„…majd elbocsát benneteket innen.” 2Móz 11
1 Azután ezt mondta az Úr Mózesnek: Még egy csapást hozok a fáraóra és Egyiptomra, és akkor majd elbocsát benneteket innen. Sőt nemcsak hogy elbocsát, hanem mindenestül elkerget benneteket innen. 2 Mondd meg a népnek, hogy kérjen minden férfi a szomszédjától és minden asszony a szomszédasszonyától ezüst és arany ékszereket! 3 Az Úr pedig jóindulatot ébresztett a nép iránt az egyiptomiakban, és annak a férfinak, Mózesnek is nagy volt a tekintélye Egyiptom országában mind a fáraó udvari emberei, mind pedig a nép előtt. 4 Akkor ezt mondta Mózes: Így szól az Úr: Éjféltájban átvonulok Egyiptomon, 5 és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén – a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgálóleány elsőszülöttje meg a háziállatok valamennyi elsőszülöttje is. 6 Nagy jajveszékelés lesz egész Egyiptomban; ehhez fogható még nem volt, és nem is lesz többé. 7 De Izráel fiaira még a kutya sem mer majd rámordulni, sem az emberekre, sem az állatokra. Ebből tudjátok meg, hogy különbséget tesz az Úr Egyiptom és Izráel között. 8 Ezek az udvari embereid pedig mind lejönnek hozzám, leborulnak előttem, és ezt mondják: Menj ki te és az egész nép, amely téged követ! Így megyek majd el. És fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól. 9 Az Úr pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában. 10 Mózes és Áron tehát véghezvitte mindezeket a csodákat a fáraó előtt, de az Úr megkeményítette a fáraó szívét, és nem bocsátotta el országából Izráel fiait.
Bibliaolvasó Kalauz – Nyilas Zoltán igemagyarázata
„…majd elbocsát benneteket innen.” (1) Sokak egész életét a feladatok megoldására való felkészülés jelenti. Készülünk ma óvodába és iskolába, házasságra és halálra, dolgozatra és prédikációra… leginkább csak arra, ami előttünk van. Életünk legmélyebb pontja előtt is a legnehezebbre, nem pedig a legnehezebb utáni pillanatra. A keresztyén ember készül Isten szabadításának elfogadására. „Mondd, ti túlláttok a látóhatáron?”
RÉ21 748
Napi ének | 794 | Jézus, te égi, szép
„Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.” Fil 1,18–30
18 De mit számít ez? Az a fontos, hogy bármilyen módon, akár színlelésből, akár meggyőződésből: Krisztust hirdetik, és én ennek örülök. Sőt még inkább örülni fogok, 19 mert tudom, hogy ez üdvösségemre válik a ti könyörgésetek és Jézus Krisztus Lelkének segítsége által. 20 Ezért szívemből várom és remélem, hogy semmiben sem fogok szégyent vallani, hanem mint mindenkor, úgy most is Krisztust egészen nyíltan fogják magasztalni énértem, akár életben maradok, akár meghalok. 21 Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. 22 Ha pedig az életben maradás az eredményes munkát jelenti számomra, akkor hogy melyiket válasszam: nem tudom. 23 Szorongat ez a kettő: vágyódom elköltözni és Krisztussal lenni, mert ez sokkal jobb mindennél; 24 de miattatok nagyobb szükség van arra, hogy életben maradjak. 25 Erről meggyőződve tudom is, hogy életben maradok, és együtt maradok mindnyájatokkal a hitben való növekedésetekre és örömötökre; 26 így még inkább dicsekedtek majd velem Krisztus Jézusban, amikor ismét megjelenek nálatok. 27 Csak ti Krisztus evangéliumához méltóan viselkedjetek, hogy akár odamegyek és látlak titeket, akár távol vagyok, azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért, 28 és semmiképpen meg nem rémültök az ellenfelektől. Ez nekik a kárhozat, nektek pedig az üdvösség jele lesz: mégpedig Istentől. 29 Mert nektek nemcsak az adatott meg Krisztusért, hogy higgyetek benne, hanem az is, hogy szenvedjetek érte, 30 és ugyanabban a küzdelemben álljatok, amelyet tőlem láttatok, és amelyet most rólam hallotok.
Az Ige mellett – Csűrös-Varga Vanda igemagyarázata
(21) „Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség.” (Fil 1,18–30)
Mit kezdjek az életemmel? Hogyan éljem? Mire használjam az itt kapott időmet? S egyáltalán, mi az élet? Honnan kezdődik? A mag már élet, amelyből majd az élni akarás ösztönös ereje szerint hajtás fakad? A lélegzet élet? Amit élek, az élet? Mindig elbűvöl, amikor egy házat vagy régi épületeket növények nőnek be. Amikor az élet utat tör magának. Pálnak az élet: Krisztus. S így esetleges halála a fogságban még nyereség is lenne, hiszen szabadulna börtönéből. Lelke a teste és törékeny földi létünk börtönéből, teste a cellájából. Mindenki szívesen cseréli le szenvedéseit közelségre Istenhez. Látja, hogy élete teljesen az Úr kezében van, megváltásával életet nyert, teljesen mindegy él-e, hal-e. Tudja mindkettő előnyeit látni, nem panaszkodik, nem bosszankodik, nem kér, nem követel. Látja: az életet Krisztus megváltása adja, és ez lehetővé teszi számára, hogy mind életének, mind halálának lássa az előnyeit.
