„Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek.” Péld 30
1 Ágúrnak, a masszái Jáke fiának beszéde. Így szólt ez a férfi: Elfáradtam, Istenem! Elfáradtam, Istenem! Végem van! 2 Mert minden embernél tudatlanabb vagyok, nincs emberhez illő értelmem. 3 Nem tanultam bölcsességet, és nem ismerem a Szentnek tudományát: 4 Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve? 5 Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek. 6 Ne tégy hozzá szavaihoz semmit, mert megcáfol, és hazugságban maradsz! 7 Két dolgot kérek tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: 8 Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Se szegénységet, se gazdagságot ne adj nekem! Adj annyi eledelt, amennyi szükséges, 9 hogy jóllakva meg ne tagadjalak, és ne mondjam: Kicsoda az Úr? El se szegényedjek, hogy ne lopjak, és ne gyalázzam Istenem nevét! 10 Ne rágalmazd a szolgát ura előtt, mert megátkoz, és bűnhődni fogsz! 11 Micsoda népség az, amely átkozza apját, és anyját nem áldja! 12 Micsoda népség az, amely tisztának tartja magát, pedig ki sem mosták szennyéből! 13 Micsoda népség az, a mely kevély szemű és fennhéjázó tekintetű! 14 Micsoda népség az, amelynek fogai kardok és agyarai kések! Megennék a nincsteleneket a földön, a szegényeket az emberek között! 15 A piócának két lánya van: add ide, add ide! Ez a három nem lakik jól, sőt négy nem mondja, hogy elég: 16 a holtak hazája és a meddő asszony, a föld, mely sohasem telik el vízzel és a tűz, mely nem mondja, hogy elég. 17 Aki gúnyolja apját, vagy engedetlenül megveti anyját, annak szemét kivájják a patak menti hollók, és megeszik a saskeselyűk. 18 Ez a három dolog csodálatos előttem, sőt négy dolgot nem értek: 19 a sasmadár útját az égen, a kígyó útját a kősziklán, a hajó útját a mély tengeren és a férfi útját a nővel. 20 Ilyen a házasságtörő nő útja: eszik, aztán megtörli a száját, és ezt mondja: Nem tettem semmi rosszat! 21 Három dolog miatt rendül meg a föld, sőt négyet nem bír elviselni: 22 ha a szolgából király lesz, ha a bolond teleeszi magát, 23 ha a megvetett nő férjhez megy, és ha a szolgálóleány úrnője örökébe lép. 24 Van négy kicsiny állat a földön, amelyek mégis nagyon okosak: 25 nem erős a hangyák népe, mégis beszerzik nyáron az eledelüket. 26 Nem hatalmas a mormoták népe, mégis sziklák közt építenek házat. 27 Nincs királyuk a sáskáknak, mégis rendezetten vonulnak mindnyájan. 28 Kézzel is megfogható a gyík, mégis ott van a királyi palotákban. 29 Ez a három lépked szépen, sőt négynek szép a járása: 30 az oroszlán a legerősebb állat, mely nem riad vissza senkitől, 31 a fölingerelt ló meg a kecskebak és a hadserege élén álló király. 32 Ha fennhéjázásból bolondságot követtél el, és rájöttél, tedd kezedet a szádra! 33 Ha tejfölt köpülnek, vaj lesz belőle, ha az orrot erősen fújják, vér jön belőle, és ha haragot szítanak, perpatvar lesz belőle.
Bibliaolvasó Kalauz – Kaszó Gyula igemagyarázata
A munkahét végéhez közeledve Ágúrhoz hasonlóan mi is érezhetünk fáradtságot (1), és talán kérdések is gyötörnek (4). Vigasztaló az, hogy Urunkban válaszokat is kapunk, és támpontokat meríthetünk az ő szavából: „Istennek minden szava színigaz, pajzsa ő a hozzá menekülőknek” (5). Ezt átélve tisztelettel és bölcsen imádkozhatunk (6), gyakorolhatunk kritikát (10), és számos (15) dologban jobban igazodunk el.
RÉ21 617 RÉ 227
Nagyheti ének | 497 | Jézus, Istennek Báránya
„…ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.” Lk 24,36–49
36 Miközben ezekről beszélgettek, maga Jézus állt meg közöttük, és így köszöntötte őket: Békesség nektek! 37 Azok megrettentek, és félelmükben azt hitték, hogy valami szellemet látnak. 38 Ő azonban így szólt hozzájuk: Miért rémültetek meg, és miért támad kétség a szívetekben? 39 Nézzétek meg a kezeimet és a lábaimat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és nézzetek meg jól! Mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van. 40 És ezeket mondva, megmutatta nekik a kezeit és a lábait. 41 Amikor pedig még mindig hitetlenkedtek örömükben, és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van itt valami ennivalótok? 42 Ők pedig adtak neki egy darab sült halat. 43 Elvette, és szemük láttára megette. 44 Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondtam nektek, amikor még veletek voltam: be kell teljesednie mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban. 45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy értsék az Írásokat, 46 és így szólt hozzájuk: Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak közül, 47 és hirdetni kell az ő nevében a megtérést és a bűnbocsánatot minden nép között, Jeruzsálemtől kezdve. 48 Ti vagytok erre a tanúk. 49 És íme, én elküldöm nektek, akit Atyám ígért, ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.
Az Ige mellett – Bogárdi Szabó István igemagyarázata
(49) „…ti pedig maradjatok a városban, amíg fel nem ruháztattok mennyei erővel.” (Lk 24,36–49)
Az asszonyok angyali szóra fogadták be a feltámadás örömhírét, az emmausi tanítványok a kenyérosztás mozdulatáról ismerték fel Jézust, most pedig a tanítványi közösségben Jézus az övéi szeme láttára eszik, hogy bizonyítsa valóságos testi feltámadását. Lehet ezeket fokozatoknak is tekinteni, különösen, ha Márk evangélista feljegyzését is idevesszük: „szemükre vetette hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy nem hittek azoknak, akik látták őt, miután feltámadt” (Mk 16,14). De Jézus nemcsak demonstrál, hogy lecsillapítsa rémült feldúltságukat, amit ő is átélt Lázár halálakor (Jn 11,33), hanem a kétségeiket, az örömüket feltartóztató hitetlenkedést is szertefoszlatja. Megnyitja értelmüket, összeáll a kép (45): ami Jézussal történt (halála és feltámadása), isteni „kell”. Egyedül ez teljesíti be az isteni ígéreteket, és ebben a beteljesedésben nyitja meg Isten az evangélium útját, egészen hozzánk is. A megtérés és a bűnbocsánat hirdetése alaptalan ígérgetés a feltámadás valósága nélkül (1Kor 15,14), a feltámadás hirdetése viszont boldog bizonyság az új teremtés csodájáról (2Kor 5,17). Ehhez mennyei erők kellenek. Míg Jézus nem küldi el Szent Lelkét, függőben marad a tanítványok küldetése. Jövel, Szentlélek!
