„Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut.” Péld 11,1–16
1 A hamis mérleget utálja az Úr, de a pontos súlyt kedveli. 2 Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt. 3 A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk. 4 Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. 5 A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt. 6 A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk. 7 Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is. 8 Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut. 9 Tönkreteszi szavaival felebarátját az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek. 10 Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán. 11 A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti. 12 Kigúnyolja felebarátját az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat. 13 A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot. 14 Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó. 15 Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást. 16 A kedves asszony a tisztességhez ragaszkodik. Az erőszakos emberek a gazdagsághoz ragaszkodnak.
Bibliaolvasó Kalauz – Pecsuk Ottó igemagyarázata
„Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut” (8). A híres francia filozófus–matematikus, Pascal ajánlott egy fogadást Isten létére. Aki elfogadja, mindent megnyer, és csak keveset, némi evilági örömködést veszít. Aki elutasítja, alig nyer valamit, de elveszíti az örök életet. Salamon is hasonló fogadást ajánl. Élj becsületesen, és ha bajba kerülsz, mindig ott lesz az Úr, hogy segítsen rajtad. A bűnös viszont (még) csak magában (sem) bízhat.
RÉ21 468 RÉ 476
Zsoltárdicséret | 172 | Aki veti segedelmét
„…mind a feleslegükből dobtak az áldozati ajándékokhoz, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát. Lk 21,1–4
1 Amikor Jézus feltekintett, látta, amint a gazdagok áldozati ajándékaikat a perselybe dobják. 2 Észrevett egy szegény özvegyasszonyt is, aki két fillért dobott abba, 3 és így szólt: Bizony mondom nektek, hogy ez a szegény özvegyasszony mindenkinél többet dobott a perselybe. 4 Azok ugyanis mind a feleslegükből dobtak az áldozati ajándékokhoz, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát.
Az Ige mellett – Bogárdi Szabó István igemagyarázata
(4) „…mind a feleslegükből dobtak az áldozati ajándékokhoz, ő azonban szegénységéből mindent beledobott, amije volt, az egész vagyonát.” (Lk 21,1–4)
Márk feljegyzése szerint Jézus alapos megfigyelés után állította tanítványai elé példaként az adakozó özvegyasszonyt, mintegy kiemelve őt a sokat adakozó gazdagok sokadalmából (Mk 12,41). Ettől a leírástól Lukács sem tér el, de az ellentétet nem a drámai mozzanattal emeli ki (lám, a gazdagok közt vagy utánuk a sorban adakozik egy özvegy is), hanem azzal, hogy sajátos kifejezést használ. Ez az özvegyasszony a nélkülözhetetlent tette a perselybe. Így Jézus dicséretében még hangsúlyosabb a szó: egész vagyonát odaadta. Sőt, az értékét nemcsak a mennyiségek viszonyítása jelzi – a gazdagok fölöslegükből adtak, az özvegy mindenét odaadta –, hanem az is, hogy ezekkel az önkéntes adományokkal nemcsak a templom működését, hanem a szegényeket is támogatták. A szegény mindent odaad a szegényeknek. Sok adománylistát láttam, melyeken a „nagy” akadozók nevei álltak az élen. A „kétfilléresek” pedig legvégül, egy rubrikában szerepeltek így: „s még sokan mások”. Isten azonban nem a sokért ad jutalmat, hanem a szabad áldozatért (Mt 6,2). A jókedvű adakozót szereti Isten (2Kor 9,7). Csak a jókedvűt.
