„Szívből kiáltok Móáb miatt” Ézs 15
1 Fenyegető jövendölés Móáb ellen: Éjnek idején elpusztul, elnémul Ár-Móáb! Éjnek idején elpusztul, elnémul Kír-Móáb! 2 Fölmennek a templomba, zokog Díbón a magaslatokon, Nebó és Médebá miatt jajgat Móáb. Minden fejet kopaszra nyírtak, és levágtak minden szakállt. 3 Az utcákon zsákruhában járnak, a háztetőkön és a tereken mindenki jajgat, könnyeit hullatva. 4 Segítségért kiált Hesbón és Elálé, hangjuk Jahacig hallik. Ezért riadoznak Móáb fegyveresei, riadozik lelke. 5 Szívből kiáltok Móáb miatt. Cóarig, Eglat-Selisijjáig jutottak menekültjei. Sírva mennek föl a Lúhít-hágón, Hórónajim útján összetörve jajveszékelnek. 6 Pusztasággá válnak Nimrím vizei, elszárad a fű, kiég a legelő, nem marad zöld növény. 7 Ezért amijük megmarad, amit csak meg tudnak őrizni, átviszik a Nyárfa-patakon. 8 Körös-körül jajveszékelnek Móáb határain, Eglajimig hangzik a jajgatás, Beér-Élímig hangzik a jajgatás. 9 Bizony, megtelnek vérrel Dímón vizei! Más veszedelmet is hozok Dímónra: oroszlánt Móáb menekültjeire és földjének maradékára.
Bibliaolvasó Kalauz – Kádár Ferenc igemagyarázata
„Szívből kiáltok Móáb miatt” (5). Izráel a környező népektől, így a móábitáktól is sokat szenvedett története során, ugyanakkor sorsközösségben is élt velük. A terjeszkedő Asszíria nemcsak Izráelt, hanem Móáb országát is feldúlta. A próféta, miközben ítéletes jövendölést mond a szomszéd népről, szívből kiált is értük. Új év, új kezdet. Kövessük a próféta lelkületét, vagy sokkal inkább az Úr Jézusét, aki a kereszten is imádkozott ellenségeiért.
RÉ21 282 RÉ 282 • IÉ Lk 4,16–21 • Zsolt 134
Újévi ének | 431 | Az Úr nagy kegyességét mindnyájan áldjátok
Heti zsoltárének | 72 | Uram, a te ítéletedet adjad a királynak
„…és visszaadta az apjának.” Lk 9,37–45
37 A következő napon, amikor lejöttek a hegyről, nagy sokaság ment eléje. 38 És ekkor egy ember így kiáltott a sokaságból: Mester, kérlek, tekints a fiamra, mert ő az én egyetlenem. 39 Időnként valami lélek ragadja meg, és hirtelen kiáltozni kezd, úgy rázza őt, hogy habzik a szája, és nehezen távozik tőle, miután meggyötörte. 40 Megkértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták. 41 Jézus így szólt: Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek, és meddig szenvedlek még titeket? Vezesd ide a fiadat! 42 Még feléje tartott a fiú, amikor leteperte az ördög és megrázta. Jézus azonban ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és visszaadta az apjának. 43 Mindnyájan elámultak az Isten nagyságán. Amikor mindnyájan csodálkoztak azon, amit tett, ezt mondta tanítványainak: 44 Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat: az Emberfia emberek kezébe adatik! 45 De ők nem értették ezt a kijelentést, mivel el volt rejtve előlük, hogy ne tudják megérteni. És féltek őt megkérdezni a kijelentés értelméről.
Az Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata
(42) „…és visszaadta az apjának.” (Lk 9,37–45)
A megdicsőülés hegyéről, a megtapasztalt mennyei világ közelségéből érkező Jézus ismételten találkozik a démonikus veszélyeknek kitett mindennapi élet nehézségével. A hegy lábánál maradt kilenc tanítvány köré sereglett tömegből egy apa kiált most hozzá, beteg gyermeke számára kérve segítséget. Szavaiból kitűnik: a tanítványok jelenléte ugyan sok embert tudott mozgósítani, de a gonosz lélek kiűzésében tehetetlennek bizonyultak (40). A kétségbeesett apa szemléletesen beszél fia betegségének tüneteiről. Ez alapján talán epilepsziára gondolhatunk, bár a mai orvostudomány számára a Szentírás betegségleírásai nem mindig elegendőek a diagnózishoz. Ördögi megszállottságot lát fia baja mögött, egyfajta mentális erőszaktételt, ami a „létre lehelt agyag”, az emberi test önpusztító működési zavarában mutatkozik meg. Semmilyen fájdalom nem hasonlítható a szülő gyermeke szenvedése miatt érzett fájdalmához. Ez az apa fájdalmával először a tanítványokig jutott. Csak az emberi tehetetlenségen túllátva kereste azt a Jézust, akiről hitte, hogy fiát ki tudja szabadítani a gonosz hatalmából. Imádkozzunk gyermekeinkért, az utánunk jövő nemzedékért szabadító Krisztusunkhoz. Egyedül ő tudja visszaadni a gyermeket a családnak (42).
