„Attól a naptól fogva senki sem merte őt megkérdezni többé” Mt 22,41–46
41 Amíg a farizeusok együtt voltak, megkérdezte tőlük Jézus: 42 Mit gondoltok a Krisztusról? Kinek a fia? Ezt felelték: Dávidé. 43 Ő azt kérdezte: Hogyan nevezheti akkor Dávid a Lélek által urának, amikor ezt mondja: 44 „Így szól az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra, amíg lábad alá nem vetem ellenségeidet!” 45 Ha tehát Dávid Urának nevezi őt, miképpen lehet a fia? 46 De senki sem tudott neki válaszolni egyetlen szót sem, és attól a naptól fogva senki sem merte őt megkérdezni többé.
Bibliaolvasó Kalauz – Ferenczi Zoltán
Amikor a titok (misztérium) fátyla fellebben a szemünk előtt (apokalipszis), akkor az ember megijed. Egész addig, amíg homályban tapogatózunk, megvan a reményünk arra, hogy mi kontrollálhatjuk folyamatainkat. Ez a nagy ütközőzóna az istenkapcsolatban: a kontroll ugyanis hatalom. Megvan-e bennünk az apokaliptikus bátorság a valódi válaszokhoz? „Attól a naptól fogva senki sem merte őt megkérdezni többé” (46).
RÉ 110 RÉ21 110
Könyörgés böjti időben | 477 | Uram, bűneink soksága
„Az Úr áldottai vagytok, amiért hűségesek voltatok uratokhoz, Saulhoz, és eltemettétek őt. Ezért majd az Úr is szeretettel és hűséggel bánik veletek.” 2Sám 2,1–11
1 Ezek után megkérdezte Dávid az Urat: Elmenjek-e Júda egyik városába? Az Úr ezt felelte neki: Menj! Hová menjek? – kérdezte Dávid. Az Úr ezt felelte: Hebrónba. 2 Odament tehát Dávid két feleségével, a jezréeli Ahínóammal és Abígajillal, a karmeli Nábál volt feleségével. 3 Embereit is fölvitte Dávid, mindegyiket a háza népével, és letelepedtek Hebrón városaiban. 4 És eljöttek a júdaiak, és fölkenték ott Dávidot Júda házának királyává. Amikor jelentették Dávidnak, hogy a jábés-gileádiak eltemették Sault, 5 követeket küldött Dávid a jábés-gileádiakhoz, és ezt üzente nekik: Az Úr áldottai vagytok, amiért hűségesek voltatok uratokhoz, Saulhoz, és eltemettétek őt. 6 Ezért majd az Úr is szeretettel és hűséggel bánik veletek. Én is jót teszek veletek, amiért ezt tettétek. 7 Most pedig legyetek erősek, és legyetek bátrak! Mert uratok, Saul meghalt ugyan, de engem már királlyá kent Júda háza. 8 Közben Abnér, Nér fia, Saul hadseregparancsnoka magához vette Ísbósetet, Saul fiát, átvitte Mahanajimba, 9 és Gileádnak, az ásériaknak, Jezréelnek, Efraimnak és Benjáminnak, tehát egész Izráelnek a királyává tette őt. 10 Negyvenéves volt Ísbóset, Saul fia, amikor Izráel királya lett, és két esztendeig uralkodott. Csak Júda háza csatlakozott Dávidhoz. 11 Dávid hét esztendeig és hat hónapig volt Júda házának királya Hebrónban.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(5–6) „Az Úr áldottai vagytok, amiért hűségesek voltatok uratokhoz, Saulhoz, és eltemettétek őt. Ezért majd az Úr is szeretettel és hűséggel bánik veletek.” (2Sám 2,1–11)
Saul elestével Dávid számára még nem egyenes az út a trónig. Saul tábornoka, Abnér – Saul életben maradt fiát, Ísbósetet teszi meg az északi területek királyává. Abnért tettében nem Isten népével kapcsolatos szándéka érdekli: a báb Ísbóset királlyá tételével a maga hatalmát építgeti. Az emberi hatalomvágy újabb felesleges konfliktusba, vérontásba viszi majd a népet.
Dávid azonban az Urat kérdi: hogyan tovább? Az Úr válaszol. Hebronba küldi Dávidot, ahol saját törzse, Júda, már felismerte benne az Úr felkentjét. Dávid pedig további szövetségeseket keres. Jábes-Gileádba küld követeket. Ők Saul olyannyira hűséges hívei voltak, hogy kockázatos tettel megszerezték a holttestét, hogy aztán méltó körülmények között eltemethessék. Miért éppen ők lehetnének Dávid szövetségesei? Azért, mert Dávid uralmát olyan értékekre akarta építeni, mint amilyen a becsület, hűség, igazságosság. Ha pártállásuk elkülönítette is őket egymástól, belső értékrendjük mégis összeköti őket. Míg az önző, önérvényesítő ember a maga érdekében akár a barátját is odahagyja, addig az igaz emberek támogatására számíthat az, aki maga is igaz ügyet képvisel.