„Nem féled az Istent?” Lk 23,39–43
39 A megfeszített gonosztevők közül az egyik így káromolta őt: Nem te vagy a Krisztus? Mentsd meg magadat és minket is! 40 De a másik megrótta, ezt mondva neki: Hiszen te is ugyanazon ítélet alatt vagy! 41 Mi ugyan jogosan, mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el. 42 Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba! 43 Jézus így felelt neki: Bizony mondom neked, ma velem leszel a paradicsomban.
Bibliaolvasó Kalauz – Molnár Ambrus igemagyarázata
Miközben az egyik bűnöző még halálában is csak magával számol (39), a másiknak fontossá válik az igazság (40–41). Jézus elfogadja bűnvallását és bűnbocsánatot ad neki (43). Az ingyen kegyelem félreérthetetlen példája mindez. Jézus továbbra is azt vallja meg, hogy halálával legyőzi a halált, és aki hozzá tartozik ebben az életben, az a halál után is együtt lesz vele. A végső reménységünk, hogy nem a halál, hanem Jézus a legyőzhetetlen. Ehhez túl kell lépnünk önmagunkon.
RÉ21 491 • IÉ 1Kor 11,23–26 • Zsolt 116,1–2.12–19
Nagyheti ének | 483 | Dicsérd, lelkem, Istenedet
„…önmagáért és az ország egész népéért.” Ez 45,13–25
13 Felajánlásként adjatok minden hómer búzából egyhatod vékát, és minden hómer árpából egyhatod vékát. 14 Az olajból rendelt rész, batban megadva az olajat, ez: minden kór olajból egytized bat. Tíz bat tesz ki egy hómert, ahogyan tíz bat tesz ki egy kórt is. 15 Izráel nyájaiból minden kétszáz juh után adjatok egy juhot ételáldozatnak, égőáldozatnak és békeáldozatnak, hogy engesztelést végezzenek velük – így szól az én Uram, az Úr. 16 Az ország egész népe járuljon hozzá ehhez a felajánláshoz, amely Izráel fejedelmét illeti. 17 A fejedelem kötelessége pedig az lesz, hogy égőáldozatokat, ételáldozatot és italáldozatot vigyen az ünnepeken, újholdkor és szombatonként meg Izráel házának valamennyi ünnepén. Ő készíttessen vétekáldozatot, égőáldozatot és békeáldozatot, hogy engesztelést végezzenek Izráel házáért. 18 Ezt mondja az én Uram, az Úr: Az első hónap első napján végy egy hibátlan bikaborjút, és mutass be vétekáldozatot a szentélyért! 19 A pap vegyen a vétekáldozat véréből, és kenje meg a templom ajtófélfáját meg az oltár felső tömbjének négy sarkát és a belső udvar kapujának ajtófélfáját. 20 Így kell tenni a hónap hetedik napján a tévedésből vagy tudatlanságból vétkezők miatt, és így végezzetek engesztelést a templomért! 21 Az első hónap tizennegyedik napján ünnepeljétek meg a páskát! Az ünnep hét napján kovásztalan kenyeret kell enni. 22 A fejedelem készíttessen azon a napon egy bikát vétekáldozatul önmagáért és az ország egész népéért. 23 Az ünnepnek mind a hét napján készíttessen hét hibátlan bikát és hét hibátlan kost égőáldozatul az Úrnak, hét napon át mindennap; vétekáldozatul pedig naponként egy kecskebakot. 24 Ételáldozatul készíttessen egy véka lisztet bikánként és egy vékát kosonként, olajból pedig egy hínt minden véka liszthez. 25 A hetedik hónap tizenötödik napján, az ünnepen ugyanúgy készíttessen vétekáldozatot, égőáldozatot, ételáldozatot és olajat, mint ezen a hét napon.
Az Ige mellett – Czanik Péter igemagyarázata
(22) „…önmagáért és az ország egész népéért.” (Ez 45,13–25)
Jelentős költséggel járt ennyi áldozat bemutatása. Mi hálásan emlékezünk rá, hogy Jézus egyszeri és tökéletes áldozata mindezeket pótolja és fölöslegessé teszi. Azt is tudjuk, hogy egyháznak ma is jelentős kiadásai vannak. Ha Jézus áldozatáért hálásak vagyunk, akkor szívesen magunkra vesszük azt az intelmet, hogy az ország egész népe (értsd: minden egyháztag) járuljon hozzá ezekhez (16). Ismét azt látjuk, hogy a fejedelem – vagyis a világi vezető – alaposan kiveszi ebből a részét. A közös felelősségre hívja fel ez a figyelmünket. Feltűnő, hogy az újesztendő napján éppúgy vétekért való áldozatot kell bemutatni, mint a nagy bűnbánati napon. Figyelmeztet ez az állandó önvizsgálat és bűnbánat szükségességére. Életünk előrehaladtával mulasztásaink is szaporodnak, jó ezektől időről időre szabadulni. Még a páskát említi, amelyik a legnagyobb ünnepük volt, a szabadulásé. Azé a szabadulásé – nekünk Krisztus által a bűnből –, amelyért nem lehetünk elég hálásak. Itt is felhívja figyelmünket: amit az Úrnak adunk, legyen hibátlan (23)!
