előző nap következő nap

„Akarom, tisztulj meg!” Mk 1,40–45

40 Odament hozzá egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: Ha akarod, megtisztíthatsz. 41 Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg! 42 És a lepra azonnal eltűnt róla, és megtisztult. 43 Jézus ráparancsolva azonnal elküldte, 44 és ezt mondta neki: Vigyázz, senkinek ne mondj semmit, hanem menj el, mutasd meg magad a papnak, és ajánld fel tisztulásodért mindazt, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik! 45 Az pedig elment, és elkezdte mindenfelé hirdetni és híresztelni az esetet, úgyhogy Jézus nem mehetett többé nyíltan egyetlen városba sem, hanem kint, lakatlan helyeken tartózkodott, és odamentek hozzá mindenfelől.

Bibliaolvasó Kalauz – Fekete Károly igemagyarázata

„Akarom, tisztulj meg!” (41). Amikor Jézus azt mondja: „Akarom...”, az a kegyelem, amelyben együtt van hatalma és szeretete. A hatalom szeretet nélkül ítéletes, a szeretet hatalom nélkül puszta szándék. Az üdvidő Ura egyesíti a kettőt, és teljes gyógyulást akar. Helyreállítja Isten képmását, melyben a Lélek templomát adó test egészségéhez hozzátartozik a tisztaság és a szentség.

RÉ21 758 RÉ 459

Zsoltár vasárnapra | 23 | Az Úr énnékem őriző pásztorom

„Atyja leszek, és ő az én fiam lesz. Nem vonom meg tőle szeretetemet…” 1Krón 17,1–15

1 Amikor Dávid már a palotájában lakott, ezt mondta Dávid Nátán prófétának: Nézd, én cédruspalotában lakom, az Úr szövetségládája pedig sátorlapok alatt. 2 Nátán ezt mondta Dávidnak: Tedd meg mindazt, ami szándékodban van, mert veled van az Isten! 3 De még azon az éjszakán az történt, hogy így szólt Isten igéje Nátánhoz: 4 Menj, mondd meg szolgámnak, Dávidnak, hogy ezt mondta az Úr: Nem te építesz nekem házat, hogy abban lakjam, 5 hiszen attól fogva, hogy fölhoztam Izráel fiait, nem laktam házban mindmáig, hanem sátorból sátorba, egyik hajlékból a másikba mentem. 6 Amíg együtt vándoroltam egész Izráellel, mondtam-e egy szóval is Izráel bármelyik bírájának, akit népem, Izráel pásztorául rendeltem: Miért nem építettetek nekem egy házat cédrusfából? 7 Most azért ezt mondd szolgámnak, Dávidnak: Ezt mondja a Seregek Ura: Én hoztalak el a legelőről, a juhnyáj mellől, hogy fejedelme légy népemnek, Izráelnek. 8 Veled voltam mindenütt, amerre csak jártál, kiirtottam előled minden ellenségedet. Olyan nevet szereztem neked, amilyen neve csak a legnagyobbaknak van a földön. 9 Helyet készítettem népemnek, Izráelnek is, és úgy ültettem el ott, hogy a maga helyén lakhat. Nem kell többé rettegnie, és nem nyomorgatják többé a gonoszok, mint kezdetben, 10 attól az időtől fogva, hogy bírákat rendeltem népemnek, Izráelnek, és megaláztam minden ellenségedet. Azt is kijelentettem neked, hogy az Úr akarja a te házadat építeni. 11 Ha majd letelik az időd, és pihenni térsz őseidhez, fölemelem majd utódodat, az egyik fiadat, és szilárddá teszem az ő királyságát. 12 Ő épít nekem házat, én pedig megerősítem a trónját örökre. 13 Atyja leszek, és ő az én fiam lesz. Nem vonom meg tőle szeretetemet, ahogyan megvontam elődödtől, 14 hanem házam és királyságom szolgálatába állítom örökre, és trónja örökké szilárd lesz. 15 Nátán pontosan e beszéd és látomás szerint beszélt Dáviddal.

Az Ige mellett – Csűrös András igemagyarázata

(13) „Atyja leszek, és ő az én fiam lesz. Nem vonom meg tőle szeretetemet…” (1Krón 17, 1–15)

A szülő és gyermek kapcsolata nem romolhat meg annyira, hogy ne beszéljenek egymással. Hiszen először a gyermek, utána a szülő van kiszolgáltatva a másiknak. Mégis mennyiszer felbomlik a kapcsolat! Pedig apa és fiú viszonya csodálatos, harmonikus szeretetközösség is lehet. Az Igében Isten mint mennyei édesapa lép fel – ennyire nagy a szeretete kiválasztottja iránt. De ez nem érzelmi fellángolás, nem egy pillanatig tartó csúcs, hanem állandó érzelmi kapocs. Isten az örök szeretet, ez az ő legfőbb mozgatója és az ő képmására teremtett emberé is. Nem vonja meg tőlünk szeretetét. Sok sikert, eredményt próbálunk belenevelni gyermekeinkbe, miközben a legfontosabb, hogy Isten nem vonja meg tőlük szeretetét. Ez elég, ez a legtöbb, amit adhatunk. Sokszor feladatközpontúan próbálunk egymáshoz kapcsolódni, miközben sokkal hatékonyabb és biblikusabb lenne, ha szeretetünkkel közelednénk a másik emberhez. Nem vonom meg, azaz mindig veled van, mindig odaadom a szeretetemet. Ahogy a házasságot kötők is odaadják egymásnak egész életüket, Istentől kapott szeretetüket, s ezzel harmonikus dinamikába kerülnek egymással és a Mindenhatóval. Boldog, aki ma így köt házasságot!

ápr. 22.