„azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptomban...” Ézs 19
1 Fenyegető jövendölés Egyiptom ellen: Száguld az Úr gyors felhőn: Egyiptomba megy. Meginognak előtte Egyiptom bálványai, Egyiptom szíve megdermed keblében. 2 Egyiptomit egyiptomira uszítok, hogy testvér testvér ellen, barát barát ellen, város város ellen, tartomány tartomány ellen harcoljon. 3 Oda lesz Egyiptom bátorsága, tanácstalanná teszem. Kérdezgetik majd a bálványokat és a szellemeket, a halottidézőket és a jövendőmondókat. 4 De én kiszolgáltatom az egyiptomiakat egy keménykezű úrnak, egy erőskezű király uralkodik majd rajtuk! – így szól az Úr, a Seregek Ura. 5 Kiapad a tenger vize, kiszárad, kiszikkad a folyam. 6 Bűzössé válnak a folyók. Egyiptomban a Nílus ágai leapadnak, kiszáradnak. Elfonnyad a nád és a sás, 7 a Nílus menti káka a Nílus torkolatánál; elszárad minden vetés a Nílus mellett, eltűnik, semmivé lesz. 8 Szomorúak a halászok, gyászolnak mind, akik a Níluson horgásznak, elalélnak, akik hálót vetnek a víz színére. 9 Szégyent vallanak a len megmunkálói, elsápadnak a gerebenezők és a vászonszövők. 10 Levertek lesznek a kötélverők, bánkódnak mind a napszámosok. 11 Milyen ostobák Cóan vezérei! A fáraó legbölcsebb tanácsosai esztelen tanácsot adnak. Hogy meritek azt mondani a fáraónak, hogy bölcsek vagytok, régi királyok sarjai?! 12 Hol vannak bölcseid? Mondják meg neked, ha tudják, mit határozott a Seregek Ura Egyiptom felől! 13 Bolonddá tették Cóan vezéreit, alaposan rászedték Nóf vezéreit; tévútra vezették Egyiptomot a tartományok vezetői. 14 Mert beléjük öntötte az Úr az ámítás lelkét, hogy tévútra vezessék Egyiptomot minden vállalkozásában, ahogyan a részeg beletéved okádékába. 15 Nem sikerül Egyiptomnak semmiféle vállalkozása, bármire vállalkozik a fő vagy a farok, a pálmaág vagy a káka. 16 Azon a napon olyan lesz Egyiptom, mint az asszonyok: borzadni és rettegni fog a Seregek Ura fölemelt kezétől, mert fölemeli ellene. 17 Egyiptom rettegni fog Júdától: ha csak említik is előtte, már retteg a Seregek Urának végzésétől, amelyet ellene hozott. 18 Azon a napon öt olyan város lesz Egyiptomban, amely kánaáni nyelven beszél, és a Seregek Urára esküszik. Az egyiket Napvárosnak nevezik. 19 Azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptomban, a határán pedig az Úrnak szentelt oszlop. 20 A Seregek Uráról tanúskodó jel lesz ez Egyiptomban. Ha segítségért kiáltanak az Úrhoz sanyargatóik miatt, ő szabadítót küld nekik, aki majd harcol értük, és megmenti őket. 21 Akkor megismerteti magát az Úr Egyiptommal, és Egyiptom megismeri az Urat. Tisztelni fogják az Urat véresáldozattal és ételáldozattal. Fogadalmat is tesznek az Úrnak, és teljesítik. 22 Ha csapással sújtja is az Úr Egyiptomot, de meg is gyógyítja. Megtérnek az Úrhoz, ő pedig meghallgatja és meggyógyítja őket. 23 Akkor majd országút vezet Egyiptomból Asszíriába, úgyhogy az asszírok Egyiptomba, az egyiptomiak pedig Asszíriába mehetnek, és Egyiptom Asszíriával együtt tiszteli az Urat. 24 Azon a napon Egyiptom és Asszíria mellett Izráel, mint harmadik ország, áldás lesz a földön. 25 A Seregek Ura pedig ezt az áldást mondja: Áldott Egyiptom, az én népem, és Asszíria, kezem alkotása, meg Izráel, örök tulajdonom!
Bibliaolvasó Kalauz – Kádár Ferenc igemagyarázata
Egyiptom mint a bálványimádás központja, megítéltetik, és mint a népek csatájában a nagy kihívó, megaláztatik. De Isten üzen: e népnek is van reménye, hiszen „azon a napon oltára lesz az Úrnak Egyiptomban...” (19). Valami talán megvalósult ebből részben a népes zsidó diaszpóra által, részben a most is ott élő keresztyén közösségek által. Azt viszont tudjuk, hogy az Úr Jézus a kereszt oltárán azért áldozott, hogy minden nép visszataláljon Istenhez.
RÉ21 283 RÉ 283
Jézus Krisztus messiási küldetése | 413 | Istennek szent Fia
„Aki az eke szarvára teszi a kezét…” Lk 9,57–62
57 Amikor mentek az úton, valaki ezt mondta neki: Követlek, akárhova mégy. 58 Jézus azonban így felelt: A rókáknak barlangjuk van, és az égi madaraknak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania. 59 Egy másikhoz pedig így szólt: Kövess engem! De ő ezt kérte: Uram, engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat! 60 Jézus így válaszolt neki: Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj el, és hirdesd az Isten országát! 61 Egy másik is ezt mondta: Követlek, Uram, de előbb engedd meg, hogy búcsút vegyek házam népétől! 62 Jézus pedig így felelt: Aki az eke szarvára teszi a kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.
Az Ige mellett – Vladár Gábor igemagyarázata
(62) „Aki az eke szarvára teszi a kezét…” (Lk 9,57–62)
Három pillanatfelvételt kapunk itt Jézus „lelkigondozói” beszélgetéseiből. Ezek szemléletesen mutatják, hogy Krisztus követésére nincs általános recept: életünk a Lélek szabad munkájának bizonyítéka. Az első személy (57–58) lángoló lelkesedéssel ajánlkozik Jézus követésére, Jézus józanságra és számvetésre int (Lk 14,28). Nem akar olyan követőket, akik saját illúzióik áldozatai, hamis reményeket táplálnak, vagy tisztázatlan célokat akarnak megvalósítani. Ő örömöt kínál, nem kényelmet. Küzdelemre hív, és nem anyagi sikert ígér. A második ember (59–60) nem mond ugyan ellent Jézus hívó szavának, mégis „engedélyt” kér, hogy legfontosabb fiúi kötelességét (apja eltemetése) teljesíthesse. Az ókori hosszadalmas zsidó temetési ceremóniát mellőző, gyors döntésre hív Jézus kemény szava: hagyd a halottak világát, légy Isten Országának hírnöke. Kötelességek ütközésekor az Úr legyen az első. A harmadik ajánlkozó (61–62) Lót módjára (1Móz 19,17) „hátrafelé nézett”, a háza népétől kívánt búcsút venni. Ez az önmagában véve érthető szándék mégis bénító, ezért tilos annak, „aki az eke szarvára teszi a kezét”. Nem ismerjük e három személy további sorsát. De kérhetjük Istent, hogy „szántóföldjére” (1Kor 3,9) olyanokat küldjön, akik egyenes barázdákat szántanak, mert Isten Országát teszik első helyre.
