előző nap következő nap

„Ó, Uram, én erőm és mentsváram...” Jer 16

1 Majd így szólt hozzám az Úr igéje: 2 Ne végy senkit feleségül, ne legyenek fiaid és leányaid ezen a helyen! 3 Mert ezt mondja az Úr a fiakról és a leányokról, akik ezen a helyen születnek, az anyákról, akik szülik, és az apákról, akik nemzik őket ebben az országban: 4 Halálos betegségben halnak meg, nem gyászolják meg és nem temetik el őket, trágyává lesznek a föld színén. Fegyver és éhínség miatt lesz végük, holttestük pedig az ég madarainak és a föld állatainak lesz az eledele. 5 Mert ezt mondja az Úr: Ne menj be gyászolók házába, siratni se menj, részvétet se mutass irántuk! Mert elveszem a békességet ettől a néptől – így szól az Úr –, a szeretetet és az irgalmat. 6 Meghal ennek az országnak apraja-nagyja. Nem temetik el és nem gyászolják meg őket, nem vagdossák össze magukat, és hajukat sem nyírják le értük. 7 Nem törnek kenyeret a gyászolónak vigasztalásul a halottért, és nem itatják meg a vigasztalás kelyhével se apjáért, se anyjáért. 8 Lakodalmas házba se menj be, és enni-inni ne ülj le közéjük! 9 Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Majd meglátjátok, hogy még a ti időtökben véget vetek ezen a helyen a hangos, vidám örvendezésnek, a vőlegény és a menyasszony örömének! 10 Ha majd elmondod ennek a népnek mindezeket, megkérdezik tőled: Miért fenyeget bennünket az Úr ennyi nagy veszedelemmel? Milyen bűnt és vétket követtünk el Istenünk, az Úr ellen? 11 Így válaszolj nekik: Azt, hogy őseitek elhagytak engem – így szól az Úr –, más isteneket követtek, azokat szolgálták és imádták. Engem pedig elhagytak, és nem tartották meg törvényemet. 12 Ti meg még őseiteknél is nagyobb gonoszságot követtetek el, hiszen ti mindnyájan megátalkodott gonosz szívetek szerint éltek, és nem hallgattok rám. 13 Ezért eldoblak benneteket ebből az országból egy olyan országba, amelyet nemcsak ti, de még őseitek sem ismertek. Ott majd szolgálhattok más isteneket éjjel-nappal. Nem kegyelmezek meg nektek! 14 De majd eljön az idő – így szól az Úr –, amikor nem azt mondják többé, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráel fiait Egyiptom földjéről, 15 hanem azt, hogy él az Úr, aki fölhozta Izráelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket földjükre, amelyet őseiknek adtam. 16 Íme, sok halászt hívatok – így szól az Úr –, hogy halásszák ki őket. Azután sok vadászt hívatok, hogy hajtsák össze őket minden hegyről, minden halomról és sziklahasadékból. 17 Bizony, szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el előlem, és bűnük nem maradhat rejtve szemem előtt. 18 Előbb azonban kétszeresen megfizetek nekik bűnükért és vétkükért, mert meggyalázták országomat holt bálványaikkal, és megtöltötték örökségemet utálatos szokásaikkal. 19 Ó, Uram, én erőm és mentsváram, menedékem a nyomorúság idején! Hozzád jönnek majd a nemzetek a föld legszéléről is, és ezt mondják: Bizony, hamis isteneik voltak elődeinknek, hiábavalók, egyik sem ér semmit! 20 Hiszen nem istenek azok, akiket istenként készít magának az ember! 21 Ezért most megmutatom, ezúttal megmutatom nekik kezemnek hatalmát, és megtudják, hogy Úr az én nevem!

Bibliaolvasó Kalauz – Kustár Zoltán igemagyarázata

Isten meg kellett, hogy büntesse Izráelt a vétkeiért. Ám megígéri, ha letelt az ítélet ideje, olyan szabadítást készít, amihez még nem volt fogható. Ezt látva a népek is rádöbbennek majd, hogy nincs nagyobb isten nála, és megtérnek hozzá. Az ígéret Krisztusban teljesedett be. Ő vállalta a vétkeink büntetését, majd a legnagyobb csoda, feltámadása által kimentett minket a bűn és a halál hatalmából, hogy minden nemzet csatlakozhasson hozzá. Az övéi vagyunk!

RÉ21 415 RÉ 84 • IÉ Jel 3,7–13 • Zsolt 84

Adventi himnusz | 372 | Mennyei Ige, jelenél

Heti zsoltárének | 80 | Hallgasd meg, Izráel pásztora

„Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét. […] Mert mindenki a maga terhét hordozza.” Gal 6

1 Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél! 2 Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét. 3 Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát. 4 Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. 5 Mert mindenki a maga terhét hordozza. 6 Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját. 7 Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: 8 mert aki a maga testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. 9 A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. 10 Ezért tehát, amíg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben. 11 Nézzétek, mekkora betűkkel írok nektek a saját kezemmel! 12 Akik testi értelemben akarnak tetszést aratni, azok kényszerítenek titeket arra, hogy körülmetélkedjetek, csak azért, hogy Krisztus keresztjéért ne üldözzék őket. 13 Mert akik körülmetélkednek, maguk sem tartják meg a törvényt, hanem azért akarják a ti körülmetélkedéseteket, hogy a ti testetekkel dicsekedhessenek. 14 Én azonban nem kívánok mással dicsekedni, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjével, aki által keresztre feszíttetett számomra a világ, és én is a világ számára. 15 Mert Krisztus Jézusban sem a körülmetélkedés nem számít, sem a körülmetéletlenség; hanem csak az új teremtés. 16 Békesség és irgalmasság mindazoknak, akik e szabály szerint élnek, és Isten Izráelének! 17 Ezentúl senki se okozzon nekem fájdalmat, mert én Jézus bélyegeit hordozom a testemen! 18 A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme legyen a ti lelketekkel, testvéreim. Ámen.

Az Ige mellett – Karsay Eszter igemagyarázata

(2,5) „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét. […] Mert mindenki a maga terhét hordozza.” (Gal 6)

Van bajunk elég, még a másikét is vegyük a nyakunkba? Mennyire szólhatunk bele más dolgaiba? Hogyan kell a terhünket egyedül vinni? Reményik Sándor szavaival: „Fogcsikorgató türelemmel, / összeszorított szájjal – / Krisztus-követő bús próbálkozással”? (Ahogy lehet). Hogyan ne legyünk magunk is teher másoknak? Mert senki nem szereti a panaszkodókat. Nem véletlen itt a szóhasználat. Egymás terhét kölcsönösen viseljük, közben vállaljuk a sajátunkat is! Az első a bűn terhének közösségi elhordozása. Ítélkező fölényeskedés nélkül, szelíd lélekkel segíteni, a kificamodott tagot helyére tenni, nem fölülről lekezelni, esendőségünket vállalni – ez a Krisztus törvényének, a szeretetnek megvalósítása. S vannak bizonyos terhek, amelyeket kinek-kinek magának kell vinnie, nem tolhatjuk másra, az a mi batyunk. Ki van ránk mérve, a saját porciónk, örökölt természetünk, egyéni felelősségünk, a ránk szabott kereszt. A miénk, ezért kapunk hozzá erőt, képesek vagyunk vinni. Sokszor összemossuk a kettőt, összekeverjük a terheket. Másokét szívesebben vinnénk a magunké helyett, pedig a miénk éppen nekünk való.

december10