„Megjelent az élet, /.../ ezért hirdetjük nektek is az örök életet” 1Jn 1,1–4
1 Ami kezdettől fogva volt, amit hallottunk, amit szemünkkel láttunk, amit megfigyeltünk, amit kezünkkel is megtapintottunk, azt hirdetjük az élet igéjéről. 2 Mert megjelent az élet, mi pedig láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és hirdetjük nektek is az örök életet, amely az Atyánál volt, és megjelent nekünk. 3 Amit tehát láttunk és hallottunk, azt hirdetjük nektek is, hogy nektek is közösségetek legyen velünk: a mi közösségünk pedig közösség az Atyával és az ő Fiával, Jézus Krisztussal. 4 Ezt azért írjuk meg nektek, hogy örömünk teljes legyen.
Bibliaolvasó Kalauz – Benke György igemagyarázata
„Megjelent az élet,... ezért hirdetjük nektek is az örök életet” (2). Az idős János bizonyságot tesz arról az életről, amit Jézus megismerése által kapott. Jézus maga mondta: „Azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek” (Jn 10,10). Sokan sokféleképpen vélekednek az életről, kezdve attól, hogy „bűn az élet”, azon át, hogy „örökös törődés”, egészen addig, ahogy egy ének mondja: „Az élet, Jézus, nélküled teljes boldogtalanság.” Jézus életét adta azért, hogy mienk legyen az örök élet.
RÉ21 312 RÉ 231
Húsvéti ének | 514 |
„…ott laknak a kánaániak Efraim között még ma is, de kényszermunkásokká lettek.” Józs 16
1 A József fiainak kisorsolt terület határa Jerikó mellett, a Jordántól indul, Jerikó vizeitől keletre, a pusztában, majd Jerikótól továbbmegy a hegyvidéken Bétel felé. 2 Azután továbbmegy Bételtől Lúz felé, és átmegy az arkiak területére Atárótig. 3 Majd lemegy a tenger felé a jaflétiak területére, Alsó Bét-Hórón vidékéig és Gézerig, és a tengernél végződik. 4 Így kapták meg örökségüket József fiai, Manassé és Efraim. 5 Ez lett Efraim fiainak a határa nemzetségenként: Örökségük határa keleten Atrót-Addártól húzódik Felső Bét-Hórónig, 6 és eléri a határ a tengert. Északon Mikmetátnál kelet felé fordul a határ Taanat-Sílónak, majd továbbmegy mellette keleten Jánóah felé. 7 Jánóahtól lemegy Atárót és Naará felé, érinti Jerikót, és kiér a Jordánhoz. 8 Tappúahtól nyugat felé megy a határ a Káná-patakig, és a tengernél végződik. Ez Efraim fiai törzsének az öröksége nemzetségenként. 9 De Manassé fiainak az örökségében is különítettek el városokat Efraim fiainak, mindegyik várost a falvaival együtt. 10 A Gézerben lakó kánaániakat azonban nem űzték ki. Ezért ott laknak a kánaániak Efraim között még ma is, de kényszermunkásokká lettek.
Az Ige mellett – Kun Mária igemagyarázata
(10) „…ott laknak a kánaániak Efraim között még ma is, de kényszermunkásokká lettek.” (Józs 16)
A József fiainak örökségéről szóló rész van előttünk. Megfigyelhetjük, mely részeket kapták meg, s rámutat gyengeségükre is. A Szentírás nem titkolja, hogy a választott nép fiai nem engednek mindenben Istennek. Nem teljesítik maradék nélkül a Mózes által adott parancsát, nem űzték ki az őslakosokat, így nem is vették teljes egészében birtokba a nekik ígért földet, hanem különböző szövetségeket kötöttek velük, hűbéreseikké tették azokat, akikkel semmiféle egyezségre sem volt szabad lépniük a mózesi törvény értelmében. Isten egyértelműen megtiltotta a népének a bármiféle üzleti kapcsolat létesítését ezekkel a nemzetekkel, s a legkevésbé sem volt szabad velük egyezséget kötni, mert félő volt, hogy átveszik tőlük a pogány vallási, szokásaikat, ami a későbbiekben gyakran elő is fordult (Hós 7). Nem véletlenül hangzott a mózesi intés: „Mert eltérítik fiaidat tőlem, hogy más isteneket szolgáljanak.” (5Móz 7,4) Mégis azt látjuk, az attól való eltérést különböző indokokkal támasztják alá: mindenféle munkát el lehet végeztetni velük, „kényszermunkásokká lettek” (10).
