„Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok! ” Mt 24,23–44
23 Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus vagy amott – ne higgyétek el! 24 Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. 25 Íme, előre megmondtam nektek. 26 Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van – ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban van – ne higgyétek el! 27 Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. 28 Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk. 29 Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóoszlopai megrendülnek. 30 És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden nemzetsége, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. 31 És ő elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig. 32 Tanuljatok a fügefa példájából: amikor már zsendül az ága, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár. 33 Így ti is, amikor látjátok mindezt, tudjátok, hogy közel van ő, az ajtó előtt! 34 Bizony mondom nektek, hogy nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem történik. 35 Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el. 36 Azt a napot pedig és azt az órát senki nem tudja, sem az ég angyalai, sem a Fiú, hanem csak az Atya egyedül. 37 Mert ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. 38 Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, 39 és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. 40 Akkor ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, 41 két asszony őröl a kézimalommal, az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. 42 Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti Uratok! 43 Gondoljatok arra, ha tudná a ház ura, hogy mikor jön el éjjel a tolvaj, akkor virrasztana, és nem hagyná, hogy betörjenek a házába. 44 Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!
Bibliaolvasó Kalauz – Futó Zoltán igemagyarázata
„Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kihasználva az alkalmas időt, mert az idők gonoszak” (Ef 5,15–16). Most kell megismerni Isten igéjét alaposan! Most kell megismernünk, hogy hogyan szól hozzánk a Mindenható (24)! Most kell megtanulni állandó készenlétben élni, hogy el ne altasson, félre ne vezessen a Sátán! A Szentírás naponkénti, imádságos olvasása életbevágóan fontos! Soha ne hanyagoljuk el, ahogy a Krisztus követését sem!
RÉ21 621 RÉ 364
Hitvallás ének | 323 | Hiszünk egy Istenben, mennyei Atyánkban
„Jöjj hozzám, és válts meg engem, ments meg ellenségeimtől!” Zsolt 69
1 A karmesternek: A „Liliomok” kezdetű ének dallamára. Dávidé. 2 Segíts meg, Istenem, mert nyakamig érnek a vizek! 3 Feneketlen iszapba süllyedtem, nincs hol megállnom. Örvénylő vizekbe estem, elsodort az ár. 4 Belefáradtam a kiáltozásba, kiszáradt a torkom, szemem elhomályosodott, míg Istenemre vártam. 5 Hajam szálainál is többen vannak, akik ok nélkül gyűlölnek. Sok hazug ellenségem akar elnémítani engem. Azt kell visszaadnom, amit nem raboltam. 6 Istenem, te tudod, milyen balga voltam, vétkeim nincsenek elrejtve előtted. 7 Ne szégyenkezzenek miattam, akik benned reménykednek, Uram, Seregeknek Ura! Ne érje gyalázat miattam azokat, akik hozzád folyamodnak, Izráel Istene! 8 Mert érted vállaltam gyalázatot, érted borítja szégyenpír arcomat. 9 Idegenné lettem testvéreim számára, anyám fiai sem ismernek rám. 10 Mert a házad iránti féltő szeretet emészt; rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak. 11 Sírtam, és böjttel gyötörtem magam, de ez csak gyalázatomra vált. 12 Ha gyászruhát öltöttem, szóbeszéd ért miatta. 13 Engem szólnak meg a kapuban üldögélők, rólam szólnak a borivók nótái. 14 De én hozzád imádkozom, Uram, a kegyelem idején, Istenem. Nagy szeretettel hallgass meg, hűségesen segíts meg! 15 Húzz ki a sárból, hogy el ne süllyedjek, hadd meneküljek meg gyűlölőimtől, az örvénylő vizekből! 16 Ne sodorhasson el a víz árja, ne nyelhessen el a mélység, ne záruljon be fölöttem a kút szája! 17 Hallgass meg, Uram, jóságos szeretettel, nagy irgalmaddal fordulj hozzám! 18 Ne rejtsd el orcádat szolgád elől! Bajban vagyok, siess, hallgass meg! 19 Jöjj hozzám, és válts meg engem, ments meg ellenségeimtől! 20 Te tudod, milyen gyalázat ért, milyen szégyen és szidalom; látod minden ellenségemet. 21 A gyalázat összetörte szívemet, egészen belebetegedtem. Részvétre vártam, de hiába, vigasztalókra, de nem találtam. 22 Ételembe mérget tettek, szomjúságomban ecettel itattak. 23 Váljék a saját asztaluk kelepcévé, jólétük idején is csapdává! 24 Homályosodjék el szemük, ne lássanak, tedd a derekukat mindig erőtlenné! 25 Töltsd ki rajtuk bosszús haragodat, izzó haragod érje utol őket! 26 Legyen pusztává szállásuk, sátraiknak ne legyen lakója! 27 Mert azt üldözik, akit megvertél, annak a kínjáról beszélgetnek, akit megsebeztél. 28 Büntesd meg őket bűneikért, ne jussanak kegyelmedhez! 29 Töröltessenek ki az élők könyvéből, az igazak közé ne írassanak be! 30 De engem, megalázottat és szenvedőt, segíts meg, és oltalmazz, Istenem! 31 Isten nevét dicsérem énekkel, magasztalom hálaadással. 32 Jobban tetszik ez az Úrnak a marháknál, az ép szarvú és körmű bikáknál. 33 Látják ezt az alázatosak, és örülnek. Ti, Istent keresők, éledjen szívetek! 34 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és nem veti meg az övéit, ha fogságban vannak. 35 Dicsérje őt az ég és a föld, a tenger és minden, ami bennük mozog. 36 Mert Isten megszabadítja Siont, felépíti Júda városait. Ott laknak, birtokba veszik, 37 és öröklik azt szolgáinak utódai, ott laknak majd, akik nevét szeretik.
Az Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata
(19) „Jöjj hozzám, és válts meg engem, ments meg ellenségeimtől!” (Zsolt 69)
Biztosan mindenki érezte már magát úgy, hogy nincs döntési helyzete. Hogy a világ beszűkült, és úgy tűnik, nincsenek lehetőségei. A zsoltáros is bajban van. Megvetett állapotban, egyedül, meg nem értett helyzetben, nem sok lehetőséggel. Jogtalanul hajszolják, s a zsoltáríró úgy érzi, Isten iránti hite és szolgálata miatt éri ez az üldöztetés. Ezzel pedig bekapcsolódik a kereszténység kétezer éves, máig is tartó történetébe. S ebben a „nincs lehetőségem” helyzetben az Úrhoz kiált, aki számára nincs lehetetlen. Viaskodhatunk a Mindenható előtt, keresve az utunkat, úgy, ahogyan a zsoltár is teszi. Vajon merre vezet az életem, mi értelme mindennek? Viaskodik, és ebbe a lelki harcába kapcsol be, abba, amit megalázott, megszégyenített s elszegényített életében átél. Nincs tovább, rászorul a megváltásra, pontosan úgy, ahogy mi is a sok családi, munkahelyi megalázásokból. Meri kérni, várni a végét üldöztetésének, van bátorsága a legnagyobb erőt maga mellé hívni, ha már a társaitól nem kapott részvétet. Jöjj hozzám, Uram, válts meg engem, tedd terhem könnyebbé. Amely korlátot nem tudok áttörni az életemben, te oldd fel. Te mutasd meg, merre akarsz látni engem!
