„…van Istentől készített hajlékunk…” 2Kor 5,1–10
1 Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk. 2 Azért sóhajtozunk ebben a testben, mivel vágyakozunk felölteni rá mennyből való hajlékunkat, 3 ha ugyan nem bizonyulunk felöltözve is mezíteleneknek. 4 Mert mi is, akik e sátorban vagyunk, megterhelten sóhajtozunk, minthogy nem szeretnénk ezt levetni, hanem felölteni rá amazt, hogy a halandót elnyelje az élet. 5 Isten pedig, aki minket erre felkészített, a Lélek zálogát adta nekünk. 6 Tehát mindenkor bizakodunk, és tudjuk, hogy amíg a testben lakunk, távol lakunk az Úrtól; 7 mert hitben járunk, nem látásban. 8 De bizakodunk, és inkább szeretnénk elköltözni a testből, és hazaköltözni az Úrhoz. 9 Ezért arra törekszünk, hogy akár itt lakunk még, akár elköltözünk, kedvesek legyünk neki. 10 Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat.
Bibliaolvasó Kalauz – Bátki Dávid Géza igemagyarázata
„…van Istentől készített hajlékunk…” (1) Nem lehet, nem lesz, hanem van. Ezzel az áldott bizonyossággal tudunk elhordozni minden keresztet, amellyel együtt kell élnünk. Az örök élet valóságának ismeretében tudunk bizonyságot tenni a szenvedések idején is éppúgy, mint életünk boldog hálaadásában. Mulandóságunkkal szemben is ez a mi boldog reménységünk.
RÉ21 627
Zsoltár vasárnapra | 23 | Az Úr énnékem őriző pásztorom
„De fölragyog majd az igazság napja számotokra…” Mal 3,13–24
13 Vakmerően beszéltetek ellenem – mondja az Úr. Ezt kérdezitek: Mit beszéltünk ellened? 14 Azt mondtátok: Hiábavaló az Istennek szolgálni, mi haszna, hogy teljesítettük, amit elrendelt, és hogy gyászban jártunk a Seregek Ura előtt? 15 Inkább a kevélyeket tartjuk boldogoknak, hiszen a gonosztevők gyarapodnak, kísértik az Istent, mégis megmenekülnek. 16 Amikor erről beszélgettek egymás között azok, akik félik az Urat, az Úr figyelt, és meghallotta. És beírták egy könyvbe az Úr előtt emlékezetül azokat, akik őt félik és megbecsülik nevét. 17 Az én tulajdonommá lesznek – mondja a Seregek Ura – azon a napon, amelyet elhozok. Könyörületes leszek hozzájuk, amilyen könyörületes az ember a fiához, aki tiszteli őt. 18 Akkor ismét látni fogjátok, hogy különbség van az igaz és a bűnös között, az Isten tisztelői és az őt nem tisztelők között. 19 Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence. Olyan lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pelyva, és elégeti őket az az eljövendő nap – mondja a Seregek Ura –, nem marad sem gyökerük, sem águk. 20 De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak. Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak. 21 Úgy széttapossátok a gonoszokat, hogy porrá lesznek talpatok alatt azon a napon, amelyet elhozok! – mondja a Seregek Ura. 22 Gondoljatok szolgámnak, Mózesnek a tanítására, azokra a rendelkezésekre és a törvényekre, amelyeket általa parancsoltam egész Izráelnek a Hóreben! 23 Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja. 24 Az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz, hogy pusztulással ne sújtsam a földet, amikor eljövök.
Az Ige mellett – Gaál Sándor igemagyarázata
(20/a) „De fölragyog majd az igazság napja számotokra…” (Mal 3,13–24)
Bizonyíték Isten töretlen változatlanságára mind létében, mind szándékában, hogy újra és újra ígérettel áll elő. A bűn megítélésében való következetessége mellett ott az irgalma. A végső ígéret, amely nemcsak Malakiás nemzedékének szól, hanem a teremtettségre vonatkozóan, az Újszövetség népe számára is biztatás. Az utolsó szó joga nem a teljes pusztulás, hanem az igazság napja, ahol az Úr törvénykezik. Az az Úr, akiről tudjuk: maga vállalta önmagára az ítéletet Jézus Krisztus által. Az Úr napja felragyogásának ezért nem lehet akadálya. Ez a ragyogás visz át a felhők alatt töltött mindennapokon, ad erőt a bűn elleni küzdelmekhez, mert Istené az utolsó szó joga, övé az igazság. Az igazság pedig magában Jézus Krisztusban testesült meg. Mindennapjaink minőségi meghatározója a próféta által kihirdetett tény: „fölragyog majd az igazság napja számotokra.” Holnap vasárnapot ünnepelhetünk. A ragyogás napja, Jézus halál felett aratott győzelme, amely arra emlékeztet, hogy már most betelhet életünk a nyugalom napján az eljövendő ígéret adta világossággal. Készüljünk a következő napra ezzel a prófétai ígérettel!
