„De mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” 2Tim 3,10–17
10 Te azonban követőjévé lettél az én tanításomnak, életmódomnak, szándékomnak, hitemnek, türelmemnek, szeretetemnek, állhatatosságomnak, 11 üldöztetéseimnek, szenvedéseimnek, amelyek Antiókhiában, Ikóniumban, Lisztrában értek. Milyen nagy üldöztetéseket viseltem el, és mindegyikből megszabadított az Úr! 12 De mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják. 13 A gonosz emberek és ámítók pedig még tovább mennek a rosszban, tévelyegve és másokat is megtévesztve. 14 De te maradj meg abban, amit tanultál, és amiről megbizonyosodtál, tudván, kiktől tanultad, 15 mivel gyermekségedtől ismered a szent írásokat, amelyek bölccsé tehetnek téged az üdvösségre a Krisztus Jézusba vetett hit által. 16 A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre; 17 hogy az Isten embere tökéletes és minden jó cselekedetre felkészített legyen.
Bibliaolvasó Kalauz – Sebestyén Győző igemagyarázata
Pál nem csak a szolgálat napos oldaláról beszél. „De mindazokat, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldözni fogják” (12). Önmagunktól mindig könnyebben mozdulunk a kisebb ellenállás irányába. A teljes Írás viszont mindig a teljes képet tárja elénk, nem csak a „sikerevangéliumot”. Isten embere akkor tökéletes a küldetésben, ha a harcot és az üldöztetést is vállalja lelki elöljáróival és Urával együtt.
RÉ21 313 RÉ 171
Napi ének | 802 | Örvendjetek, mert Isten úgy szeret
„Íme, az Úr félelme a bölcsesség…” Jób 28
1 Az ezüstnek megvan a bányája, az aranynak is a helye, ahol mossák. 2 A vasat a földből hozzák elő, a rezet pedig kőzetből olvasztják. 3 Véget vet az ember a sötétségnek, és végigkutatja sorra a sűrű homályban és sötétségben rejlő köveket. 4 Aknát törnek lakatlan helyen, elfeledett tájon, ahol senki sem jár, abban függnek, himbálóznak, messze az emberektől. 5 A föld, amelyből kenyér terem, odalent olyan, mintha tűz pusztította volna. 6 A zafír kőzetben található, az arany pedig rögöcskékben. 7 Ösvényét nem ismeri a ragadozó madár, a sólyom szeme sem pillantja meg. 8 Nem járnak ott vadállatok, az oroszlán sem lépked rajta. 9 A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét is földúlja az ember. 10 A sziklákban folyosót hasít, és felkutatja valamennyi kincsét. 11 A beszivárgó víz útját eltömi, és napvilágra hozza, ami rejtve van. 12 De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelőhelye? 13 Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élők földjén. 14 A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt mondja: Nálam sincsen! 15 Nem lehet megvenni színaranyért, nem lehet árát ezüstben kimérni. 16 Nem fizethető meg Ófír aranyával, sem drága ónixszal vagy zafírral. 17 Nem ér föl vele az arany és az üveg, arany ékszerekért sem kapható cserébe. 18 Szóba sem jöhet a korall és a kristály: a bölcsesség drágább kincs az igazgyöngyöknél. 19 Nem ér föl vele az etióp topáz, színarannyal sem lehet megfizetni. 20 Honnan jön tehát a bölcsesség? Hol van az értelem lelőhelye? 21 Rejtve van minden élő szeme előtt, az ég madarai elől is el van takarva. 22 Az enyészet helye és a halál így szól: Csak hírét hallottuk fülünkkel. 23 Isten ismeri az ahhoz vezető utat, ő tudja annak lelőhelyét. 24 Mert ő ellát a föld pereméig, mindent lát az ég alatt. 25 Amikor megszabta a szél erejét, és megállapította a vizek mértékét, 26 megszabta az eső rendjét és a mennydörgő viharfelhő útját, 27 akkor megtekintette és számba vette, elkészítette és megvizsgálta a bölcsességet. 28 Az embernek pedig ezt mondta: Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz elkerülése az értelem.
Az Ige mellett – Kustár Zoltán igemagyarázata
(28) „Íme, az Úr félelme a bölcsesség…” (Jób 28)
Az Ószövetség egyik legszebb költeménye ez, a szerző büszkén ecseteli a korabeli technika csúcsát jelentő bányászat képességeit. Ám a bölcsességet az ember hiába keresi, az egyedül Isten tulajdona. Akkor lehetetlen bölcsességre jutni? Szó sincs róla, mondja az ének, hiszen Isten feltárta a titkot az embereknek: „Íme, az Úr félelme a bölcsesség, és a rossz kerülése az értelem.” (28) Ez a kijelentés azt mondja: Isten a természetből és az emberi élet tapasztalatából nem ismerhető meg igazán. Az „Úr félelme” ugyanis azt jelenti: tiszteletben tartjuk Isten akaratát, ahogy azt a törvény és a próféták által feltárta előttünk, a „rossz elkerülése” pedig akaratának a követését jelenti. Ez az első: hitünk Isten szavára épül, és az odaszánt életben mutatkozik meg – csakis ekkor fogjuk igaznak és hasznosnak találni a bölcsek tanácsait. Fordítva ez az út nem járható: maga a bölcsesség nem vezet el Istenhez – jól láthatjuk ezt éppen Jób keserves útkeresésein… Jób beszél itt? Vagy a szerző szakította meg hősünk hosszúra nyúlt beszédét, hogy az olvasóinak egy kis biztatást és útmutatást adjon? Akárhogy is, tiszta és igaz benne minden szó, lásd Péld 1,7 és 8,13.
