„Ne félj tőlük /.../ én veled leszek és megmentelek!” Jer 1
1 Jeremiásnak, Hilkijjá fiának a beszédei, aki a Benjámin földjén, Anátótban lakó papok közül való volt. 2 Őhozzá szólt az Úr igéje Jósiásnak, Ámón fiának, Júda királyának az idejében, uralkodása tizenharmadik évében, 3 továbbá Jójákímnak, Jósiás fiának, Júda királyának az idejében, egészen Cidkijjának, Jósiás fiának, Júda királyának a tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, ami az ötödik hónapban történt. 4 Így szólt hozzám az Úr igéje: 5 Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek. 6 De én ezt válaszoltam: Ó, Uram, Uram! Hiszen nem értek én a beszédhez, mert fiatal vagyok! 7 Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! 8 Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek! – így szólt az Úr. 9 Azután kinyújtotta kezét az Úr, megérintette a számat, és ezt mondta nekem az Úr: Én most a szádba adom igéimet! 10 Lásd, én a mai napon népek és országok fölé rendellek, hogy gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj! 11 Majd így szólt hozzám az Úr igéje: Mit látsz, Jeremiás? Ezt feleltem: Mandulavesszőt látok. 12 Az Úr pedig ezt mondta nekem: Jól látod, mert gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem. 13 Másodszor is szólt hozzám az Úr igéje: Mit látsz? Így feleltem: Gőzölgő üstöt látok, amely észak felől megdőlt. 14 Ekkor így szólt az Úr: Észak felől tör a veszedelem az ország minden lakójára. 15 Mert idehívom az északi országok minden nemzetségét – így szól az Úr. Eljönnek, és fölállítja trónját mindegyik Jeruzsálem kapuival szemben, a várfalak körül mindenütt, és Júda összes városával szemben. 16 Ítéletet mondok fölöttük minden gonoszságuk miatt, mert elhagytak engem, más isteneknek tömjéneztek, és kezük csinálmányai előtt borultak le. 17 Övezd fel derekadat és indulj, hirdesd nekik mindazt, amit én parancsolok! Ne rettenj meg tőlük, különben én rettentelek meg téged általuk! 18 Megerősített várossá teszlek ma téged: vasoszloppá és ércfallá az egész országgal szemben, Júda királyaival, vezetőivel, papjaival és az ország népével szemben. 19 Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek – így szól az Úr –, és majd megmentelek!
Bibliaolvasó Kalauz – Bödecs Pál igemagyarázata
„Ne félj tőlük...!” (8). Nemcsak a prófétának, de a Krisztus prófétai tisztében részes keresztyén embernek is mindig lesz oka a félelemre, ha Isten szavának kíván engedelmeskedni. Istennek más tervei vannak a jövőről, mint az embereknek. Ő mást és másokat tart fontosnak és értékesnek, mint a többség. Természetes, ha félünk, amikor erre gondolunk, de félelmünket legyőzi és orvosolja az ígéretbe vetett hit: „...én veled leszek és megmentelek!” (8).
RÉ21 824 RÉ 512
Zsoltárének | 62 | Az én lelkem szép csendesen
„…az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk…” 2Pt 3,1–13
1 Ez már a második levél, szeretteim, amelyet hozzátok írok: ezekben emlékeztetés által ébresztgetem tiszta gondolkozásotokat, 2 hogy eszetekbe jussanak a szent próféták előre megmondott szavai és apostolaitoknak az Úrtól és Üdvözítőtől kapott parancsolatai. 3 Tudjátok meg elsősorban azt, hogy az utolsó napokban csúfolódók támadnak, akik mindenből gúnyt űznek, akik saját kívánságaik szerint élnek, 4 és ezt kérdezgetik: „Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák elhunytak, minden úgy maradt, amint a teremtés kezdetétől fogva van.” 5 Mert rejtve marad előttük, szándékosan meg is feledkeznek róla, hogy egek régóta voltak, és föld is, amely vízből és víz által állt elő az Isten szavára. 6 Ez által az isteni szó által az akkori világ özönvízzel elárasztva elpusztult, 7 a mostani egek és a föld pedig ugyanezen szó által megkímélve megmaradtak, hogy tűznek tartassanak fenn az ítéletnek és az istentelen emberek pusztulásának napjára. 8 Az az egy azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap. 9 Nem késlekedik az Úr az ígérettel, amint egyesek gondolják, hanem türelmes hozzátok, mert nem azt akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem azt, hogy mindenki megtérjen. 10 De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a föld és a rajta levő alkotások is megégnek. 11 Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek, 12 akik várjátok és siettetitek az Isten napjának eljövetelét, amikor majd az egek lángolva felbomlanak, és az elemek égve megolvadnak! 13 De az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk, amelyben igazság lakik.
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
13) „…az ő ígérete szerint új eget és új földet várunk…” (2Pt 3,1–13).
Az egyház tisztaságát állandóan fenyegetik kívülről behatoló és belül keletkező tévtanítások. Ezek ellen egy védelmünk van, a tiszta gondolkozás ébresztése. Állandóan szem előtt tartani az eredeti tanítást. A prófétáktól az apostoli parancsig egyenes vonal vezet. Ez Jézusról szól, aki Istentől küldött megváltónk, követői a megváltottak, akik gyakorolják a szeretet parancsát. Jézus elismerése és visszavárása az egyház ereje (1–2). Az első keresztyének nagyon közeli időre várták Krisztus visszajövetelét, figyelmen kívül hagyták, hogy a missziói parancs teljesítéséhez hosszabb időre van szükség. Ez alkalmat adott a gúnyolódásra. A csúfolódók nem a tények miatt, hanem saját belső állapotuk („akik mindenből gúnyt űznek”), tehát valójában döntés alapján gúnyolódnak. Az a tény, hogy eddig még nem jelent meg Jézus, nem elég (3.4). A régi világkép szerint vízen épült a világ, léte szilárdnak és véglegesnek látszott, Isten mégis elpusztította özönvízzel. Nem igaz tehát, hogy minden úgy maradt a teremtés kezdetétől fogva. A következő ítélet már tűz lesz. Éppúgy az ítélő Isten kezében van ez a következő eszköz is (5–7). Késésről nem beszélhetünk, mert Isten időfogalma más (8). Isten azért türelmes, mert cselekvésének alapja a kegyelem. Ezért kell az időt jól kihasználni (9). Egyszer váratlanul megérkezik (Mt 24,42–44). A mai emberiségnek tudnia kell: ez akkor következik be, amikor az Úr akarja. A végső idő várása életvitel, szilárd szentség, amit nem kezd ki a tűz (10–12). Övéinek mindez boldog várakozás (13).
