„...a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott...” 2Tim 1,1–7
1 Pál, Isten akaratából Krisztus Jézus apostola a Krisztus Jézusban való élet ígérete szerint, 2 Timóteusnak, szeretett fiának: Kegyelem, irgalom, békesség Istentől, a mi Atyánktól és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól. 3 Hálát adok Istennek, akinek őseimhez hasonlóan tiszta lelkiismerettel szolgálok, amikor szüntelenül, éjjel és nappal megemlékezem rólad könyörgéseimben, 4 és könnyeidre emlékezve látni kívánlak, hogy öröm töltsön el. 5 Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan. 6 Ezért emlékeztetlek téged, hogy éleszd fel magadban Isten kegyelmi ajándékának tüzét, amely kézrátételem által van benned. 7 Mert nem a félelem lelkét adta nekünk Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét.
Bibliaolvasó Kalauz – Pótor Imre igemagyarázata
„...a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott...” (5). Szülőként nem mindegy, hogy mit adunk át gyermekeinknek, és hogy csak az anyagiakra figyelünk-e, vagy fontosabb számunkra gyermekünk hitbeli nevelése? Timóteus gyermekként lelki kincseket kapott. Láthatta édesanyja és nagyanyja képmutatás nélküli hitét, ezáltal ő maga is az Úr gyermekévé lett, és később hiteles módon vezetett Istenhez másokat.
RÉ21 190 RÉ 198
Napi ének | 803 | Az Úrnak zengjen az ének
„… mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?” Jób 21
1 Akkor megszólalt Jób, és ezt mondta: 2 Hallgassátok meg figyelmesen szavamat, ezzel vigasztaljatok! 3 Tűrjétek el, ha én is beszélek, és miután beszéltem, majd gúnyolódhattok. 4 Hiszen nem emberek miatt panaszkodom, nem ok nélkül türelmetlenkedem! 5 Forduljatok felém, szörnyedjetek el, és tegyétek kezeteket a szátokra! 6 Ha csak rágondolok is, megrémülök, és reszketés fogja el testemet. 7 Miért maradhatnak életben a bűnösök? Magas kort érnek el, sőt meg is gazdagodnak. 8 Utódaik előttük jutnak jómódra, sarjadékaik szemük láttára. 9 Házukban béke van, nem kell rettegniük, nincs rajtuk Isten vesszeje. 10 Bikája hág, és nem hiába, tehene ellik, és nem vetél el. 11 Kieresztik kisfiaikat, mint a juhokat, és ugrándoznak gyermekeik. 12 Dob és citera mellett énekelnek, és síp hangjánál örvendeznek. 13 Jólétben töltik napjaikat, és csendesen szállnak le a holtak hazájába. 14 Azt mondták Istennek: Távozz tőlünk, nem akarunk tudni utaidról! 15 Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk? 16 Pedig jólétük nincs a kezükben. A bűnös tanácsoktól távol tartom magam! 17 Ugyan, hányszor alszik ki a bűnösök mécsese, hányszor éri veszedelem őket, és oszt nekik pusztulást az Isten haragja, 18 vagy lesznek olyanok, mint a szél hordta törek, és mint a pelyva, melyet elragadott a forgószél?! 19 Vagy fiainak tartogatja a veszedelmet Isten? Neki fizessen meg, hogy ő maga érezze! 20 Lássa meg saját szemével romlását, és igya ő a Mindenható izzó haragját! 21 Mert mit törődik azzal, mi lesz majd utána a háza népével, ha leteltek hónapjai? 22 Senki se oktassa az Istent, hiszen a magasság lakói fölött is ő ítélkezik!? 23 De hiszen meghal az egyik ereje teljében, minden gondtól mentesen, boldogan, 24 lágyéka csupa háj, csontjaiban zsíros a velő, 25 a másik pedig meghal keserű lélekkel, mert nem élvezhetett semmi jót; 26 egyformán a porba kell feküdniük, és ellepik őket a férgek. 27 Látjátok, ismerem gondolataitokat és az ellenem szőtt fondorlatokat. 28 Mert azt kérdezitek: „Hol van az előkelők háza, hol van a sátor, ahol a bűnösök laknak?” 29 Hát nem kérdeztétek meg azokat, akik utazni szoktak, és nem ismeritek intéseiket, 30 hogy a veszedelem napját távol tartja Isten a gonosztól, és a harag napja elkerüli őt? 31 Ki veti szemére dolgait, ki fizet meg neki tetteiért? 32 Kikísérik őt a temetőbe, sírhalmát körülállják. 33 Édesek neki a sírgödör hantjai, hisz sok ember vonult ki utána, meg előtte is számtalan. 34 Miért akartok hát hiábavalósággal vigasztalni engem? Válaszaitok magva színtiszta hazugság.
Az Ige mellett – Kustár Zoltán igemagyarázata
(15) „… mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?” (Jób 21)
Jób azt látja: a bűnösök gyakran jólétben, egészségben élnek, sok a pénzük, szép a családjuk. A haláltól sem félnek, mert úgy tudják, ott sem vár rájuk igazságszolgáltatás, azzal pedig nem törődnek, mit hagynak másokra. Fájdalommal telve idézi a bűnösök életfelfogását: „Mert kicsoda a Mindenható, hogy szolgáljuk, és mi hasznunk abból, ha hozzá folyamodunk?” (15) Ma is sokan gondolják ezt így. Pedig ha csak ebben a világban gondolkodunk, akkor sincs igazuk. Hiszen ha Krisztust megváltónknak hittel elfogadtuk, akkor már e földi életben miénk az újjáteremtő Lélek, s vele együtt a Lélek gyümölcsei is: a „szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal 5,22k.). Hát nem csodálatosak az Istennek tetsző élet adományai? Nem ezek jelentik az igaz boldogságot? Mert az igazi boldogság azoké, akik az Isten útján járnak. Ezzel együtt is igaz, amit Pál tanít: „Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.” (1Kor 15,19). Mert mi Jézus feltámadása óta tudjuk, lesz ítélet a halál után, s bennünket, akik őt követjük, örök élet, mennyei jutalom vár.
