„... ott tartok ítéletet fölöttük” Jóel 4
1 Mert íme, azokban a napokban és abban az időben, amikor jóra fordítom Júda és Jeruzsálem sorsát, 2 összegyűjtök minden népet. Jósáfát völgyébe vezetem őket, és ott tartok ítéletet fölöttük, amiért szétszórták a népek közé tulajdon népemet, Izráelt, és felosztották országomat. 3 Népemre sorsot vetettek: a fiúkat parázna nőért adták oda, a leányokat pedig borért adták el, hogy ihassanak. 4 Hát nektek mi bajotok van velem, Tírusz, Szidón és Filisztea tartományai? Bántottalak én valamivel benneteket, amiért meg kellene fizetnetek? Ha viszont ti akartok bántani engem, nagyon hamar visszaadom nektek azt, amivel bántotok! 5 Hiszen elvettétek tőlem az ezüstöt és az aranyat, kincseim legjavát templomaitokba vittétek. 6 Júda és Jeruzsálem fiait eladtátok a görögöknek, hogy messze kerüljenek hazájuktól. 7 De én visszahívom őket onnan, ahová eladtátok őket, és visszaadom nektek azt, amivel őket bántottátok! 8 Fiaitokat és leányaitokat a júdaiaknak adom, azok pedig eladják őket a sábaiaknak, a távoli népnek. Megmondta az Úr! 9 Hirdessétek ki ezt a népek között: Készüljetek fel a háborúra! Buzdítsátok a vitézeket! Jöjjenek, vonuljanak föl a harcosok mind! 10 Kovácsoljatok kapáitokból kardokat, metszőkéseitekből dárdákat! Mondja még a gyáva is: Vitéz vagyok! 11 Jöjjetek sietve, ti, népek, gyülekezzetek ide mindenfelől! Vezesd, Uram, vitézeidet! 12 Induljanak, vonuljanak a népek Jósáfát völgyébe, mert ott tartok ítéletet minden szomszédos nép fölött. 13 Eresszétek rá a sarlót, mert megérett az aratnivaló! Gyertek, tapossatok, mert tele van a taposókád, csordultig vannak a sajtók, mert nagy a gonoszságuk. 14 Hatalmas tömeg van az ítélet völgyében, mert közel van az Úr napja az ítélet völgyében! 15 A nap és a hold elsötétül, a csillagok elvesztik fényüket. 16 Felharsan az Úr hangja a Sionról, mennydörög Jeruzsálemből, megrendül az ég és a föld. De népét megoltalmazza az Úr, és erőssége lesz Izráel fiainak. 17 Akkor majd megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki szent hegyemen, a Sionon lakom. Szent lesz Jeruzsálem, nem hatolnak be oda többé idegenek. 18 Azon a napon majd must csorog a hegyekről, tej folyik a halmokról. Júda minden patakjában bőven folyik a víz, forrás fakad az Úr házából, és megöntözi a Sittím-völgyet. 19 Egyiptom pusztaság lesz, Edóm meg sivár puszta a Júda fiain elkövetett erőszak miatt, mivel ártatlan vért ontottak földjükön. 20 Júdában azonban örökké lakni fognak, Jeruzsálemben is nemzedékről nemzedékre. 21 Megfizetek majd a vérontásért, nem engedem azt, hogy büntetlen maradjon! Az Úr a Sionon lakik!
Bibliaolvasó Kalauz – Benke György igemagyarázata
„Isten ítéletet mond a népek fölött” – ez a címe ennek a fejezetnek újfordítású Bibliánkban. Sok helyen szól Isten igéje erről az ítéletről. Itt a Jósáfát-völgyi ítéletről van szó (2). Luther szerint nem a topográfiai, hanem az etimológiai értelmezés az eligazító (2Krón 20). A Jósáfát név jelentése: Isten ítél. Nem evilági nagyhatalmak vagy természeti katasztrófák, hanem az Úr az, aki jóra fordítja a sokszor üldözött népe sorsát, és megítéli üldözőiket.
RÉ21 49 RÉ 49
Napi ének | 747 | Siessetek, hamar lejár
„A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni.” 1Pt 5,6–14
6 Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején. 7 Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok. 8 Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: 9 álljatok neki ellen a hitben szilárdan, tudva, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban. 10 A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. 11 Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. 12 Szilvánusz által, aki – mint gondolom – hűséges testvéretek, röviden írtam, bátorítva titeket és bizonyságot téve arról, hogy az az Isten igazi kegyelme, amelyben álltok. 13 Köszönt titeket a veletek együtt kiválasztott babiloni gyülekezet és Márk, az én fiam. 14 Köszöntsétek egymást a szeretet csókjával. Békesség mindnyájatoknak, akik Krisztusban vagytok.
Az Ige mellett – Lányi Gábor igemagyarázata
(10) „A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni.” (1Pt 5,6–14)
Titeket, akik „rövid ideig szenvedtetek” – amikor szenvedésben van az ember, az sohasem tűnik rövidnek. Amikor valaki szenved, akkor az a minden, az tölti ki őt, minden gondolatát, érzületét, életmegnyilvánulását. A szenvedésben való szilárdságnak és állhatatosságnak ennek ellenére az lehet a kulcsa, ha az ember tudatosítja magában, hogy a szenvedés mégiscsak rövid. Rövid, mert ideig való. Rövid, mert ideiglenes, véges. Isten véget vet neki. Isten végül letöröl minden könnyet (Jel 4,21). Vigasztalás lehet ez a számunkra, de nem olcsó és nem könnyen megszerezhető vigasztalás. Isten és Igéje nem áltat bennünket. Ez a világ valóban a próbák helye „ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el…” (8). Az emberi bűn, önzés, haszonszerzés roncsolja a teremtett világot. De Istennek már ebben az életben is gondja van ránk (7). Teljes szabadulást csak ezen az életen túl ad, de már ebben az életben is megízlelhetjük az eljövendő világ erőit (Zsid 6,5). Rávethetjük terheinket, rábízhatjuk gondjainkat, megoszthatjuk vele fájdalmainkat, általa kaphatunk társakat, testvéreket terhünk hordozásához.
