„... a kijelentés sátránál végezzenek munkát” 4Móz 4,1–16
1 Azután így beszélt Mózeshez és Áronhoz az Úr: 2 Számold össze Kehát fiait Lévi fiai közül nemzetségenként és nagycsaládonként, 3 a harmincévesektől fölfelé az ötvenévesekig minden hadkötelest, hogy a kijelentés sátránál végezzenek munkát. 4 Ez Kehát fiainak a tennivalója a kijelentés sátránál a szentek szentjével: 5 Amikor elindul a tábor, menjen be Áron a fiaival, vegyék le a függőkárpitot, és takarják be azzal a bizonyság ládáját. 6 Tegyenek arra delfinbőr takarót, terítsék le egy csupa kék bíborból készült ruhával, és helyezzék be a rúdjait. 7 Az áldozati kenyerek asztalát is terítsék le kék bíbor ruhával, tegyék rá a tálakat, serpenyőket, kelyheket és italáldozati korsókat. Legyen rajta a szent kenyér is. 8 Terítsék le karmazsin fonálból készült ruhával, fedjék be delfinbőr takaróval, és helyezzék be a rúdjait. 9 Azután vegyenek egy kék bíbor ruhát, és göngyöljék bele a lámpatartót és annak mécseseit, koppantóit, hamutartóit és az összes olajosedényét, amelyből feltöltik. 10 Tegyék mindezt és ezek egész fölszerelését egy delfinbőr takaróba, és tegyék a hordozórudakra. 11 Az aranyoltárra is terítsenek kék bíbor ruhát, takarják be egy delfinbőr takaróval, és helyezzék be a rúdjait. 12 Szedjék össze valamennyi istentiszteleti edényt, amelyet a szentélyben használnak, tegyék kék bíbor ruhába, takarják be delfinbőr takaróval, és tegyék a hordozórudakra. 13 Azután takarítsák el a hamut az oltárról, és terítsenek rá piros bíbor ruhát. 14 Tegyék rá az egész hozzá tartozó fölszerelést, amellyel az áldozatot bemutatják: a szenesserpenyőket, villákat, lapátokat, hintőedényeket, az oltár egész fölszerelését, terítsenek rá delfinbőr takarót, és helyezzék be a rúdjait. 15 Miután Áron és fiai elkészültek, és betakarták a tábor indulásakor a szentélyt és a szentély egész fölszerelését, menjenek oda Kehát fiai, és ők vigyék azokat. De ne érintsék a szent dolgokat, mert akkor meghalnak. Ezeket kell vinniük Kehát fiainak a kijelentés sátrából. 16 De Eleázárnak, Áron főpap fiának a gondjaira bízták a lámpaolajat, a jó illatú füstölőszereket, az állandó ételáldozatot és a fölkenéshez való olajat. Rábízták az egész hajlékot és mindazt, ami ahhoz tartozik, a szentélyt és fölszerelését.
Bibliaolvasó Kalauz – Rácz Lajos igemagyarázata
Az Úr részletesen szólt arról, hogy miként kell a szent dolgokkal bánni. Áron és fiai az utasítások szerint csomagoltak. Kehát fiai a szent eszközöket személyre szabott rendben átvették. Azokat nem láthatták, nem érinthették. Világos az üzenet: a lezserségnek nincs helye Isten táborában. A szabályszerűség Istennek tetsző erény ma is. „A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által” (2Tim 1,14). Szívleljük meg!
RÉ21 135 RÉ 135
Napi ének | 748 | Bűneid átkos börtöne alján
„…Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.” ApCsel 9,1–9
1 Saul pedig az Úr tanítványai elleni fenyegetéstől és öldökléstől lihegve elment a főpaphoz, 2 és leveleket kért tőle Damaszkuszba a zsinagógákhoz, hogy ha talál olyanokat, akik az Úr útjának követői, akár férfiakat, akár nőket, megkötözve vihesse azokat Jeruzsálembe. 3 Útközben azonban, amikor éppen Damaszkuszhoz közeledett, hirtelen mennyei fény ragyogott fel körülötte, 4 és amint a földre esett, hallotta, hogy egy hang így szólt hozzá: Saul, Saul, miért üldözöl engem? 5 Ő pedig megkérdezte: Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. 6 De kelj fel, menj be a városba, és ott megmondják neked, mit kell tenned. 7 A vele utazó férfiak pedig szótlanul álltak, mert hallották ugyan a hangot, de senkit sem láttak. 8 Saul pedig felkelt a földről, és kinyitotta szemét, de semmit sem látott. Ezért kézen fogva vezették be Damaszkuszba, 9 és három napig nem látott, nem evett és nem ivott.
Az Ige mellett – Bella Péter igemagyarázata
(5) „…Ki vagy, Uram? Az így válaszolt: Én vagyok Jézus, akit te üldözöl.” (ApCsel 9,1–9)
Saul nagyon veszélyes volt a fiatal egyházra. Képzett, okos farizeus, óriási tettvággyal és elszántsággal, úgy gondolva, Istenéért üldözi a keresztényeket. Aztán a damaszkuszi úton a feltámadott Jézus Krisztus megállítja. De nem azért teszi, hogy megalázza, legyőzze, kivonja a forgalomból. Ellenkezőleg, az Úrnak szüksége van erre a tudásra, tettvágyra és elszántságra. Döbbenetes élmény lehetett, ahogy ott, a földre esve, amint beborította a fény, Jézus bemutatkozik Saulnak. Hogy hirtelen minden összeomlik, de ezzel együtt elkezd épülni valami teljesen új. Akiket üldöz, nem is tévednek? Aki téved, az Saul? Jézus pedig isteni dicsőséggel és hatalommal megállítja. Saul még nem tud semmit arról, milyen új pályán indítja el Isten. De a lényeget megtudja: Jézus Krisztus él, hatalma van és kegyelmes, hisz életben maradt. Nagy kegyelem az, amikor maga Jézus állít meg azon az úton, amelyik a halálba vezet. Még ha nehéz is a szembesülés, még ha át kell is értékelni mindent. Mert ilyenkor kapok lehetőséget az újra, a valódi életre, már vele együtt.
