„… közel van már az Úr napja, pusztulás jön a Mindenhatótól.” Ézs 13
1 Fenyegető jövendölés Babilon ellen, amelyet látomásban kapott Ézsaiás, Ámóc fia: 2 Jelezzetek a kopár hegyről, hangosan kiáltsatok nekik! Integessetek, hogy vonuljanak be a nemesek kapuin! 3 Én már parancsot adtam megszentelt harcosaimnak, és elhívtam vitézeimet, akik végrehajtják haragomat, és vigadoznak fenségemnek. 4 Zúgás hallik a hegyeken, nagy nép zúgásához hasonló, országok morajlása hallik, összegyűlt nemzetek morajlása. A Seregek Ura megszemléli a harcra kész sereget. 5 Jönnek messze földről, az ég széléről: az Úr és vele haragjának eszközei, hogy elpusztítsák az egész földet. 6 Jajgassatok, mert közel van már az Úr napja, pusztulás jön a Mindenhatótól. 7 Ezért ellankad minden kéz, megdermed minden ember szíve. 8 Megrémülnek, kínzó fájdalmak fogják el őket, vonaglanak, mint a vajúdó asszony. Riadtan néznek egymásra, és az arcuk ég a szégyentől. 9 Jön már az Úr napja kegyetlenül, féktelen, izzó haraggal. Pusztává teszi a földet, kipusztítja róla a vétkeseket. 10 Az ég csillagai és csillagképei nem ragyogtatják világosságukat. Sötét lesz a fölkelő nap, nem fénylik a hold világa. 11 Megbüntetem a világ gonoszságát, a bűnösök bűnét. Véget vetek a kevélyek gőgjének, az erőszakosok gőgösségét megalázom. 12 Ritkábbá teszem a halandót a színaranynál, és az embert Ófír aranyánál. 13 Ezért megrendítem az eget, és megindul helyéből a föld a Seregek Urának dühétől, izzó haragjának napján. 14 Akkor majd mint a felzavart gazella, és mint a nyáj, amelyet nem terelget senki, mindenki elindul a maga népe felé, mindenki szertefut a maga hazájába. 15 Mindenkit leszúrnak, akit csak elérnek, akit megfoghatnak, karddal ejtik el. 16 Csecsemőiket szemük láttára a falhoz verik, házaikat kifosztják, asszonyaikat megerőszakolják. 17 Íme, ellenük indítom a médeket, akik ezüsttel nem törődnek, és aranyban nem gyönyörködnek. 18 Íjukkal leterítik az ifjakat, és nem irgalmaznak az újszülötteknek; nem szánják meg a gyermekeket. 19 Úgy jár majd Babilon, az országok ékessége, a káldeusok fenséges dísze, ahogyan elpusztította Isten Sodomát és Gomorát. 20 Nem telepszik le ott többé senki, nem lakik ott senki a jövő nemzedékek során. Nem sátoroz ott az arab, nem deleltetnek ott pásztorok, 21 hanem pusztai vadak tanyáznak ott, és baglyokkal telnek meg házaik. Struccok laknak majd ott, és démonok szökdelnek ott. 22 Hiénák üvöltöznek kastélyaikban, gyönyörű palotáikban sakálok. Bizony, hamar eljön ennek az ideje, nem késnek napjai!
Bibliaolvasó Kalauz – Lenkey István igemagyarázata
Az elmúlt két napban arról olvashattunk, hogy milyen boldog jövőt készít az Úr azoknak, akik Isten Messiásában, Jézusban bíznak. Ma viszont arról olvasunk, hogy kegyetlenül és ítélettel jön az Úr napja azokra, akik az ő ellenségei voltak. Ígéret és ítélet. Bármelyik lehet a sorsunk, de választani kell. Könyörögjünk keresztyén testvéreinkért keleten és nyugaton, hogy ne az ítéletet válasszák.
RÉ 280 RÉ21 432
Karácsonyi korál | 418 | Szívünk vígsággal
„Ha valaki énutánam akar jönni…” Lk 9,23–27
23 Azután így szólt mindnyájukhoz: Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem! 24 Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt. 25 Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, önmagát pedig elveszti vagy romlásba viszi? 26 Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségében. 27 Bizony mondom nektek, vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg addig a halált, amíg meg nem látják az Isten országát.
Az Ige mellett – Kádár Ferenc igemagyarázata
(23) „Ha valaki énutánam akar jönni…” (Lk 9,23–27).
Jézus egyre mélyebbre viszi tanítványait Isten országa megértésében. Amikor követéséről szól, döntésre hív, egy életformát kínál, amelyben az odaadás és az áldozathozatal a hangsúlyos. A saját életformáját ajánlja követőinek. Ő ott van közöttük, vezetésre készen; mint a jó Pásztor, hangjával vezeti juhait (Jn 10,4). Áldjuk őt, hogy ebben az évben is hallhattuk szavát, és elfogadhattuk vezetését! Mert a tanítványnak kell elfogadnia, hogy ő, a Mester van elöl, és vezet. Nekünk kell akarnunk követni őt. Követésének vannak feltételei is. A magunk megtagadása azt jelenti, hogy nem az „én” akarata, nem a testi vágyak, földi érdekek irányítanak, ezeket alá kell rendelni az ő életmentő akaratának. A nagy kereszthordozó arra is figyelmeztet, hogy követése nem könnyű túra, hanem naponta keresztfelvétellel, a ránk bízott szolgálat vállalásával jár. Lehet más utat választani, ami pillanatnyi előnyökkel kecsegtet, de a végén romlásba visz (25). Isten országában az elvesztett élet mentetik meg, az odaadott életet kapjuk ajándékba. Ezért büszkén vállaljuk őt, hogy ő is vállaljon az Atya előtt. Várjuk azt a napot, amikor kiteljesedik dicsősége és uralma, addig boldogan hirdetjük: Jézus Krisztusban már megvalósult, és követőinek életében jelen van Isten országa!
