„Mert mondom nektek, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!” Mt 23,37–39
37 Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! 38 Íme, elhagyatottá lesz a ti házatok. 39 Mert mondom nektek, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!
Bibliaolvasó Kalauz – Futó Zoltán igemagyarázata
Szent város és szent nép? Hányszor bukott el a keresztyénség, mert gyűlölte azokat, akik kimondták az Isten intését, vagy a megtérésre, bűnbánatra hívó szót! Megveted-e, gyűlölöd-e azokat, akik ki merik mondani, le merik leplezni, hogy a „szentek” (köztük te is!) esendők, kegyelemre szoruló bűnösök? Hódolj a feltámadott Jézus Krisztusnak, aki ma is türelemmel hív magához! Egyedül ő tart meg az üdvösségre és az örök életre!
RÉ21 60 RÉ 60
Reggeli imádság | 659 | Hálát adok néked, mennybéli Isten
„…és ragyogtassa ránk orcáját!” Zsolt 67
1 A karmesternek: Húros hangszerre. Zsoltárének. 2 Legyen kegyelmes hozzánk az Isten, áldjon meg bennünket, és ragyogtassa ránk orcáját! (Szela.) 3 Ismerjék meg utadat a földön, szabadításodat a népek között! 4 Magasztaljanak a népek, ó, Isten, magasztaljon minden nép! 5 Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön. (Szela.) 6 Magasztaljanak a népek, ó, Isten, magasztaljon minden nép! 7 Meghozta termését a föld, megáld bennünket Istenünk, az Isten. 8 Megáld bennünket az Isten, féljék őt mindenütt a földön!
Az Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata
(2) „…és ragyogtassa ránk orcáját!” (Zsolt 67)
Manapság mi mindent meg nem teszünk azért, hogy ragyoghassunk! Hogy fényes legyen a hajunk, pakolást használunk. Hogy tündököljön a bőrünk, táplálékkiegészítőket szedünk. Flitteres ruhát húzunk, csillogó fülbevalót és sminket választunk, hogy ne csak látszódjunk, hanem ki is tűnjünk a tömegből. Még sok kislány is csillámtetkóért áll sorba a rendezvényeken. Szeretnénk ragyogni, láthatók lenni, és erre jobb utat nem találtunk. Figyelték már, hogy amikor édesanyja rámosolyog a kisgyermekre, annak rögtön felvidul az arca? Élettel telik meg. Ragyog a szeme, kacag, jár a keze és a lába. Izgatott és lelkes lesz. S amikor Isten arca ragyog ránk, gyermekeire? Semmihez sem fogható ragyogás az! Annak a stabilitásnak a pompázása, hogy béke és szeretet van benned, amely minden félelmedet és aggodalmadat eloszlatta. Annak a ragyogása, hogy tudjuk, az ő jelenlétének fénye reményt és örömet hoz az életünkbe, erőt adva a mindennapi küzdelmeinkhez. Istenragyogó arca megvilágítja az utunkat, segítve abban, hogy helyes döntéseket hozzunk, és ennek magabiztosságával ragyogva járjunk, bármerre vezessen az Úr minket. Ragyogunk, mert biztonságban érezzük magunkat. Mert szeretve vagyunk. Mert Isten megváltó szeretetének fényét tükrözzük vissza, filterek nélkül is.
