„Ha megtérsz, megengedem, hogy újból szolgálatomba állj” /.../ „Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk”, és akkor újból átélhetjük, hogy „...én veled leszek: megszabadítalak és megmentelek” Jer 15
1 De az Úr ezt mondta nekem: Ha maga Mózes és Sámuel állna is elém, akkor sem esne meg a szívem ezen a népen. Kergesd el őket, menjenek előlem! 2 Ha pedig megkérdezik tőled, hogy hová menjenek, ezt válaszold nekik: Így szól az Úr: Aki halált érdemel, a halálba, aki fegyvert, a fegyver elé, aki éhínséget, az éhínségre, és aki fogságot, az a fogságba! 3 Mert négyféle csapással büntetem meg őket – így szól az Úr: fegyverrel, amely gyilkolja, kutyákkal, amelyek marcangolják, az ég madaraival és a föld állataival, amelyek fölfalják és pusztítják őket. 4 Elrettentő példává teszem őket a föld minden országa számára amiatt, amit Ezékiás fia, Manassé, Júda királya művelt Jeruzsálemben. 5 Ugyan ki könyörül rajtad, Jeruzsálem, és ki szánakozik rajtad? Ki tér be hozzád, hogy megkérdezze, jól vagy-e? 6 Te dobtál el engem – így szól az Úr –, hátat fordítottál nekem. Ezért kinyújtom kezemet, és elpusztítalak, belefáradtam abba, hogy mindig megsajnáljalak. 7 Szélnek szórom őket szórólapáttal az ország városaiban, gyermektelenné teszem, elpusztítom népem, mert nem tértek meg útjaikról. 8 Özvegyei többen lesznek, mint a tengerparton a homok. Pusztítót hozok ellenük, anyára és ifjúra fényes délben; a félelemtől hideglelést bocsátok rájuk hirtelen. 9 Eleped a hétgyermekes anya, kileheli lelkét, idő előtt leáldozik napja, szégyen és gyalázat éri. Maradékukat kiszolgáltatom az ellenség fegyverének! – így szól az Úr. 10 Jaj nekem, anyám, mert arra szültél, hogy perlekedjem és vitázzam az egész országgal! Nem adtam és nem kaptam kölcsönt, mégis mindenki átkoz engem. 11 Az Úr mondta: Javadat munkáltam, közbeléptem érted a veszedelem és nyomorúság idején az ellenséggel szemben. 12 El lehet-e törni a vasat, az északi vasat és rezet? 13 Vagyonodat és kincseidet zsákmányul adom másoknak – nem kapsz érte semmit! – sok vétked miatt, melyeket országszerte elkövettél. 14 Ellenségeid szolgájává teszlek olyan országban, amelyet nem ismersz, mert lángra lobbant haragom, miattatok ég! 15 Te ismersz, Uram! Gondolj rám, és fogd pártomat, állj bosszút üldözőimen! Ne tartsd vissza tovább a haragod, mert elfognak engem! Tudd meg, hogy érted szenvedek gyalázatot! 16 Ha eljutott hozzám igéd, én élvezettel forgattam a számban, igéd vidámságot szerzett nekem és szívbeli örömöt, hiszen rólad neveztek el engem, Uram, Seregek Istene. 17 Nem ültem vigadozva a tréfálkozók körében. Magamra maradtam, mert kezed rám nehezedett, haraggal töltöttél el engem. 18 Miért tart fájdalmam szüntelen, miért nincs gyógyulás súlyos sebemre? Olyan vagy hozzám, mint a csalóka patak, amelynek nincsen állandóan vize. 19 Erre így szólt az Úr: Ha megtérsz, megengedem, hogy újból szolgálatomba állj. Ha értékes dolgokat beszélsz értéktelenek helyett, akkor szószólóm lehetsz. Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk. 20 Bevehetetlen ércfallá teszlek ezzel a néppel szemben. Harcolni fognak ellened, de nem bírnak veled, mert én veled leszek: megszabadítalak és megmentelek – így szól az Úr. 21 Kiragadlak a gonoszok kezéből, és kiváltalak az erőszakosak markából.
Bibliaolvasó Kalauz – Zsengellér József igemagyarázata
„Ha megtérsz, megengedem, hogy újból szolgálatomba állj” (19). Isten ügyének szolgálata az emberek miatt számos csalódással jár. Még a legedzettebb lélek is megcsömörlik a sorozatos sikertelenségtől. Feladjuk, kiábrándulunk, kiégünk. Ahogyan a prófétát, minket is új kezdetre biztat Isten. Ne azonosuljunk a helyzettel: „Nekik kell hozzád térniük, nem neked hozzájuk”, és akkor újból átélhetjük, hogy „...én veled leszek: megszabadítalak és megmentelek” (20).
RÉ21 404 RÉ 319
Adventi korál | 388 | A jöttöd miként várjam
„Ha pedig a Lélek vezet titeket…” Gal 5,16–26
16 Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. 17 Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. 18 Ha pedig a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény uralma alatt. 19 A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, 20 bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, 21 irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát. 22 A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23 szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. 24 Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. 25 Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. 26 Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők.
Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata
(18) „Ha pedig a Lélek vezet titeket…” (Gal 5,16–26)
A törvény betartása teljesítményeket produkál, a Lélek munkája gyümölcsöt terem. Óriási a különbség. A gyümölcsöt nem én munkálom, hanem a Szentlélek Isten termi bennem. A mi világunk a teljesítményt díjazza, egyre nagyobb és látványosabb mutatványokkal ámítjuk el magunkat és egymást. Ez versengéshez, s ami még rosszabb, gőghöz, hatalmaskodáshoz vezet. A test cselekedetei azért gonoszak, mert tönkreteszik a kapcsolatainkat, mivel tetszeni akarunk. A törvény betartása azzal kecsegtet, hogy Isten is megdicsér ezért, sőt fizetség is jár nekem, benyújthatom a számlát: ezt és így teljesítettem, megtartottam, kérem a jutalmamat, az áldását, a sikert minden területen. A Lélek gyümölcsei pedig hálaadásból teremnek Istennek az emberek javára. A lelki érési folyamatban, növekedésben minden gyümölcs egyaránt megterem, mert egy tőről fakadnak. Tehát olyan helyzet nem létezik, hogy szeretet terem bennem, de öröm, békesség, türelem, szívesség jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás már nem (22). Mind együtt érvényesül. Ha valamelyik hiányzik, akkor az nem a Lélek gyümölcse, hanem (csak) az én lelkem, saját akaratom, erőlködésem, humanizmusom átmeneti eredménye.
