„A hetedik napon is tartsatok szent összejövetelt.” 4Móz 28,16–31
16 Az első hónapban, a hónap tizennegyedik napján van az Úr páskája, 17 és ennek a hónapnak a tizenötödik napján van az ünnep. Hét napig kovásztalan kenyeret kell enni. 18 Az első napon tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát! 19 Tűzáldozatul mutassatok be égőáldozatot az Úrnak: két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt, amelyek hibátlanok legyenek. 20 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: egy bikához háromtized, a koshoz kéttized vékával adjatok, 21 a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tizedet adjatok. 22 Vétekáldozatul mutassatok be egy bakot, hogy engesztelést szerezzen nektek. 23 Ezeket a reggeli égőáldozaton, az állandó égőáldozaton kívül készítsétek el. 24 Ugyanígy készítsétek el mindennap, hét napon át kedves illatú tűzáldozatként az Úr eledelét. Az állandó égőáldozaton kívül kell ezeket elkészíteni a hozzájuk tartozó italáldozattal együtt. 25 A hetedik napon is tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát! 26 Az első termés napján, amikor új ételáldozatot mutattok be az Úrnak, azaz a hetek ünnepén tartsatok szent összejövetelt. Ne végezzetek semmiféle foglalkozáshoz tartozó munkát, 27 hanem mutassatok be kedves illatú égőáldozatul az Úrnak két bikaborjút, egy kost és hét egyéves bárányt. 28 A hozzájuk tartozó ételáldozat olajjal gyúrt finomliszt legyen: mindegyik bikához háromtized vékával, a koshoz kéttized vékával, 29 a hét bárányhoz pedig bárányonként egy-egy tized vékával adjatok. 30 Egy kecskebakot is mutassatok be, hogy engesztelést szerezzen nektek. 31 Az állandó égőáldozaton és az ahhoz tartozó ételáldozaton kívül készítsétek el ezeket a hozzájuk tartozó italáldozattal együtt. Az állatok hibátlanok legyenek.
Bibliaolvasó Kalauz – Nyilas Zoltán András igemagyarázata
Idén kétszer van négynapos hétvége; ezen felül négyszer tölthetünk három napot pihenéssel. Mai igénk az Úr páskájáról (nagypéntekről) és az első termés napjáról (pünkösdről) szól. Ünnepeinket felemészti a munka, a temetőjárás és a wellness. Először elvesztettük az áldozócsütörtököt, majd a reformáció ünnepnapját. Kopik pünkösd és húsvét ünnepe is. Az őszi szünet kirándulásaiban is legyünk (vendég) igehallgatók egymás gyülekezeteiben. Ha szeretnénk, hogy a munkaszünet ünnepnappá legyen, az leginkább rajtunk múlik!
RÉ21 492 RÉ 459
Esti ének | 695 | Néked, mennyei Atyánk, hálát adunk
„Erre a vándorló zsidó ördögűzők közül is megkísérelték néhányan, hogy a gonosz lelkektől megszállottak felett kimondják az Úr Jézus nevét.” ApCsel 19,8–22
8 Azután eljárt a zsinagógába, ahol három hónapon át bátran szólt, vitázott, és igyekezett meggyőzni őket az Isten országának dolgairól. 9 Amikor pedig egyesek ellenálltak és nem hittek, sőt gyalázták az Úr útját az egész nép előtt, otthagyta őket, a tanítványokat is távol tartotta tőlük, és mindennap egy Tirannosz nevű ember iskolájában tanított. 10 Ez két éven át tartott, úgyhogy mindazok, akik Ázsiában laktak, meghallották az Úr igéjét, mind a zsidók, mind a görögök. 11 Isten pedig nem mindennapi csodákat tett Pál keze által; 12 úgyhogy még levetett kendőit vagy kötényeit is elvitték a betegekhez, és a betegségek eltávoztak tőlük, a gonosz lelkek pedig kimentek belőlük. 13 Erre a vándorló zsidó ördögűzők közül is megkísérelték néhányan, hogy a gonosz lelkektől megszállottak felett kimondják az Úr Jézus nevét. Így szóltak: Kényszerítünk titeket arra a Jézusra, akit Pál hirdet! 14 Egy Szkéva nevű zsidó főpap hét fia is ezt tette. 15 A gonosz lélek azonban így válaszolt nekik: Jézust ismerem, Pálról is tudok, de ti kik vagytok? 16 Az az ember pedig, akiben a gonosz lélek volt, rájuk ugrott, legyűrte őket, és föléjük kerekedett, úgyhogy mezítelenül és sebesülten futottak ki abból a házból. 17 Tudomására jutott ez minden Efezusban lakó zsidónak és görögnek, úgyhogy félelem szállta meg mindnyájukat, és magasztalták az Úr Jézus nevét. 18 A hívők közül is sokan eljöttek, megvallották és elbeszélték ilyenféle mesterkedéseiket. 19 Sokan, akik varázslással foglalkoztak, összehordták könyveiket, és mindenki szeme láttára elégették. Amikor kiszámították a könyvek értékét, ötvenezer ezüstpénzre becsülték. 20 Így az Úr ereje által az ige hatalmasan terjedt és megerősödött. 21 Amikor mindez megtörtént, Pál elhatározta a Lélek által, hogy Makedóniát és Akháját bejárva, Jeruzsálembe megy. Így szólt: Ha ott már voltam, Rómát is meg kell látnom. 22 Elküldött Makedóniába kettőt azok közül, akik neki szolgáltak, Timóteust és Erasztoszt, ő pedig egy ideig Ázsiában maradt.
Az Ige mellett – Varga Vanda igemagyarázata
(13) „Erre a vándorló zsidó ördögűzők közül is megkísérelték néhányan, hogy a gonosz lelkektől megszállottak felett kimondják az Úr Jézus nevét.” (ApCsel 19,8–22)
Mit látok ebben a történetben? Az embert, akinek csak a csoda kell – amit Isten tud neki adni –, de maga Isten már nem. Akinek nem a megváltás kell, hanem az erő, amely Istennél van, hogy öncélúan tudja azt használni. Azt látom, amikor Isten csak eszköz az ember céljainak eléréséhez. Amikor nem Isten maga kell, csak az, amit nyújtani tud. A hatalma. Hogy megoldja az életem. Hogy könnyebbé tegyen valamit. Hogy lehessek az ereje által valaki. Amikor magam nem adom Istennek, gyermeke nem leszek, csak ellesem a mondatokat és mozdulatokat, remélve, hogy elég ennyi is. Az emberi játszmát látom, és a határkeresést Istennél: meddig engedi ezt? Ám kiviláglik ebből a történetből is, mennyire kevés a mozdulat, a szavak, ha nem az Isten iránti őszinte sóvárgás járja át őket. De látszik az is, hogy ereje ott van azokkal, akik valóban az ő gyermekei. Aki az Úré, annak a számára nem üres fecsegés az Isten ereje, hanem megélt valóság a hétköznapokban. Persze nem ezért lettünk az ő gyermekei, de ráadásként megadatott ez is, hála legyen érte!
