„amelyhez ígéret fűződik” Ef 6,1–4
1 Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. 2 „Tiszteld apádat és anyádat”: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, 3 mégpedig ez: „hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön”. 4 Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel.
Bibliaolvasó Kalauz – Bölcsföldi András igemagyarázata
Talán soha nem jelent meg annyi gyermekneveléssel foglalkozó könyv, mint manapság, mégis azt érzik a szülők, hogy nehéz ma gyermekeket nevelni. Magyarázat persze sok van: a megváltozott körülmények, a felgyorsult világ, a kütyük, a virtuális (nem valós) világ. Mégis a szülői tisztelet, a hagyományos családkép, a gyermeknevelés Bibliából is levezethető fontos eleme az, amire Pál apostol a hangsúlyt teszi: „amelyhez ígéret fűződik” (3). Isten tudja, hogy ez nehéz terület. Ezért is adott az ötödik parancsolatban egy hosszútávú ígéretet, melyre tekintve talán megkönnyebbülünk: jó dolgod lesz, és hosszú életű leszel.
RÉ21 189 RÉ 133
Zsoltár vasárnapra | 66 | Örvendj, egész föld, az Istennek
„Te élemedett korú öregember lettél, pedig még igen sok terület maradt az országban, amit birtokba kell venni.” Józs 13
1 Amikor Józsué élemedett korú öregember lett, ezt mondta neki az Úr: Te élemedett korú öregember lettél, pedig még igen sok terület maradt az országban, amit birtokba kell venni. 2 Ez maradt még hátra az országból: a filiszteusok egész területe és minden, ami a gesúriaké: 3 a Síhórtól, mely Egyiptomtól keletre folyik, észak felé a kánaániakhoz tartozó Ekrón határáig a filiszteusok öt városfejedelme: a gázai, az asdódi, az askelóni, a gáti és az ekróni, továbbá az avviak; 4 délen a kánaániak egész földje és a szidóni Meárá egészen Afékig, az emóriak határáig. 5 Azután a gebáliak földje és napkeleten az egész Libánon, a Hermón-hegység lábánál fekvő Baal-Gádtól egészen a Hamátba vezető útig; 6 a hegység egész lakossága a Libánontól Miszrefót-Majimig, az összes szidóni. Én magam űzöm ki őket Izráel fiai elől. Oszd csak ki sorsvetéssel Izráelnek örökségül, ahogyan megparancsoltam neked! 7 Most azért oszd fel ezt a földet örökségül a kilenc törzs és Manassé fél törzse között! 8 Ugyanakkor a rúbeniek és a gádiak is megkapták örökségüket, amelyet Mózes adott nekik keleten, a Jordánon túl. Úgy osztották fel, ahogyan Mózes, az Úr szolgája adta nekik: 9 Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, a várost a patak középső folyásánál és az egész fennsíkot Médebától Díbónig, 10 meg az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak összes városát az ammóniak határáig; 11 Gileádot meg a gesúriak és a maakátiak területét, az egész Hermón-hegységet és az egész Básánt Szalkáig; 12 Básánban Óg egész királyságát, aki Astárótban és Edreíben uralkodott. Ő maradt meg a refáiak utódai közül, akiket Mózes vert le, és vette el a birtokukat. 13 De Izráel fiai nem űzték ki a gesúriakat és a maakátiakat, ezért Gesúr és Maaká lakói ott élnek Izráel között még ma is. 14 Csak Lévi törzsének nem adott örökséget: ő Izráel Istenének, az Úrnak tűzáldozatait kapta örökségül, ahogyan megígérte neki. 15 Rúben fiai törzsének Mózes adott örökséget nemzetségenként. 16 Övék lett a következő terület: Aróértól fogva, amely az Arnón-patak partján van, maga a város a patak középső folyásánál és az egész fennsík Médebáig, 17 Hesbón és a hozzá tartozó városok a fennsíkon, Díbón, Bámót-Baal és Bét-Baal-Meón, 18 Jahcá, Kedémót, és Méfaat, 19 Kirjátajim, Szibmá és Ceret-Hassahar a völgyből kiemelkedő hegyen, 20 továbbá Bét-Peór, a Piszgá dombvidéke és Bét-Hajjesímót. 21 A fennsík összes városa és az emóriak királyának, a Hesbónban uralkodó Szíhónnak egész királysága. Őt is megverte Mózes, meg Midján fejedelmeit: Evít és Rekemet, Cúrt és Húrt is meg Rebát, a Szíhónnak alárendelt vezéreket, akik az országban laktak. 22 Bálámot, Beór fiát, a jóst is fegyverrel ölték meg Izráel fiai azokkal együtt, akiket lemészároltak. 23 Rúben fiainak területét a Jordán határolta. Ez Rúben fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 24 Gád törzsének, Gád fiainak is Mózes adott örökséget nemzetségenként. 25 Övék lett a következő terület: Jazér és Gileád összes városa és az ammóniak országának fele Aróérig, Rabbától keletre, 26 azután Hesbóntól Rámat-Hammicpéig és Betónímig meg Mahanajimtól Lódebár határáig. 27 A völgyben pedig Bét-Hárám, Bét-Nimrá, Szukkót és Cáfón, egy kicsinyke rész Hesbón királyának, Szíhónnak a királyságából, meg a Jordán és vidéke a Kinneret-tó végéig, keleten, a Jordánon túl. 28 Ez Gád fiainak az öröksége nemzetségenként, ezek a városok a hozzájuk tartozó falvakkal együtt. 29 Manassé törzse felének is Mózes adott örökséget. Ez jutott Manassé fiai törzse felének nemzetségenként: 30 az ő területük lett Mahanajimtól kezdve az egész Básán, Ógnak, Básán királyának az egész királysága és Jáír összes sátorfalva, amely Básánban van, összesen hatvan város, 31 továbbá Gileád fele és Astárót meg Edreí, Óg királyságának a városai Básánban. Ez jutott a Manassétól származó Mákír fiainak, Mákír fiai felének, nemzetségenként. 32 Ezeket a területeket Mózes osztotta ki örökségül Móáb síkságán, a Jordánon túl, Jerikótól keletre. 33 Lévi törzsének azonban nem adott Mózes örökséget. Maga az Úr, Izráel Istene az ő örökségük, ahogyan megígérte nekik.
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata
(1) „Te élemedett korú öregember lettél, pedig még igen sok terület maradt az országban, amit birtokba kell venni.” (Józs 13)
Élemedett korúnak nevezte a Szentírás Ábrahámot (1Móz 24,1). Józsué, aki azon munkálkodhatott, hogy Isten Ábrahámnak tett ígérete beteljesedését láthassa, most ebbe a korba lépett. Nem arra tekintett, hogy öregnek nyilváníttatott, hogy már nem az ő dolga, mennyi területet kell még birtokba venni. Életkor és elvégzendő feladatok sokasága. Gyakran leragadunk e ponton. Még rengeteg mindent kellene elvégezni. Az előző fejezetben olvashattunk azokról a királyokról, akiket Józsué vezetésével legyőztek. Itt azt láthatjuk, még korántsem teljes az ígéret földjének elfoglalása. Józsué már nem fiatal, Isten kijelenti neki, nem ő fogja ezt a munkát befejezni. De van még valami, amit neki kell elvégezni: a területek felosztása. Isten ígéreteire hagyatkozva lát neki a földosztásnak (6). Ebből is érzékelhetjük: van, ami a mi dolgunk. Senki ne érezze úgy, kevés az, amit tehet, hiszen már nem ő van elöl a harcvonalban, de van, amit még meg kell tennie (Fil 3,14). A határokat mindenütt Isten tekintélyével, pontosan rögzítették – a későbbi viták elkerülése érdekében.
