk és böjtölnünk kell – megalázkodnunk Isten előtt –, könyörögve áldásaiért, győzelmeiért a bűn, a betegség, a halál és a gonoszság erői felett.
RÉ 99 RÉ21 99 • IÉ Mk 8,31–38 • Zsolt 99
Napi ének Jézus Krisztus messiási küldetéséről | 454 | Krisztus, jóságos főpapunk
Heti zsoltárének | 99 | Az Úr országol És regnál nagy jól
„…megkímélte… mindazt, ami szép volt.” 1Sám 15, 1–9
1 Egyszer ezt mondta Sámuel Saulnak: Engem küldött az Úr, hogy felkenjelek népe, Izráel királyává. Most azért hallgass az Úr beszédére! 2 Ezt mondja a Seregek Ura: Számon tartom, hogy hogyan bánt Amálék Izráellel, hogy útját állta, amikor kijött Egyiptomból. 3 Most azért indulj, verd le Amálékot, és irts ki mindent, amije van! Ne kíméld, hanem öld meg a férfiakat és a nőket, a gyermekeket és a csecsemőket, a marhákat és a juhokat, a tevéket és a szamarakat! 4 Ekkor mozgósította Saul a hadinépet, és számba vette Teláímban: kétszázezer gyalogost és tízezer embert Júdából. 5 Amikor Saul eljutott Amálék városáig, lesbe állt a folyóvölgyben. 6 De a kénieknek ezt üzente Saul: Menjetek el innen, távozzatok el az amálékiak közül, hogy ki ne irtsalak velük együtt titeket is, mert ti szeretettel bántatok Izráel fiaival, amikor kijöttek Egyiptomból. Erre eltávoztak a kéniek az amálékiak közül. Bír 1,16 7 Saul pedig vágta Amálékot Havílától egészen a Súrba vezető útig, amely Egyiptommal szemben van. 8 Agágot, Amálék királyát élve fogta el, de az egész népet fegyverrel irtotta ki. 9 Saul és a hadinép azonban megkímélte Agágot meg a juhoknak és marháknak a legjavát, azaz a másodellésüket meg a bárányokat és mindazt, ami szép volt. Ezeket nem akarták kiirtani, hanem csak a hitvány és értéktelen jószágot irtották ki.
Magyarné Balogh Erzsébet igemagyarázata
„…megkímélte… mindazt, ami szép volt.”
Sámuel mindig küldetésben járt. Amikor szólt hozzá az Úr, odament ahhoz, akihez küldte, és elmondta az üzenetet. Prófétai szolgálat ez. Pál apostol a prófétálásról azt írja: „…buzgón kérjétek a lelki ajándékokat, de leginkább azt, hogy prófétáljatok” (1Kor 14,1). A prófétai szó mindig építő, bátorító, vigasztaló. Sámuel nem kételkedett ebben, még most is úgy állt az Úr előtt, mint egykor Sílóban; „Szólj Uram, mert hallja a te szolgád” (3,10). Annak bizonyosságával beszélt Saullal, hogy amit mond, az Istenüzenete Saul számára. Saul azonban sokszor kihagyta számításaiból Istent. Igaz, többször megszégyenült emiatt, voltak kudarcai, de valahogy kikerült a nehéz helyzetekből. Úgy gondolta, nem követett el végzetes hibát. Most is meghallgatja Isten üzenetét, de nem tartja meg teljesen. Azt tartja meg, amivel egyetért. Csak egy kicsit tér el attól, amit Sámuel mond, ez azonban elég ahhoz, hogy Isten iránt engedetlen legyen. Mi is szeretjük az áldó Igéket, de nem szeretjük az intő szavakat. Csak kicsit térünk el, és abban engedelmesek is vagyunk, amivel egyetértünk. A prófétai szó azonban nem megengedő beszéd! Isten Igéjéből egyetlen szót sem lehet földre ejteni, nem tehetünk hozzá, és el sem vehetünk belőle! (Mt 5,18; Jel 22,18). A szerető Isten szól hozzád, ő azt akarja, hogy élj!
Mt 17,14–21
99. zsoltár