„A nagyobbnak nagyobb örökséget adj, a kisebbnek kisebb örökséget!” 4Móz 26
1 Ezt mondta az Úr Mózesnek és Eleázár papnak, Áron fiának: 2 Számoljátok össze Izráel fiainak egész közösségét, húszévestől fölfelé nagycsaládonként minden hadkötelest Izráelben! 3 Mózes és Eleázár pap tehát összeszámolta őket Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben, 4 húszévestől fölfelé, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr. Ezek voltak Izráel fiai, akik kijöttek Egyiptomból: 5 Rúben volt Izráel elsőszülöttje. Rúben fiai voltak: Hanók, tőle való a Hanók nemzetség, Pallútól való a Pallú nemzetség, 6 Hecróntól a Hecrón nemzetség, Karmítól a Karmí nemzetség. 7 A rúbeni nemzetségekből negyvenháromezer-hétszázharmincat vettek számba. 8 Pallú fia volt Elíáb. 9 Elíáb fiai voltak: Nemúél, Dátán és Abírám. Ezek, Dátán és Abírám a közösség képviselői voltak, de lázadást szítottak Mózes és Áron ellen Kórah csoportjával, föllázadva az Úr ellen. 10 Ezért a föld megnyitotta száját, és elnyelte őket Kórahhal együtt annak a csoportnak a halálakor, amikor a tűz megemésztett kétszázötven embert. Így lettek intő jellé. 11 De Kórah fiai nem haltak meg. 12 Simeon fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Nemúéltól való a nemúéli nemzetség, Jámíntól a jámíni nemzetség, Jákíntól a jákíni nemzetség, 13 Zerahtól a zerahi nemzetség, Saultól a sauli nemzetség. 14 Ezek Simeon nemzetségei: huszonkétezer-kétszáz ember. 15 Gád fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Cefóntól való a cefóni nemzetség, Haggítól a Haggí nemzetség, Súnítól a súní nemzetség. 16 Oznítól az Ozní nemzetség, Érítől az Érí nemzetség, 17 Aródtól az aródi nemzetség, Arélítól az Arélí nemzetség. 18 Gád fiai nemzetségeiből összesen negyvenezer-ötszázat vettek számba. 19 Júda fiai voltak Ér és Ónán, de Ér és Ónán meghalt Kánaán földjén. 20 Júda fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Sélától való a sélái nemzetség, Pérectől a péreci nemzetség, Zerahtól a zerahi nemzetség. 21 Pérec fiai ezek voltak: Hecróntól való a hecróni nemzetség, Hámúltól a hámúli nemzetség. 22 Júda nemzetségeiből összesen hetvenhatezer-ötszázat vettek számba. 23 Issakár fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Tólától való a tólái nemzetség, Púvától a púvái nemzetség, 24 Jásúbtól a jásúbi nemzetség, Simróntól a simróni nemzetség. 25 Issakár nemzetségeiből összesen hatvannégyezer-háromszázat vettek számba. 26 Zebulon fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Szeredtől való a szeredi nemzetség, Élóntól az élóni nemzetség, Jahleéltól a jahleéli nemzetség. 27 Zebulon nemzetségeiből összesen hatvanezer-ötszázat vettek számba. 28 József fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Manassé és Efraim. 29 Manassé fiai: Mákírtól való a mákíri nemzetség. Mákír nemzette Gileádot. Gileádtól való a gileádi nemzetség. 30 Ezek Gileád fiai: Íezertől való az íezeri nemzetség, Hélektől a héleki nemzetség, 31 Aszríéltól az aszríéli nemzetség, Sikemtől a sikemi nemzetség, 32 Semídától a semídai nemzetség, Héfertől a héferi nemzetség. 33 Héfer fia volt Celofhád. Neki nem voltak fiai, csak leányai. Celofhád leányainak a nevei: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá. 34 Manassé nemzetségeiből összesen ötvenkétezer-hétszázat vettek számba. 35 Efraim fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Sútelahtól való a sútelahi nemzetség, Bekertől a bekeri nemzetség, Tahantól a tahani nemzetség. 36 És ezek voltak Sútelah fiai: Érántól való az éráni nemzetség. 37 Efraim fiainak a nemzetségeiből összesen harminckétezer-ötszázat vettek számba. Ezek voltak József fiai nemzetségeik szerint. 38 Benjámin fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Belától való a belai nemzetség, Asbéltól az asbéli nemzetség, Ahírámtól az ahírámi nemzetség, 39 Súfámtól a súfámi nemzetség, Húfámtól a húfámi nemzetség. 40 Bela fiai voltak: Ard és Naamán. Ardtól való az ardi nemzetség, Naamántól a naamáni nemzetség. 41 Benjámin fiainak a nemzetségeiből összesen negyvenötezer-hatszázat vettek számba. 42 Dán fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Súhámtól való a súhámi nemzetség. Ezek voltak Dán nemzetségei, nemzetségeik szerint. 43 A súhámi nemzetségből összesen hatvannégyezer-négyszázat vettek számba. 44 Ásér fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Jimnától való a jimnái nemzetség, Jisvítől a Jisví nemzetség, Beríától a beríai nemzetség. 45 Beríá fiaitól: Hébertől a héberi nemzetség, Malkíéltól a malkíéli nemzetség. 46 Ásér leányának a neve Szerah volt. 47 Ásér fiainak a nemzetségeiből összesen ötvenháromezer-négyszázat vettek számba. 48 Naftáli fiai nemzetségeik szerint ezek voltak: Jahceéltől való a jahceéli nemzetség, Gúnítól a Gúní nemzetség, 49 Jécertől a jéceri nemzetség, Sillémtől a sillémi nemzetség. 50 Ezek voltak Naftáli nemzetségei, nemzetségeik szerint, közülük összesen negyvenötezer-négyszázat vettek számba. 51 Izráel fiai közül tehát összesen hatszázegyezer-hétszázharminc embert vettek számba. 52 Azután így beszélt Mózeshez az Úr: 53 Ezek között osszátok fel a földet örökségül a névjegyzék szerint! 54 A nagyobbnak nagyobb örökséget adj, a kisebbnek kisebb örökséget! Mindegyiknek a számba vettek száma szerint adjatok örökséget! 55 De a földet sorsvetéssel osszátok föl; az ősi törzsek nevei szerint kapják meg örökségüket! 56 A sorsvetés szerint osszátok ki mindegyiknek az örökségét, mind a nagyoknak, mind a kicsiknek! 57 Ezek voltak a számba vett léviták nemzetségeik szerint: Gérsóntól való a gérsóni nemzetség, Keháttól a keháti nemzetség, Merárítól a Merárí nemzetség. 58 Ezek voltak Lévi nemzetségei: a Libní nemzetség, a hebróni nemzetség, a Mahlí nemzetség, a Músí nemzetség és a kórahi nemzetség. Kehát nemzette Amrámot. 59 Amrám feleségének a neve Jókebed volt, Lévi leánya, akit Egyiptomban szült az anyja Lévinek. Ő szülte Amrámnak Áront, Mózest és nővérüket, Mirjámot. 60 Áronnak született Nádáb, Abíhú, Eleázár és Ítámár. 61 De Nádáb és Abíhú meghaltak, mert idegen tüzet vittek az Úr elé. 62 Közülük összesen huszonháromezret vettek számba: minden férfit, egy hónapostól fölfelé. De ezeket nem számították Izráel fiai közé, mert nekik nem adtak örökséget Izráel fiai között. 63 Ezeket vette számba Mózes és Eleázár pap. Ők vették számba Izráel fiait Móáb síkságán, a Jordán mellett, Jerikóval szemben. 64 De közöttük már nem volt senki azokból, akiket még Mózes és Áron főpap vett számba akkor, amikor a Sínai-pusztában számba vették Izráel fiait. 65 Mert az Úr megmondta nekik, hogy meg kell halniuk a pusztában. Nem is maradt meg közülük senki, csak Káléb, Jefunne fia és Józsué, Nún fia.
Bibliaolvasó Kalauz – Zila Péter igemagyarázata
Az előző fejezetekben az Urat mint a népéért harcoló Istent láthattuk, aki küzd a sajátjaiért. Most egy másik „arca” ragyog fel előttünk: a kedves gondoskodás, ahogy a kisebb törzseknek kisebb, a nagyobbaknak nagyobb földterületet oszt a honfoglalás után (54). Ez az isteni odafigyelés előrevetíti azt, amire Jézus is tanított: a naponként elkért kenyeret is az Atya adja, mint itt a földet. Az ígéret földjén megnyugodhattak. Még nagyobb ajándék lesz azonban Isten népének, amikor abba a nyugalomba megyünk be, amely örökre megmarad.
RÉ21 234 RÉ 379
Napi ének | 584 | Emlékezzél, mi történék
„Amikor pedig Szilász és Timóteus megérkezett Makedóniából, Pál teljesen az Ige hirdetésének szentelte magát…” ApCsel 18,1–17
1 Ezek után Pál eltávozott Athénből, és Korinthusba ment. 2 Ott találkozott egy Akvila nevű pontuszi származású zsidóval, aki nemrég jött Itáliából feleségével, Priszcillával, mivel Klaudiusz elrendelte, hogy minden zsidó távozzék Rómából. Pál csatlakozott hozzájuk, 3 és mivel ugyanaz volt a mestersége, náluk lakott és dolgozott, ők ugyanis sátorkészítő mesterek voltak. 4 Szombatonként azonban a zsinagógában vitázott, és igyekezett meggyőzni zsidókat és görögöket. 5 Amikor pedig Szilász és Timóteus megérkezett Makedóniából, Pál teljesen az ige hirdetésének szentelte magát, és bizonyságot tett a zsidók előtt, hogy Jézus a Krisztus. 6 Amikor azonban ellene szegültek és szidalmazták, lerázta ruhájáról a port, és ezt mondta nekik: Véretek a ti fejetekre szálljon: Én tiszta vagyok! Mostantól fogva a pogányokhoz megyek. 7 Ekkor eltávozott onnan, és egy Tíciusz Jusztusz nevű istenfélő ember házába költözött, akinek a háza szomszédos volt a zsinagógával. 8 Kriszpusz, a zsinagógai elöljáró pedig hitt az Úrban egész háza népével együtt, és a korinthusiak közül, akik hallgatták őt, szintén sokan hittek, és megkeresztelkedtek. 9 Az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: 10 mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban. 11 Ott is maradt egy évig és hat hónapig, és tanította közöttük Isten igéjét. 12 Amikor pedig Gallió volt Akhája helytartója, a zsidók egy akarattal Pálra támadtak, a törvényszék elé vitték, 13 és így szóltak: Ez az ember arra csábítja az embereket, hogy törvényellenes módra tiszteljék az Istent. 14 Amikor azonban Pál szólásra akarta nyitni a száját, Gallió ezt mondta a zsidóknak: Ha valami törvénytelenségről vagy súlyos bűntettről volna szó, ti zsidók, a törvény értelmében meghallgatnálak benneteket. 15 Ha viszont tanításról, nevekről és a ti törvényetekről vitatkoztok, azt intézzétek el magatok, mert én ilyenekben nem kívánok bíró lenni. 16 Aztán kiutasította őket a törvényszék elől. 17 Ekkor valamennyien megragadták Szószthenészt, a zsinagógai elöljárót, és ütlegelték a törvényszék előtt; de Gallió mit sem törődött ezzel.
Az Ige mellett – Varga Vanda igemagyarázata
(5) „Amikor pedig Szilász és Timóteus megérkezett Makedóniából, Pál teljesen az Ige hirdetésének szentelte magát…” (ApCsel 18,1–17)
Adjunk hálát mindazokért, akik a mi életünk hátterét adják, hogy munkánkat, szolgálatunkat, feladatunkat el tudjuk végezni. Keressük a múltunkból azokat a neveket, akik ilyen támaszok voltak számunkra egykoron. Hálát adhatunk azokért a pillanatokért is, mikor mi adtunk hátteret másoknak, hogy betöltsék Isten által rendelt céljukat. Hála, hogy megláthattuk, ami akkor a dolgunk volt, és azzal szolgáltunk, vagy épp most is azzal szolgálunk, hogy valaki hátterét adjuk. Hála minden, háttérben szolgáló gyülekezeti tagnak. Hála mindenkiért, aki rendet tart a templomban, lenyírja a füvet. Aki imában hordozza lelkészét, aki odalép lelkésze mellé. Aki elsimít egy konfliktust, aki a szomorúságban levő mellé leül kicsit. Aki meglátogat egy idős embert, aki ebédet főz egy kismamának. Aki kimossa az úrvacsorai terítőt. Aki megkérdezi, miben segíthetne. Aki bátorítja a teológiára indulókat. Mindezekért a szolgálókért hála legyen.
