„Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd /.../ hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is.” Mt 24,23–35
23 Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus vagy amott – ne higgyétek el! 24 Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. 25 Íme, előre megmondtam nektek. 26 Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van – ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban van – ne higgyétek el! 27 Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. 28 Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk. 29 Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóoszlopai megrendülnek. 30 És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. 31 És ő elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig. 32 Tanuljatok a fügefa példájából: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. 33 Így ti is, amikor látjátok mindezt, tudjátok, hogy közel van ő, az ajtó előtt! 34 Bizony mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. 35 Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.
Bibliaolvasó Kalauz – Pentaller Attila
A levegőben keringő keselyű arra utal, ami a távolban történik: egy állat a végét járja. Minden korban gondolhatták, hogy az utolsó napokban élnek. Azonban a globalizációval az addigi helyi tragédiák, járványok, gazdasági válságok világméretűvé váltak. Ilyen zűrös időkben egyre többen ajánlják magukat megváltóként, hogy Krisztus mellől az ő táborukba pártoljunk. Mi tud segítségünkre lenni, hogy ne kerülj a megtévesztett kiválasztottak közé?
RÉ 416 RÉ21 602
Nagyheti ének | 495 | Ó, ártatlanság Báránya
„Az Úr színe előtt jártam szent táncot…” 2Sám 6
1 Ezután összegyűjtötte Dávid Izráel legkiválóbb ifjait, harmincezer embert. 2 Elindult és elment Dávid az egész hadinéppel Baalé-Jehúdába, hogy elhozza onnan az Isten ládáját, amelyet a rajta levő kerúbokon trónoló Seregek Uráról neveztek el. 3 Az Isten ládáját egy új szekéren szállították, és elvitték Abínádáb házából, amely a dombon állt. Abínádáb fiai, Uzzá és Ahjó vezették az új szekeret. 4 Elvitték az Isten ládáját Abínádáb házából, amely a dombon állt. Ahjó ment a láda előtt. 5 Dávid és Izráel egész háza pedig szent táncot járt az Úr színe előtt mindenféle ciprusfa hangszernek, citerának, lantnak, dobnak, csörgőnek és cintányérnak a kíséretével. 6 Amikor Nákón szérűjéhez értek, Uzzá az Isten ládájához kapott, és megfogta, mert megbotlottak az ökrök. 7 Ezért fellángolt az Úr haragja Uzzá ellen. Nyomban lesújtott rá az Isten meggondolatlanságáért, és meghalt ott, az Isten ládája mellett. 8 Dávid pedig megdöbbent attól, hogy az Úr összetörte Uzzát. Ezért nevezik azt a helyet Pérec-Uzzának mindmáig. 9 Akkor félni kezdett Dávid az Úrtól, és ezt gondolta: Hogy jöhetne hozzám az Úr ládája? 10 Nem akarta hát Dávid magához vitetni az Úr ládáját Dávid városába, hanem elvitette a gáti Óbéd-Edóm házába. 11 Három hónapig volt az Úr ládája a gáti Óbéd-Edóm házában, és megáldotta az Úr Óbéd-Edómot és egész háza népét. 12 Jelentették Dávid királynak, hogy megáldotta az Úr Óbéd-Edóm háza népét és mindenét az Isten ládájáért. Elment ezért Dávid, és örvendezve elvitte az Isten ládáját Óbéd-Edóm házából Dávid városába. 13 Amikor hat lépést tettek azok, akik az Úr ládáját vitték, ő egy bikát és egy hízott borjút áldozott. 14 Dávid teljes erővel táncolt az Úr színe előtt, és gyolcs éfódot kötött magára Dávid. 15 Így vitte el Dávid és Izráel egész háza az Úr ládáját örömrivalgással és kürtzengéssel. 16 De Míkal, Saul leánya éppen akkor tekintett ki az ablakon, amikor az Úr ládája Dávid városába ért, és látta, ahogy Dávid király ugrálva táncol az Úr színe előtt, ezért szívből megvetette őt. 17 Az Úr ládáját bevitték, és odatették a helyére, annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont fel. Akkor Dávid égőáldozatokat és békeáldozatokat mutatott be az Úr színe előtt. 18 Miután Dávid bemutatta az égőáldozatokat és a békeáldozatokat, megáldotta a népet a Seregek Urának nevében. 19 Majd az egész népnek, Izráel egész sokaságának, minden férfinak és nőnek osztott egy-egy lepényt, préselt datolyát és aszú szőlőt. Azután az egész nép hazament. 20 Dávid is hazatért, hogy megáldja háza népét. De Míkal, Saul leánya kijött Dávid elé, és ezt mondta: Milyen dicső volt ma Izráel királya! Úgy mutogatta magát az udvari emberek szolgálóleányai előtt, ahogyan csak féleszű ember szokta magát mutogatni! 21 Dávid ezt felelte Míkalnak: Az Úr színe előtt jártam szent táncot, aki engem választott apád helyett és egész háza népe helyett, és engem rendelt az Úr népének, Izráelnek a fejedelmévé. Igen, az Úr színe előtt! 22 És ha még ennél is jobban megalázkodom, és még alávalóbb leszek is a magam szemében, akkor is tisztelni fognak a szolgálóleányok, akiket te emlegetsz. 23 Ezért nem lett gyermeke Míkalnak, Saul leányának holta napjáig.
Az Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata
(21) „Az Úr színe előtt jártam szent táncot…” (2Sám 6)
Dávidnak sikerült hosszú harcok után az északi és a déli törzseket egyesítenie. Jeruzsálem lett az új birodalom fővárosa, és most ide szeretné bevinni a szövetség ládáját, az Úr jelenlétének szent jelét. Ünnepi menet indul el Kirjat-Jeárímból (vö. 1Sám 7,1), de a zarándoksereg útközben átéli, hogy a félelmetes erőt sugározó szent tárgyhoz csak a legnagyobb tisztelettel lehet közeledni. Uzzá nem így tett (6), és ez az életébe került. A pogány környezetbe került láda mégis áldást hoz (11). Mindez Dávid számára nemcsak intő jel, hanem az Úr kegyelmének megnyilvánulása is. Isten áldásáról pedig nem mondhat le. Az ünnepi menet élén, népének papjaként örömében szent táncot lejt az Úr előtt (14). Felesége, Míkal az ősi törzsi kultúra „konzervatív” gyermekeként nem tudja elviselni a „modern” városi (= kánaáni) kultúrából átvett szent tánc szokását. Saul király lányaként úgy véli, nem méltó Izráel királyához, hogy „szolgálóleányok előtt”, önmagából „kivetkőzve” fejezi ki örömét. Dávid válasza: „Az Úr színe előtt jártam szent táncot” (21). Izráel vallásából később el is tűntek ezek a kánaáni vallási elemek, s vitájukban Hóseás próféta (ha már élt volna) minden bizonnyal Míkal oldalára áll. A kérdés ma is ez: istendicséretünket a „szolgálóleányok” vagy az „Úr színe előtt” végezzük-e.