Első alkalommal imádkoztak együtt az üldözött keresztyénekért a különböző keresztyén felekezetek január 21-én. Steinbach József dunántúli püspök, az ökumenikus tanács elnöke szerint „őszintén szükségünk van arra, hogy Krisztusba és egymás hitébe kapaszkodjunk".
Az Open Doors nevű nemzetközi szervezet idén is közzé tette éves jelentését a világban zajló keresztyénüldözésről. Ebben a szakemberek 2017-ben is ötven ország tendenciáit mutatják be, amelyek közül tavaly harmincban növekedett a keresztyénüldözés mértéke.
Rabszolgaság, elnyomás és kizsákmányolás. Istenhit, remény és emberi méltóság. A vasárnap kezdődő ökumenikus imahét tematikáját a Karib-térség egyházai állították össze.
Sárospatakon tartotta meg harmadik ülését 2018. január 8-12. között a Magyar-Koreai Református Teológiai Fórum. A konferencia ezúttal elsősorban a keresztyén és a nemzeti önazonosság szerepét és azok egymáshoz való viszonyát vizsgálta a két ország XX. századi történelmében.
Hogyan volt karácsony-élményünk december elején Szíriában? Mi köze ehhez a napkeleti bölcseknek és Ravasz Lászlónak? És hogyan kaptunk vízumot a mennyországba? Kiderül közel-keleti útinaplónk karácsonyi különkiadásából.
A Református Egyházak Világközösségének idén megválasztott elnöke, a Szíriai és Libanoni Nemzeti Református Zsinat lelkésznője, Najla Kassab a gyűlölet és nyomorúság ellenére a reménység szülte szolgálatra hív.
A karácsony sokáig nem számított hagyományos ünnepnek Koreában, ma már úgy tekintenek rá, mint Isten szeretetének megosztására az emberekkel. A budapesti koreai reformátusok adventi ünnepségén jártunk, hogy közelebbről is megismerjük idén tíz éves, különleges gyülekezetüket.
Mi a közös Koppenhága kerek tornyában és a város napokban megtartott, európai összefogást sürgető nemzetközi konferenciájában? Kocsis Áron református lelkipásztor, az Ökogyülekezeti Mozgalom tanácstagja erről is ír beszámolójában.
Álljatok mellettünk és imádkozzatok az üldözött egyházért – szólítja fel gyülekezeteinket is Eric Sarwar református lelkész, aki adventben a megsebzett Messiásba vetett reménységre hív.
Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, Palánki Ferenc római katolikus püspök és Fekete Károly református püspök december 7. és 10. között látogatott a svájci városba, az ökumenikus mozgalom központjába.
Megnéztük közelebbről az aleppói vasárnapi iskolákat, majd istentisztelettel és úrvacsorai közösséggel búcsúztunk el szíriai református testvéreinktől. Közel-keleti útinapló, befejező rész.
Feltámad-e hamvaiból Aleppó, a sivatagi főnix? Vagy ezúttal hosszú álomba merült az emberi kultúra bölcsőjének hányattatott sorsú fellegvára? Az öt éven át ostromlott, egyes részein porig rombolt szíriai nagyvárosban jártunk, nem sokkal annak felszabadulása után. A közel-keleti úti beszámoló Alappóban folytatódik.
Hogy viszonyuljon a háborúhoz egy keresztyén? Menni vagy maradni? – ezekre a kérdésekre kerestük a választ a legnagyobb szíriai református gyülekezetben. Közel-keleti beszámoló, 7. rész.
Hogyan lehet normális életet élni háborús körülmények között? Meg lehet szokni a félelmet? Milyen egy ifjúsági alkalom az arab reformátusoknál? Szíriai utazásunk első állomása Homsz városa volt. Folytatódik a közel-keleti utazásról szóló beszámoló.
Zavarba ejtő keleti vendégszeretet, imádságos háttérmunka, szomorú valóság. Miután meglátogattuk a libanoni reformátusokat, a polgárháború sújtotta Szíriában folytattuk közel-keleti utazásunkat. 5. rész.
A reformáció sokkal nagyobb hatással volt az arab társadalmakra, mint azt elsőre – vagy akár második nekifutásra – gondolnánk. Közel-keleti beszámoló, negyedik rész.
Miben nyilvánul meg az örmény identitás? Hogyan élnek a közel-keleti reformátusok? Mennyiben változtatta meg az életüket a szíriai polgárháború? Ez is kiderül a közel-keleti utazásról szóló beszámoló harmadik részéből.
Hogy kerülnek reformátusok a Közel-Keletre? És miért arab az egyik, míg a másik örmény? Egyáltalán hogy lehet közlekedni a városban, ahol több az autó, mint az ivóvíz? Ezekre a kérdésekre is választ kaptunk közel-keleti utazásunk második napján.