„Az őrök mind vakok, nem vesznek észre semmit. ...néma kutyák, nem tudnak ugatni...” Ézs 56
1 Ezt mondja az Úr: Tartsátok meg a törvényt, cselekedjetek igazságosan, mert hamarosan eljön szabadításom, és nyilvánvalóvá lesz igazságom. 2 Boldog az a halandó, aki így cselekszik, az az ember, aki ehhez ragaszkodik: vigyáz, hogy meg ne sértse a szombatot, és vigyáz, hogy keze semmi rosszat ne tegyen. 3 Ne mondja ezt az idegen, aki az Úrhoz csatlakozott: Bizonyára elkülönít engem népétől az Úr. Ne mondja a herélt sem: Én már kiszáradt fa vagyok! 4 Mert ezt mondja az Úr: Ha a heréltek megtartják szombatjaimat, azt választják, ami nekem kedves, és ragaszkodnak szövetségemhez, 5 akkor fenntartom nevük emlékét házamban és falaimon belül, különbül, mint a fiak és a leányok. Örök nevet adok nekik, amelyet nem lehet eltörölni. 6 Az idegeneket, akik csatlakoznak az Úrhoz, és őt szolgálják, akik szeretik az Úr nevét, és az ő szolgái lesznek, mindazokat, akik vigyáznak, hogy meg ne sértsék a szombatot, és ragaszkodnak szövetségemhez, 7 elviszem szent hegyemre, és örömet szerzek nekik abban a házban, ahol hozzám imádkoznak. Égőáldozataik és véresáldozataik kedvesek lesznek oltáromon, mert az én házamat imádság házának fogják majd nevezni, minden nép számára! 8 Így szól az én Uram, az Úr, aki összegyűjti a szétszóródott Izráelt: Még gyűjtök azokhoz, akiket összegyűjtöttem! 9 Ti, mezei vadak, jöjjetek mind, és egyetek – mind, ti, erdei vadak! 10 Az őrök mind vakok, nem vesznek észre semmit. Mindannyian néma kutyák, nem tudnak ugatni: álmosan heverésznek, szeretnek szunnyadozni, 11 telhetetlen kutyák, nem tudnak jóllakni. Ilyen pásztorok ők, nem tudnak figyelni! Mindegyik a maga útját járja, mindegyik a maga haszna után, kivétel nélkül: 12 Jöjjetek – mondják –, hozok bort, igyuk részegre magunkat! Legyen a holnap is olyan, mint a ma, vagy még sokkal jobb!
Bibliaolvasó Kalauz – Szentgyörgyi László igemagyarázata
„Az őrök mind vakok, nem vesznek észre semmit. ...néma kutyák, nem tudnak ugatni...” (10). Az egyéni és közösségi felelősség gyakran esik áldozatul a félelem, a kényelem, az önzés vagy alkalmatlanság oltárán. Felismerem-e, elismerem-e az Istentől kapott küldetésemet, hosszú távú és egyszeri feladataimat? Vállalom-e a kihívásokat és a felelősséget?
RÉ21 50 RÉ 50 • IÉ Ézs 55,(6–7)8–12a • Zsolt 50
Jézus Krisztus követése | 452 | Ki utánam jön, szól az Úr
Heti zsoltárének | 61 | Kiáltásom halld meg, Isten
„…Ha vétkezik ellened a testvéred, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki!” Lk 17,3b–4
3b Ha vétkezik ellened a testvéred, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki! 4 És ha naponta hétszer vétkezik ellened, és hétszer visszatér hozzád ezt mondva: Megbántam – akkor is bocsáss meg neki!
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(3) „…Ha vétkezik ellened a testvéred, figyelmeztesd, és ha megbánja, bocsáss meg neki!” (Lk 17,3b–4)
Aki megtér, bocsánatot nyer Istennél – így kell nekünk is megbocsátanunk. Meg kell bocsátani a megtérő bűnösnek. Isten gyűlöli a megátalkodott embert, csak a megtérő bűnösben leli kedvét. Ha mi készek vagyunk megbocsátani, ezzel akaratlanul is a bűnöket megbocsátó Istenről teszünk bizonyságot. Mondhatjuk: nem lenne egyszerűbb, ha a közösségeinkben nem kapna helyet az ördög, hanem Istenhez közelednénk szüntelen (Jak 4,7–8)? Valóban ez lenne a kívánatos. De emberek vagyunk, bűntől terhelt keresztyének vagyunk mindnyájan. Nem hihetjük, hogy a mi sorainkban nem lesz sértés, vád, bűn; önbecsapás, ha azt hisszük, ez létezik. A keresztyén élet nem épülhet hazugságra, de a megbocsátásra, visszafogadásra, kapcsolatok helyreállítására igen. Fájdalmas a bűnbánat útja? Azt érezzük, megbocsátani nehéz. De bocsánatot kérni könnyű? Biztos ez? Fel tudunk idézni egy esetet, amikor valakinek a szemébe kellett néznünk, és bevallani: ezt én követtem el teellened. Ez nem könnyű. Képzeljük el ezt hétszer egymás után! Jézus ezúttal a bűnösre irányítja a figyelmünket, megmutatja, nehéz a gödörből kikecmeregni. Rendezzük ügyeinket Istennel. És egymással is.
