„Akik vele voltak, álmélkodtak, akik pedig követték, féltek.” Mk 10,32–45
32 Mikor pedig a Jeruzsálembe vezető úton mentek, Jézus előttük haladt. Akik vele voltak, álmélkodtak, akik pedig követték, féltek. Ekkor újra maga mellé vette a tizenkettőt, és beszélni kezdett nekik arról, ami vele történni fog: 33 Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfia átadatik a főpapoknak és az írástudóknak, halálra ítélik őt, és átadják a pogányoknak, 34 kigúnyolják és leköpik, megkorbácsolják és megölik, de a harmadik napon feltámad. 35 Hozzálépett Jakab és János, Zebedeus két fia, és így szóltak hozzá: Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk. 36 Jézus megkérdezte tőlük: Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek? 37 Ők pedig ezt mondták neki: Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, másikunk a bal kezed felől üljön majd a te dicsőségedben. 38 Jézus így válaszolt: Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem? 39 Ők pedig így feleltek neki: Meg tudjuk tenni. Jézus ezt mondta nekik: Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek, 40 de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz, akiknek elkészíttetett. 41 Amikor ezt a többi tíz meghallotta, megharagudott Jakabra és Jánosra. 42 De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, zsarnokoskodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak fölöttük. 43 De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen a szolgátok; 44 és aki közöttetek első akar lenni, az legyen mindenki rabszolgája! 45 Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.
Bibliaolvasó Kalauz – Bíró Botond igemagyarázata
„Akik vele voltak, álmélkodtak, akik pedig követték, féltek” (32). A mai napig álmélkodás és félelem kíséri Jézust. „Akik vele voltak”, csodálták, hogy mennyi igazság van a szavaiban. Saját álmaikat látták benne, és ezzel megtévesztették önmagukat. Ebből gyilkos harag született. A tanítványokban, „akik pedig követték”, félelem volt. Bárcsak szent istenfélelem volna ez, amely felismeri őt. Legtöbbször viszont inkább csak rettegés az ismeretlentől.
RÉ21 207 RÉ 228
Pünkösdi himnusz | 544 | Jövel, Szentlélek Úr Isten, ki Atyával vagy egy Isten
„Izráel tehát elpártolt Dávid házától.” 2Krón 10
1 Roboám elment Sikembe, mert egész Izráel Sikembe ment, hogy királlyá tegye őt. 2 Amikor Jeroboám, Nebát fia ezt meghallotta, még Egyiptomban volt, ahová Salamon király elől menekült. De visszatért Jeroboám Egyiptomból, 3 mivel érte küldtek, és hazahívták. Jeroboám egész Izráellel együtt eljött, és így beszélt Roboámhoz: 4 Apád súlyos igát rakott ránk, te azért most könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán, amelyet apád ránk rakott, akkor szolgálunk neked. 5 Ő így felelt nekik: Három nap múlva térjetek vissza hozzám! A nép tehát elment. 6 Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel, akik apja, Salamon szolgálatában álltak, amíg élt, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok, milyen választ adjak ennek a népnek? 7 Azok így szóltak hozzá: Ha jó leszel ehhez a néphez, kegyesen fogadod őket, és jóságos szavakkal beszélsz velük, akkor örökre a szolgáid lesznek. 8 De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba. 9 Ezt kérdezte tőlük: Mit tanácsoltok, milyen választ adjunk ennek a népnek, amely így szólt hozzám: Tedd könnyebbé az igát, amelyet apád rakott ránk! 10 Az ifjak, akik vele együtt nőttek fel, így szóltak hozzá: Ezt mondd a népnek, amely így szólt hozzád: Apád megnehezítette igánkat, te azért könnyítsd meg azt rajtunk! Ezt mondd nekik: Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál! 11 Ha tehát apám nehéz igával terhelt meg benneteket, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig majd szeges korbáccsal! 12 Harmadnapra elment Jeroboám az egész néppel együtt Roboámhoz, ahogyan a király elrendelte: Térjetek vissza hozzám harmadnapra! 13 Ám a király keményen válaszolt nekik. Nem fogadta meg Roboám király a vének tanácsát, 14 hanem az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Apám nehéz igát rakott rátok, én még nehezebbé teszem azt. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig majd szeges korbáccsal! 15 Nem hallgatott a király a népre, mert Isten rendelte így, hogy beteljesítse az Úr azt az igét, amelyet a sílói Ahijjá által mondott Jeroboámnak, Nebát fiának. 16 Amikor látta egész Izráel, hogy a király nem hallgat rájuk, így felelt a nép a királynak: Mi közünk nekünk Dávidhoz? Nincs közösségünk Isai fiával! Térj sátraidba, Izráel, törődj, Dávid, a magad házával! Izráel tehát hazament, 17 Roboám pedig Izráel fiai közül csak azoknak maradt a királya, akik Júda városaiban laktak. 18 Roboám király ugyan kiküldte Hadórámot, a kényszermunkák felügyelőjét, de Izráel fiai megkövezték őt, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt, és Jeruzsálembe menekült. 19 Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is.
Az Ige mellett – Vassné Baki Ilona igemagyarázata
(19) „Izráel tehát elpártolt Dávid házától.” (2Krón 10)
Salamon bevételeit az adók is gyarapították, Izráelt 12 körzetre osztották, mindegyik területnek egy évben egyszer vállalnia kellett a királyi udvar ellátását. Az adók behajtása rutinfeladat volt (1Kir 4,7; 5,6–8). Ezzel Salamon kemény igát rakott a népre. Az Úr akarata pedig az igák leoldása (Ézs 58,6). Salamon halála után visszatért Jeroboám Izráelbe. Ő az építések idején a kényszermunkások felügyelője volt, de szolidáris a rábízott néppel. Ahijjá próféta megjövendölte neki, hogy Izráel tíz törzsét elszakítja – Salamon bűne miatt – Salamon fiának kezéből. Ezért Salamon halálra kerestette, és emiatt menekült Egyiptomba. Jeroboám Izráel szóvivőjeként beszélt Roboámmal, és kérte a nép terheinek enyhítését. Roboám – apjával ellentétben – nem az Urat kérdezte, hanem az emberektől várt választ és megoldást. Apja tanácsadói azt felelték: könnyíts ezen a súlyos szolgálaton, de ő a fiatalok tanácsa szerint növelte az adót és termény beszolgáltatást. Roboám királysága megszilárdítását várta a néptől, segítő kapcsolatot. Egy jó vezető munkatársainak védelmezője és segítője is. Jól tudja, hogy a vezető és vezetettek egymás iránti kölcsönös megbecsüléséből közös haszon származik. Roboám egészen más úton akart járni, embertelenségének következménye az ország kettészakadása lett.
