„Az értelmesek fényleni fognak...” Dán 12,1–4
1 Abban az időben eljön Mihály, a nagy vezér, aki a te néped mellett áll. Nyomorúságos idő lesz az, amilyen nem volt, mióta népek vannak, addig az időig. De abban az időben megmenekül néped, mindaz, aki be lesz írva a könyvbe. 2 Azok közül, akik a föld porában alszanak, sokan felébrednek majd: némelyek örök életre, némelyek gyalázatra és örök utálatra. 3 Az értelmesek fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké. 4 Te pedig, Dániel, tartsd titokban ezeket az igéket, és pecsételd le ezt a könyvet a végső időkig. Sokan tévelyegnek majd, de az ismeret gyarapodik.
Bibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata
Dániel könyvének utolsó fejezetében a sok nyomorúságos időn túl felragyog Isten világossága. „Az értelmesek fényleni fognak...” (3), az igazságra vezetők pedig mint a csillagok jelölik ki a helyes utat. Bárcsak ilyen lenne ma is a keresztyénség, hogy mások tájékozódni tudnának rajtunk! Nincs szebb adventi megbízatásunk ma sem, mint némelyeket (sokakat) az igazságra vezetni.
RÉ 310 RÉ21 381
Adventi evangélium | 381 | Küldé az Úr Isten
„Kérdezlek titeket: szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani?” Lk 6,6–11
6 Egy másik szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze sorvadt volt. 7 Az írástudók és a farizeusok figyelték Jézust, vajon gyógyít-e szombaton, hogy találjanak valamit, amivel vádolhatják. 8 Ő azonban, ismerve gondolataikat, ezt mondta a sorvadt kezű embernek: Kelj fel, és állj a középre! Az felkelt, és odaállt. 9 Jézus pedig így szólt hozzájuk: Kérdezlek titeket: szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani? 10 És végignézve mindnyájukon így szólt a beteghez: Nyújtsd ki a kezedet! Ő kinyújtotta, és meggyógyult a keze. 11 Azokat pedig esztelen indulat szállta meg, és arról beszéltek egymás között, hogy mit tegyenek Jézussal.
Az Ige mellett – Kádár Ferenc igemagyarázata
(9) „Kérdezlek titeket: szabad-e szombaton jót tenni vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani?” (Lk 6,6–11)
Drámai feszültség vonul végig ezen a történeten. Ellenségei mintha egy megrendezett helyzet elé állítanák az Úr Jézust. Ott van egy sorvadt kezű ember, és ők figyelik: vajon Jézus gyógyít-e szombaton, megtöri-e a szombattörvényt? Csapdát állítanak, s telve vannak gyűlölettel, szinte már gyilkos gondolatokkal, ahogy a végén írja Lukács: „esztelen indulat szállta meg” őket (11). Jézus felveszi a kesztyűt, áll a próba elé, de úgy, hogy ő lesz a kihívó. A jót állítja a rosszal szembe, a szeretet indulatát a gyűlölet indulatával szembe. Kérdésére csak egy válasz lehet: szabad jót tenni, szabad életet menteni szombat napján is. Isten szeretetének valóságos fokmérője a másik ember iránti szeretet (3Móz 19,18). Efölött nincsen törvény. Jézus azért jött erre a földre, hogy ezt a két törvényt összekösse, amit a szeretet kettős parancsában mond ki (Mt 22,37–40). Ezt gyakorolja most, a sorvadt kezű ember meggyógyításában, és ez tölti be további tanításait, tetteit. Ezt teljesíti ki, amikor felveszi a súlyos keresztfát, és odaadja drága életét mindnyájunk üdvéért. Uram, köszönöm, hogy mindennap jót teszel velem. Ma is rád bízom sorsomat.
