„Igaz város, hűséges város!” Ézs 1,18–31
18 Jöjjetek, szálljunk most perbe egymással! – mondja az Úr. – Ha vétkeitek skarlátpirosak is, hófehérekké válhattok, ha vörösek is, mint a bíbor, fehérekké lehettek, mint a gyapjú. 19 Ha készségesen hallgattok rám, élhettek az ország javaival. 20 De ha vonakodva elpártoltok tőlem, fegyver pusztít el titeket. – Az Úr maga mondja ezt. 21 Jaj, milyen parázna lett a hűséges város! Törvényességgel volt tele, igazság lakott benne, most pedig gyilkosok! 22 Ezüstöd salakká változott, tiszta borodat vízzel hígították. 23 Vezéreid megátalkodottak, tolvajok barátai. Mindegyik szereti a megvesztegetést, ajándékot hajhász. Az árvák igazát nem védik, az özvegy peres ügye nem kerül eléjük. 24 Azért így szól az Úr, a Seregek Ura, Izráel Erőssége: Majd elégtételt veszek ellenfeleimen, bosszút állok ellenségeimen! 25 Ellened fordítom kezemet, és kiolvasztom salakodat, mint a lúg, eltávolítok belőled minden ónt. 26 Megint olyan bírákat adok, mint régen, és olyan tanácsadókat, mint kezdetben. Akkor majd így neveznek: Igaz város, hűséges város! 27 Sion ítélettel váltatik meg, megtérői igazság által. 28 De összetörnek a hűtlenek a vétkesekkel együtt, és akik elhagyják az Urat, megsemmisülnek. 29 Megszégyenültök a cserfák miatt, amelyekben gyönyörködtetek, pirulni fogtok a kertek miatt, amelyeket kedveltetek. 30 Hasonlók lesztek a cserfához, amelynek elhervadt a lombja, és a kerthez, amelynek nincs vize. 31 Mert kenderkóccá lesz a hatalmas, és munkája szikrává: mindketten együtt égnek el, és nem oltja el senki.
Bibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata
Az Istentől való elfordulás, a „parázna várossá” (21–28) válás jelensége nemcsak Ézsaiás korának és népének volt sajátossága. Igazi kegyelem az, hogy az Úr erre nem jogos haragjának azonnali érvényesítésével (24–25.28–31) válaszol, hanem mindmáig esélyt kínál a vele való kapcsolat tisztázására és megtisztulására (18), szavának meghallására (19) és az újjászületésre, amely nyomán új és ígéretes valóság ragyog fel: „Igaz város, hűséges város!” (26).
RÉ 323 RÉ21 420
Advent utolsó hetére | 376 | Ó jöjj, ó jöjj, Immánuel
„… meglátogatta Isten az ő népét.” Lk 7,11–17
11 Ezután Jézus elment egy Nain nevű városba, és vele mentek tanítványai nagy sokasággal együtt. 12 Amikor közeledett a város kapujához, íme, halottat hoztak kifelé, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a városból nagy sokaság követte. 13 Amikor az Úr meglátta az asszonyt, megszánta, és így szólt hozzá: Ne sírj! 14 Azután odalépett, és megérintette a koporsót. Akik vitték, megálltak, ő pedig így szólt: Ifjú, neked mondom, kelj fel! 15 Erre felült a halott, és elkezdett beszélni; Jézus pedig átadta az anyjának. 16 Félelem fogta el mindnyájukat, dicsőítették az Istent, és ezt mondták: Nagy próféta támadt közöttünk, és meglátogatta Isten az ő népét. 17 Ez a hír elterjedt róla egész Júdeában és az egész környéken.
Az Ige mellett – Kádár Ferenc igemagyarázata
(16) „… meglátogatta Isten az ő népét.” (Lk 7,11–17)
Nain város határában két menet találkozik. Az egyik a halál menete. Egy özvegyasszony kíséri ki halott fiát a temetőbe, sokan vonulnak vele, osztozva fájdalmában. Velük szemben jön nagy sokaság élén Jézus, a tanítványaival. Ez az élet menete, mert ahol az Úr Jézus van, ott élet van. Ahol ő szól, hogy „ne sírj”, ott boldogok a sírók, mert megvigasztaltatnak (vö.: Mt 5,4). Az Úr az élet hatalmával megérinti, megszólítja az ifjút, és visszaadja őt boldog édesanyjának. A sokaság Istent dicsőíti. Csodálatos pillanat ez, amikor sokan felismerik, hogy Isten meglátogatta népét, és az Úr Jézus eljöttével elérkezett a messiási kor. Ehhez hasonló felismerésre jutott az első advent kedves alakja, a némaság után éneklő Zakariás pap: „… meglátogat minket a felkelő fény a magasságból…” (Lk 1,78). Ajándékozzon meg minket ilyen felismerésekkel Urunk! Vegyük észre, hogy a próbában, betegségben, gyászban ő látogatott meg, hogy kihozzon a mélységből. Lássuk meg, hogy munkánkban, sikereinkben, családi életünk örömeiben ő járt köztünk az élet hatalmával. Ismerjük fel meglátogatását Igéiben, az istentisztelet áldásaiban és az adventi felkészülés áldott időszakában!
