„Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket?” Mal 1
1 Fenyegető jövendölés. Az Úr igéje, amelyet Malakiás által jelentett ki Izráelnek. 2 Szeretlek benneteket – mondja az Úr. De ti azt kérdezitek: Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket? Abból, hogy Ézsau testvére volt Jákóbnak – így szól az Úr –, mégis Jákóbot szerettem, 3 Ézsaut pedig gyűlöltem; hegyeit pusztasággá tettem, birtokát a pusztai sakáloknak adtam. 4 Edóm ugyan ezt mondja: Összezúztak bennünket, de mi újjáépítjük a romokat! – a Seregek Ura azonban azt mondja erre: Ők csak építsenek, én majd lerombolom! Gonosz országnak nevezik őket, olyan népnek, amelyre mindig haragudni fog az Úr. 5 Saját szemetekkel fogjátok látni, és magatok fogjátok megvallani: Nagy az Úr Izráel határán túl is! 6 A fiú tiszteli atyját, a szolga az urát. Ha én atya vagyok, miért nem tisztelnek? Ha én Úr vagyok, miért nem félnek engem? – mondja a Seregek Ura nektek, ti papok, akik megvetitek nevemet. Ti ezt kérdezitek: Mivel vetettük meg nevedet? – Azzal, hogy oltáromra tisztátalan kenyeret hoztok. – Mivel tettük tisztátalanná? – kérdezitek. – 7. Azzal, hogy az Úr asztalát semmibe veszitek. 8 Mert vak állatot hoztok áldozatul, és nem tartjátok rossznak. Sántát vagy bénát hoztok, és nem tartjátok rossznak. De vidd csak azt a helytartódnak: kegyes lesz-e hozzád, és szívesen fogad-e? – mondja a Seregek Ura. 9 Esedezzetek csak Istenhez, hogy kegyelmezzen nektek! Ha ilyen ajándék van a kezetekben, szívesen fogadja-e tőletek? – mondja a Seregek Ura. 10 Bárcsak volna valaki köztetek, aki bezárná a templom ajtaját, és ne égne hiába oltáromon a tűz! Nem telik kedvem bennetek – mondja a Seregek Ura –, nem kívánok tőletek áldozatot! 11 Hiszen napkelettől napnyugatig nagy az én nevem a népek között, és mindenütt jó illatú áldozatot mutatnak be nevemnek, és az tiszta áldozat! Mert nagy az én nevem a népek között – mondja a Seregek Ura. 12 Ti pedig meggyalázzátok, amikor azt gondoljátok, hogy az Úr asztalát hitvány terménnyel és eledellel tisztátalanná tehetitek. 13 Azt mondjátok: Micsoda fáradság! – és még lihegtek is közben – mondja a Seregek Ura. Pedig lopott állatot hoztok, vagy sántát és bénát. Ha ilyen áldozatot akartok hozni, nem kívánom tőletek! – mondja az Úr. 14 Átkozott a csaló! Van ép hím állat a nyájában, mégis hitványat áldoz az Úrnak, ha fogadalmat tesz. Pedig én nagy király vagyok – mondja a Seregek Ura –, és félik nevemet a népek!
Bibliaolvasó Kalauz – Bödecs Pál igemagyarázata
„Miből láthatjuk, hogy szeretsz minket?” (2). Malakiás párbeszédes formájú próféciái kezdetén a később felsorolt bajok egyik fő okára mutat rá. A hívő nép maga választotta mércét állított Isten szeretetének mérésére. Ha nem látod ennek a szeretetnek a nagyságát, akkor figyelj a legfőbb bizonyítékra: a választottak a bukás és az összeomlás után is új kezdetre kapnak lehetőséget. Ez az ígéret nekünk is szól.
RÉ21 116 RÉ 116
Napi ének | 615 | Szívem szerint kívánom
„Így érkeztünk Rómába.” ApCsel 28,11–15
11 Három hónap múlva azután elindultunk egy alexandriai hajón, amely a szigeten telelt, és amelynek címerében a Dioszkuroszok voltak. 12 Szirakúzába érkezve ott maradtunk három napig. 13 Innen a part mentén hajózva megérkeztünk Régiumba, és mivel egy nap múlva feltámadt a déli szél, másnap Puteoliba értünk. 14 Itt testvéreket találtunk, akik kértek, hogy maradjunk náluk hat napig. Így érkeztünk Rómába. 15 Mikor az ottani testvérek hallottak érkezésünkről, elénk jöttek Appiusz fórumáig és Trész Tabernéig. Amikor Pál meglátta őket, hálát adott Istennek, és megtelt bizakodással.
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
(14) „Így érkeztünk Rómába.” (ApCsel 28,11–15)
Minden eseménynek célja van a hívő ember életében? Volt, amikor a Szentlélek nem engedte őket Ázsiában szolgálni, így jutottak el Európába, és nyílt meg előttük egy hatalmas új missziói terület (ApCsel 16,6kk). Pál Rómába készült, de elfogták, és csak két évi fogság után mehetett tovább, akkor is fogolyként. De hány olyan magas állású ember előtt beszélt ezalatt, akik másképp nem figyeltek volna egy apostolra! Máltán jót tett a sziget elöljárójával és még sokakkal. Nem olvasunk megtérésekről, valószínű, hogy többeknél később értek be a hallottak, de feltűnő, hogy a rómaiak felsőbb köreiben is mennyire hamar és milyen számosan lettek keresztyének.