„...tetteik gyümölcsét eszik...” Péld 1,20–33
20 A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát. 21 Lármás utcasarkon kiált, a városkapuk bejáratánál mondja mondásait: 22 Együgyűek, meddig szeretitek az együgyűséget, meddig gyönyörködnek a csúfolódók a csúfolásban, meddig gyűlölik az ostobák az ismeretet? 23 Térjetek meg, ha megdorgállak, és én kiárasztom rátok lelkemet, megismertetem veletek igéimet. 24 Kiáltottam nektek, de vonakodtatok, kinyújtottam kezem, de senki sem figyelt. 25 Semmibe vettétek minden tanácsomat, és feddésemmel nem törődtetek, 26 ezért én is nevetek majd a bajotokon, kigúnyollak, ha eljön, amitől rettegtek, 27 ha eljön viharként, amitől rettegtek, és megjön forgószélként a bajotok, ha eljön rátok a nyomorúság és az ínség. 28 Akkor majd kiáltanak hozzám, de nem válaszolok, keresnek engem, de nem találnak meg, 29 mert gyűlölték a tudást, és nem az Úr félelmét választották; 30 nem törődtek tanácsommal, megvetették minden feddésemet. 31 Ezért majd tetteik gyümölcsét eszik, és megcsömörlenek saját terveiktől. 32 Mert az együgyűeket saját ellenkezésük öli meg, és az ostobákat elbizakodottságuk pusztítja el. 33 De aki rám hallgat, biztonságban lesz és nyugodtan, mert nem rettenti baj.
Bibliaolvasó Kalauz – Agyagási István igemagyarázata
„...tetteik gyümölcsét eszik...” (31). Mennyi mindenre és mindenkire figyelünk, hallgatunk a világ kavalkádjában. Ki vagy mi a „tájékozódási pontod”? Mihez, kihez igazítod életed, értékrended, gondolataid és erkölcsöd? Egyáltalán nem mindegy. Mert „amit vet az ember, azt fogja aratni is...” (Gal 6,7). Isten igéje, Lelke vezet, vagy óembered és tested indulatai? Vigyázz, légy éber és Isten iránt engedelmes!
RÉ21 210 RÉ 153
Zsoltár vasárnapra | 91 | Aki a felséges Úrnak
„… azt gondolták, hogy azonnal meg fog jelenni az Isten országa.” Lk 19,11–27
11 Amikor pedig ezeket hallották, mondott egy példázatot is, mert közel volt Jeruzsálemhez, és azt gondolták, hogy azonnal meg fog jelenni az Isten országa. 12 Így szólt tehát: Egy előkelő ember távoli országba utazott, hogy királyi méltóságot szerezzen magának, és úgy térjen vissza. 13 Hívatta tíz szolgáját, átadott nekik tíz minát, és azt mondta nekik: Kereskedjetek, amíg vissza nem jövök. 14 Alattvalói azonban gyűlölték őt, ezért küldöttséget menesztettek utána, és azt üzenték: Nem akarjuk, hogy ez uralkodjék felettünk. 15 Amikor pedig megszerezte a királyi méltóságot és visszatért, magához hívatta azokat a szolgákat, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki hogyan kereskedett. 16 Jött az első, és azt mondta: Uram, a minád tíz minát nyert. 17 Az erre így szólt: Jól van, jó szolgám, mivel hű voltál a kevésen, legyen hatalmad tíz város fölött! 18 Aztán jött a második, és jelentette: Uram, a minád öt minát nyert. 19 Ehhez pedig így szólt: Uralkodj te is öt városon! 20 Jött a harmadik is, aki így beszélt: Uram, itt a minád. Egy kendőbe kötve őriztem. 21 Féltem ugyanis tőled, mivel könyörtelen ember vagy: azt is behajtod, amit nem fektettél be, és learatod azt is, amit nem vetettél el. 22 Ekkor az így szólt hozzá: A saját szavaid alapján ítéllek meg, gonosz szolga! Tudtad, hogy én könyörtelen ember vagyok, hogy behajtom azt is, amit nem fektettem be, és hogy learatom azt is, amit nem vetettem el? 23 Miért nem tetted hát a pénzemet a pénzváltók asztalára, hogy amikor megjövök, kamatostul kapjam meg? 24 Az ott állóknak pedig ezt mondta: Vegyétek el tőle a minát, és adjátok annak, akinek tíz minája van! 25 Mire ezt mondták neki: Uram, annak tíz minája van! 26 De ő így válaszolt: Mondom nektek, hogy akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van. 27 Ellenségeimet pedig, akik nem akarták, hogy királlyá legyek felettük, hozzátok ide, és vágjátok le itt előttem.
Az Ige mellett – Hodossy-Takács Előd igemagyarázata
(11) „… azt gondolták, hogy azonnal meg fog jelenni az Isten országa.” (Lk 19,11–27)
Jézus korában a helyi királyoknak trónra lépésük előtt a birodalom központjába kellett menniük státuszuk megerősítésére. Ilyenkor mindig voltak támogató hangok és ellenlábasok. Nagy Heródes Archelaosz nevű fiának kinevezése ellen is szót emeltek, de az áskálódás ellenére trónra léphetett Kr.e. 4-ben. Ez az esemény állhat a vagyonáról rendelkező, majd idővel számadást tartó király képének háttérben. Jézus tehát politikai húrokat pengetett. A tanítványok azt hihették, ha megérkeznek Jeruzsálembe, minden ilyesminek vége lesz, a rómaiak elmennek, szemeik előtt nyilvánvalóvá lesz Isten országa! Le kellett valahogy hűteni a kedélyeket: egy példázattal, melyben tíz szolga kap tíz minát. A számadáskor három szolga megjelent a nagy úr előtt: egyik letett elé tíz, a másik öt, a harmadik egy minát; vagyis tíz minát kiosztott, tizenhattal számoltak el, szép haszon. De a szolgák közül csak kettővel elégedett! Aki megőrizte a rábízott pénzt, megbünteti – hét szolgáról pedig egyáltalán nem esik szó. Mi lett velük? Jézus uralkodása a számadással veszi majd kezdetét, visszatértekor, amikor kiderül, ki mihez kezdett a rábízott javakkal.
