Lezárt ország, új utak

Így nevezik a szakemberek azt a vírustörzset, amelyik először 2019 végén a kínai Vuhanban okozott tömeges légzőszervi megbetegedéseket. Az 1960-as évek óta ismert koronavírusok alapvetően állatok szervezetében fordulnak elő, ugyanakkor egyes törzsekről ismert, hogy képesek az emberben is fertőzést okozni. Nevüket arról kapták, hogy az elektronmikroszkóp nagyításában látható felszíni kitüremkedéseik koronára emlékeztetnek.

Az új koronavírus által okozott betegség neve a COVID-19. Leggyakrabban enyhe tünetekkel: lázzal, köhögéssel, légszomjjal, izomfájdalommal és fáradékonysággal jár. Ritkábban súlyos kórforma alakulhat ki, ami tüdőgyulladást, heveny légzési elégtelenséget, vagy akár vérmérgezést, keringési vagy több szervi elégtelenséget okozhat. Idősebb, krónikus alapbetegséggel – magas vérnyomással, szív- és érrendszeri betegséggel, cukorbetegséggel, máj-, légzőszervi és daganatos betegséggel – küzdő betegeknél gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot is kialakulhat.

Kínában a vírust március közepére sikerült szigorú intézkedésekkel, milliós nagyvárosok lezárásával, karanténnal megfékezni, de addigra már száznál is több országban jelent meg, a betegek száma túllépte a százezret, a halálos áldozatok száma pedig az ötezret. Veszélyessé nem is az teszi igazán, hogy nincs ellenszere – bár világszerte kísérleteznek a tudósok annak előállításával, a folyamat még hónapokig tarthat –, hanem az is, hogy a szokásos influenzánál sokkal fertőzőbb és nagyobb a halálozási aránya (0,1-hez képest 3,4 százalékos). Azért nagyon fontosak a megelőző intézkedések, hogy az egészségügynek legyen elegendő kapacitása megfelelően ellátni minden beteget.

A megbetegedések hozzánk legközelebb Észak-Olaszországban szaporodtak meg jelentősen 2020 elején, de egyre több esetet regisztráltak a szomszédos országokban is. Március 4. volt az első mérföldkő a vírus hazai terjedésében: aznap jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök az első két megbetegedést Magyarországon. Mindkettőjüket karanténba zárták, de innentől felgyorsultak az események: március 11-én, szerdán, amikorra a hazai betegek száma tizenháromra emelkedett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pandémiának, világjárványnak minősítette a koronavírust. A magyar kormány erre válaszul – 1990 óta először – az egész országra kiterjedő veszélyhelyzetet hirdetett.

Múlt hét szerdán beutazási tilalmat rendeltek el a négy leginkább fertőzött országból: az onnan érkezett magyar állampolgárok is hatósági karanténba kerültek. A szlovén és az osztrák határszakaszon visszaállították az ellenőrzést, valamint a száz főnél nagyobb beltéri, és az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását is betiltották bizonytalan időre. Emiatt egyházunkban is számos tervezett rendezvényt le kellett mondani, valamint múlt vasárnap országszerte több istentiszteletet tartottak a nagyobb gyülekezetekben, hogy megfeleljenek az előírásoknak.

A vírus leginkább cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüszszentéssel, kilégzéssel kerül a kezünk ügyében lévő felületekre és tárgyakra, majd azokról az arc, a száj, az orr érintésével a másik emberre. Az egyszerű fertőtlenítőszerek elpusztítják, tehát hatékony megelőzési mód a gyakori melegvizes-szappanos kézmosás, a gyakori szellőztetés és a két méter távolság. Ezért egyházunk vezetősége arra kérte a lelkészeket, hogy az istentiszteletek végén tekintsenek el a szokásos kézfogástól, és az úrvacsorai bort is külön kelyhekben vagy poharakban nyújtsák a gyülekezeti tagoknak.

– Amikor kihirdették a veszélyhelyzetet, át kellett gondolnunk, milyen mértékben kell módosítanunk az istentiszteleteket. Egyértelmű volt, hogy változtatnunk kell a megszokott életünkön – tájékoztatott minket Oláh István, a Debrecen-Nagytemplomi Egyházközség lelkipásztora. Az ország egyik legnagyobb gyülekezetében szokás szerint reggel 8-kor, délelőtt 10-kor és este 6-kor is tartottak istentiszteletet.

A múlt hét szerdáig hazánkban diagnosztizált betegek közül kilenc külföldi, többségük diák, és a magyar egyetemeken számos külföldi diák is tanul, ezért a veszélyhelyzet kihirdetésével egyidőben távoktatást rendeltek el a felsőoktatásban. Erre már a református felsőoktatási intézmények is reagáltak. A Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Sárospataki Református Kollégium március 16–22. között tavaszi szünetet hirdetett, a távoktatás mindkét intézményben március 23-án kezdődik. a Pápai Református Teológiai Akadémia épületében is szüneteltetik a tanítást, távoktatásban folytatódik a félév.

A Károli Gáspár Református Egyetem rektora múlt hétre szintén oktatási szünetet rendelt el, a Károlin a távoktatás március 16-tól kezdődik, a tavaszi tréninghét elmarad. Az egyetemek hallgatóinak el kell hagyniuk a kollégiumokat is. A távoktatás azt jelenti, hogy a hallgatók nem mehetnek be az egyetemekre, az oktatók pedig saját technikai lehetőségeikhez mérten próbálják online megtartani a saját csoportjaikat – nyilatkozta Zsengellér József, a Károli rektora az Európa Rádiónak. Húsvétig az egyetem lemondott minden programot, ahogy az összes szakmai gyakorlatot is felfüggesztették, kivéve a teológusokét, akik már kint szolgálnak a gyülekezetekben. – Nagyobb teher hárul a lelkészekre, a hallgatók pedig épp azért vannak ott, hogy segítsenek nekik – mondta a rektor, aki éppen ezért a húsvéti legációk megtartásáról szeretett volna egyeztetni az egyházi vezetéssel. A Károlin egyébként közel száznegyven külföldi hallgató tanul, köztük távol-keleti, közel-keleti és afrikai fiatalok is. Akik nem tudnak hazautazni, azoknak az egyetem nemzetközi csoportja minden segítséget megad.

Hogy a helyzet napról napra változik, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy bő két nappal később, március 13-án este a kormány tantermen kívüli digitális oktatást rendelt el az általános és középiskolákban is, az óvodák és a bölcsődék esetében pedig a fenntartókra bízta a döntést. – Mivel az elmúlt időszakban sokan tértek haza fertőzött területekről, a családtagjaikon keresztül eljuthatott a vírus az oktatási intézmények közelébe is, így ez bölcs döntés volt – véli Papp Kornél, a Zsinati Oktatási Iroda vezetője. A március 13-án létrehozott oktatásért felelős koronavírus-akciócsoport református tagja reméli, hogy úgy fogunk emlékezni erre a nehéz időszakra, mint amikor összefogtak a kisebb-nagyobb közösségek, és intézményeink, pedagógusaink szakmailag is fejlődtek.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Egyházunk hivatalos honlapján, valamint a Református Pedagógiai Intézet oldalán a pedagógusok, hitoktató lelkipásztorok és intézményvezetők segítséget kapnak a digitális oktatás megszervezéséhez, a Református Tananyagtárban pedig számos óravázlatot, feladat- és témacsomagot találnak.

A hazai fertőzöttek száma március 16-án délig elérte a harminckilencet, a karanténban lévő emberek száma pedig a százharminchatot. Egy nappal korábban bejelentették az első elhunytat is. A járványügyi szakemberek szerint Magyarország is átlép az egyedi megbetegedések szakaszából a csoportosba, ezért a kormány hétfőn éjféltől szigorúbb rendelkezéseket vezetett be: lezárták Magyarország határait a személyforgalom előtt, a nyilvános tömegrendezvényeket általánosan betiltották, bezárják a szórakozóhelyeket, mozikat, a kulturális intézményeknél pedig látogatási tilalmat vezetnek be. Az éttermek, kávézók és üzletek csak délután 3 óráig tarthatnak nyitva, kivételt képeznek az élelmiszerboltok, patikák, drogériák.

A kormányzati intézkedésekkel összhangban a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnöksége közleményében arra kérte a gyülekezeteket, hogy további intézkedésig szüneteltessenek minden egyházi alkalmat: istentiszteletet, áhítatot, jegyesoktatást, bibliaórát, konfirmációi előkészítést, rétegalkalmakat. A gyülekezetek már a százfős limit bevezetése után tömegesen elkezdték online platformokon közvetíteni hétközi és vasárnapi alkalmaikat, tagjaikat az interneten keresztül elérni lelki tartalommal.

Az iskolabezárások és egyéb korlátozások tömegek életét nehezítik meg, sok háztartás jelentős bevételtől esik el. Az elnökség közleményében arra kérte gyülekezeteink fiataljait, hogy – akár a helyi önkormányzattal együttműködve, akár a gyülekezet szervezésében – segítsenek az idős gyülekezeti tagoknak a szükséges bevásárlásokban, valamint a fiatal családokat arra kérték, hogy nyújtsanak egymásnak segítséget a gyermekek őrzésében. Bár ez nem klasszikus katasztrófahelyzet, a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) felajánlotta kapacitásait a kormánynak a veszélyhelyzet kezelésére, például a rászorulók ellátására is – tudtuk meg Oláh Istvántól, az MRSZ Alapítvány kuratóriumi elnökéről.

– A veszélyhelyzet kihirdetésével egyidőben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács ülésszaka is megkezdődött, múlt pénteki ülésükön áttekintették a hat szeretetszolgálatot tömörítő Karitatív Tanács szabad kapacitásait, lehetséges feladatait – tette hozzá Juhász Márton ügyvezető igazgató. Lapzártánkig konkrét feladatot nem kaptak a kormánytól. Van egy kutató-mentő csoportjuk, melyet tavaly tavasszal azért alapítottak, hogy veszélyhelyzetekben segítsenek. Szükség esetén ezt is bevethetik.