„...tövis adatott a testembe...” 2Kor 12,1–10
1 Dicsekednem kell, habár nem használ; rátérek azért az Úr megjelenéseire és kinyilatkoztatásaira. 2 Ismerek egy embert Krisztusban, aki tizennégy évvel ezelőtt elragadtatott a harmadik égig – hogy testben-e vagy testen kívül, nem tudom, csak Isten tudja. 3 Én tudom, hogy az az ember – hogy testben-e vagy testen kívül, nem tudom, csak az Isten tudja – 4 elragadtatott a paradicsomba, és olyan kimondhatatlan beszédeket hallott, amelyeket ember el nem mondhat. 5 Ezzel az emberrel dicsekszem, nem pedig önmagammal; hacsak az erőtlenségeimmel nem. 6 Pedig ha dicsekedni akarnék, nem lennék esztelen, mert igazságot mondanék, de mérséklem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát, vagy amit tőlem hall, 7 még a kinyilatkoztatások különleges nagysága miatt sem. Ezért tehát, hogy el ne bizakodjam, tövis adatott a testembe: a Sátán angyala, hogy gyötörjön, hogy el ne bizakodjam. 8 Emiatt háromszor kértem az Urat, hogy távozzék az el tőlem. 9 De ő ezt mondta nekem: Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz. Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy Krisztus ereje lakozzék bennem. 10 Ezért Krisztusért örömöm telik erőtlenségekben, bántalmazásokban, nyomorúságokban, üldöztetésekben és szorongattatásokban, mert amikor erőtlen vagyok, akkor vagyok erős.
Bibliaolvasó Kalauz – Karsay Eszter igemagyarázata
„...tövis adatott a testembe...” (7). Kisebb-nagyobb tövise mindenkinek van. Néha nem bírjuk tovább a szúrását. Megsebez, s már vérzünk is. Olyankor imádkozunk a legforróbban, mint járvány idején: Urunk, elég! Vedd el a testi-lelki fájdalmakat, gyötrelmeket! Isten jobban tudja, mit, mennyit, és mikor enged nekünk. Néha nem veszi ki a tövist, de formálja kegyelmes arcát rajtunk: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz” (9).
RÉ 174 RÉ21 263
Esti ének | 704 | Ó, terjeszd ki, Jézusom
„Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott!” 1Móz 46
1 Izráel tehát útnak indult mindenével, amije csak volt, és amikor Beérsebába ért, áldozatokat mutatott be atyja, Izsák Istenének. 2 Isten pedig éjszaka így szólt Izráelhez látomásban: Jákób! Jákób! Ő így felelt: Itt vagyok! 3 Ekkor azt mondta: Én vagyok az Isten, atyádnak Istene! Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott! 4 Én megyek veled Egyiptomba, és én is foglak visszahozni, és József keze fogja majd le a szemedet. 5 Elindult tehát Jákób Beérsebából. Izráel fiai föltették apjukat, Jákóbot meg a gyermekeket és az asszonyokat a szekerekre, amelyeket a fáraó küldött, hogy elvigyék őt. 6 Fogták jószágaikat és szerzeményüket, amit Kánaán földjén szereztek, és elmentek Egyiptomba: Jákób és vele együtt minden leszármazottja. 7 Elvitte magával Egyiptomba a fiait és fiúunokáit, leányait és leányunokáit, minden leszármazottját. 8 Így hívták Izráel utódait, akik elmentek Egyiptomba: Jákób és fiai. Jákób elsőszülötte volt Rúben. 9 Rúben fiai: Hanók, Pallú, Hecrón és Karmí. 10 Simeon fiai: Jemúél, Jámín, Óhad, Jákín, Cóhar, valamint Saul, egy kánaáni nőnek a fia. 11 Lévi fiai: Gérsón, Kehát és Merárí. 12 Júda fiai: Ér, Ónán, Sélá, Pérec és Zerah. Ér és Ónán meghalt még Kánaán földjén. De Pérecnek már fiai is voltak: Hecrón és Hámúl. 13 Issakár fiai: Tólá, Puvvá, Jób és Simrón. 14 Zebulon fiai: Szered, Élón és Jahleél. 15 Ezek Lea fiai, akiket Paddan-Arámban szült Jákóbnak. Az ő leánya volt Dina; fiai és leányai összesen harminchárman voltak. 16 Gád fiai: Cifjón, Haggí, Súní, Ecbón, Érí, Aródí és Arélí. 17 Ásér fiai: Jimná, Jisvá, Jisví, Beríá, az ő húguk volt Szerah. Beríá fiai: Héber és Malkíél. 18 Ezek Zilpa fiai, akit Lábán adott Leának, a leányának. Ő szülte ezt a tizenhatot Jákóbnak. 19 Ráhelnek, Jákób feleségének a fia volt József és Benjámin. 20 Józsefnek Egyiptom földjén született Manassé és Efraim, akiket Ászenat, Pótiferának, Ón papjának a leánya szült. 21 Benjámin fiai: Bela, Beker, Asbél, Gérá, Naamán, Éhí és Rós, Muppím, Huppím és Ard. 22 Ezek Ráhel fiai, akik Jákóbnak születtek. Összesen tizennégyen voltak. 23 Dán fia: Husím. 24 Naftáli fiai: Jahceél, Gúní, Jécer és Sillém. 25 Ezek Bilha fiai, akit Lábán adott Ráhelnek, a leányának. Ő szülte ezeket Jákóbnak, összesen hetet. 26 Azok, akik Jákóbbal együtt Egyiptomba érkeztek – akik őtőle származtak, azaz Jákób fiainak a feleségein kívül –, összesen hatvanhatan voltak, 27 Józsefnek pedig két fia született Egyiptomban. Jákób egész háza népe tehát, amely Egyiptomba ment, hetven lélek volt. 28 Józsefhez menve Jákób Júdát küldte maga előtt, hogy mutassa az utat Gósenbe. Így érkeztek el Gósen földjére. 29 József befogatott a kocsijába, és Gósenbe ment apja, Izráel elé. Amikor meglátta, a nyakába borult, és sokáig sírt a nyakába borulva.30 Izráel azt mondta Józsefnek: Most már meghalhatok, mert megláttam arcodat, hogy még élsz. 31 József ezután azt mondta testvéreinek és apja háza népének: Elmegyek, és hírt viszek a fáraónak. Megmondom neki, hogy testvéreim és apám háza népe, akik Kánaán földjén voltak, megérkeztek hozzám, 32 és ezek az emberek juhpásztorok, mindig jószágtartó emberek voltak, és elhozták a juhaikat, marháikat és mindenüket. 33 Azért ha a fáraó majd hívat titeket, és megkérdezi, hogy mi a foglalkozásotok, 34 ezt mondjátok: Jószágtartó emberek voltak a te szolgáid ifjúkoruktól fogva mindeddig; mi is, meg atyáink is. Így majd letelepedhettek Gósen földjén, mert az egyiptomiak minden juhpásztort utálatosnak tartanak.
Az Ige mellett – Kustár Zoltán igemagyarázata
(3) „Ne félj lemenni Egyiptomba, mert nagy néppé teszlek ott!” (1Móz 46)
Hiába az éhínség, Jákób nehéz szívvel hagyja el Kánaánt. Hiszen atyáinak megígérte Isten, hogy ez a föld egyszer majd gyermekei hazája lesz. Mi lesz, ha most elmegy innen? Vajon visszatérhet még? Vagy amit eddig már megszerzett belőle a család: egy kis földdarab, rajta egy barlanggal (1Móz 23), az is odalesz? A sok vándorlás, türelmes várakozás eddig– mind hiába volt? Ám Isten megnyugtatja őt: vele és gyermekeivel a terve folytatódik. Amit Ábrahámnak és Izsáknak megígért, az be fog teljesülni – sőt, épp azért kell most Jákóbnak Egyiptomba mennie, hogy a családjából nagy nép lehessen, ahogy az Ábrahámnak adott ígéret szól!
Isten hűséges. Isten megtartja a szavát. Isten vezet. Isten utat mutat és utat talál, hogy valóra váltsa ígéreteit. Talán azt érzed néha: nem jó irányba haladnak a dolgaid. Talán azt kérdezed néha: Hogy válhat így mindaz valóra, amit Isten megígért? De Jákóbbal együtt nekünk is mondja most az Isten: „Ne félj lemenni Egyiptomba!” Ne sajnáld a kitérőket! Mert ő most is veled van, és ez is része a tervének. Az a terve, hogy Krisztus legyen az oltalmad, és hogy ígéretei a te életedben is megvalósuljanak.