A tanítás: titok. Egy jó helyen énekelt ének életet menthet, egy rossz megjegyzés kárt okozhat – véli Berkesi Sándor karnagy, akinek a diplomahangversenyén 1967-ben még Kodály Zoltán is jelen volt. Amikor kezdő tanárként átvette a nagy múltú Debreceni Református Kollégium Kántusának a vezetését, éppen csak hogy megszáradt a tinta az egyetemi oklevelén, majd ötven évig vezette és nemzetközileg ismert együttessé tette azt a világban. A most nyolcvanéves zenepedagógus életműve az élő folytonosság a magyar kórusművészetben.
A tehetséggondozás komplex tevékenyég. Az elköteleződés, a szorgalom, a lelkesedés és a személyre szabottság a legfontosabbak, hogy a tehetség kibontakozhasson. Ilyenkor a tanári szerep is átértékelődik, mert tanítás közben a pedagógus is tanul. A hazai és nemzetközi versenyeken is élen járó Baár–Madas Református Gimnáziumban jártunk, ahol egy tanár és diákja együtt számoltak be közös útjukról és eredményeikről a fizika világában.
Közösség, barátság, egymáshoz alkalmazkodás, egymás megsegítése, az ego háttérbe szorítása – keresztyén szurkolók ilyen értékeket látnak a fociban. A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesét, Balla Pétert és a himnológiai tanszék vezetőjét, Papp Anette-et is lázba hozza: ott ülnek a kivetítők, képernyők előtt, számolják a pontokat, ismerik a csapatok összetételét, és izgalommal várják az előttünk álló hetek eseményeit a magyar válogatott színeiben.
Idén az Odera-Frankfurtban megrendezett Közép-európai Keresztény Találkozón adták át a Karl Barth-díjat. A Német Protestáns Egyházak Uniója 1986-ban alapított és kétévente odaítélt díját, mint arról már a korábbi sajtóértesítések is beszámoltak, ebben az évben Fazakas Sándornak, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszéke professzorának ítélte oda a szakmai zsűri javaslatára az egyház elnöksége.
Párbeszédre, a hibák feltárására van szükség a konfirmációval kapcsolatban, mert ha nem nézünk szembe ezekkel, akkor nem tudjuk meg, min szükséges változtatni, hogy jobban képviseljük Isten országának ügyét – véli Bátki Márton Boldizsár. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának munkatársa úgy gondolja, valamit rosszul csinálunk, ha a rengeteg, hittanra járó gyerek ellenére sok gyülekezet létszáma fogy. A Balatonfüreden szolgáló segédlelkész és hitoktató a konfirmációs életkort is megvizsgálná és a vizsgajelleg ellen is fellépne, hogy a konfirmáció az legyen, aminek lennie kellene: bizonyságtétel a hitről.
Jürgen Moltmann német református teológusprofesszor, a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora június 3-án, 98 éves korában hazatért Teremtőjéhez – írta meg a felsőoktatási intézmény oldala.
Vajon milyen hatással van, illetve lesz a szervezett nevelés-oktatásügyre az a digitális technológiai változás, amelynek új főszereplője, a mesterséges intelligencia már a „spájzban van”? Szontagh Pál köznevelési szakértőt, a Református Pedagógiai Intézet igazgatóját, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara főiskolai tanárát kérdeztük.
Ha eljátszhatnánk valamelyik bibliai szereplőt, kit választanánk? A szentírási történetek gyönyörűsége, hogy mindig mélyebb megértésekre lehet jutni általuk magunkról és az Istennel való kapcsolatunkról. A bibliodráma egyedi és személyes úton kíséri a résztvevőket. Ezt a támaszt szeretné átadni a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata a hittanoktatóknak, akiknek június 1-jén bibliodráma-alapú lelki napot tartanak szakemberek vezetésével.
Az iskolai egyháziének-órák legfontosabb tananyaga lett az új református énekeskönyv. A református oktatási intézményekben az általunk megkérdezett pedagógusok szerint jól vizsgázott a mintegy kétszáz új énekkel gazdagodott kiadvány, a diákok nyitottan fogadják és könnyen megkedvelik az élénkebb ritmikájú dallamokat. Így van ez a Szentendrei Református Gimnáziumban is, ahol Körösmezei-Varga Zsuzsanna ének-zene tanár segít elmélyíteni a gyerekek számára az egyházzene és azon belül a protestáns egyházzene évszázados hagyományát.
Tizenöt éve kezdődött el a gazdasági képzés a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az apró „csíra” a jogi karon indult növekedésnek, hogy később önálló karként „szökkenjen szárba”: a Gazdaság- és Vezetéstudományi Intézet joghallgatóknak tanított általános közgazdaságtant, pénzügyi ismereteket, nemzetközi gazdálkodást, európai uniós szakpolitikákat. Pulay Gyula Zoltán, a folyamatot az egyik alapítóként végigkísérő oktató ezt az időszakot úgy látja, találkozott két lényeges gondolat: egyrészt egy igazi universitashoz úgy illik, hogy gazdasági képzése is legyen, másrészt fontos alternatíva azok számára, akik a gazdaságra és a kar többi szakterületére keresztyén nézőpontból tekintenek.
A határidőre összesen huszonnégy alkotás érkezett be. A diákfilmszemle vetítéssorozata, a filmek nyilvános értékelése és díjazása május 25-én lesz Budapesten. A versenyre református, evangélikus és katolikus iskolák tanulói nevezhettek.
Közeleg a középiskolai ballagás és érettségik ideje. Vajon sikerült-e a tarisznyába a láthatók mellé hitet is csomagolni? Kinek van ereje, lehetősége és tudása a hittantanterven és kötelező áhítatokon túlmenően is szervezni a fiatalok hitéletét és a tárgyi tudás átadásán túl megérinteni a lelket is? Egyre több az intézményünk, és ezzel egyre inkább növekszik a felelősségünk is – vallja Szabó Elődné Melinda iskolamissziós referens, aki azt tűzte ki célul, hogy minél több támogatást kapjanak az iskolák a lelkiség alakításában. Azért, hogy a gyakorlatban is lássuk a lehetőségeket és a törekvések irányát, a Tatai Református Gimnázium csendesnapján jártunk.
– Célunk, hogy folyamatosan érezzék: ott állunk mögöttük, bármikor megszólíthatók vagyunk, nem virtuális, csak papíron létező szervezet a miénk, hanem olyan szolgálat, amelyet meg lehet keresni, a támogatását kérni – mondja Lenkeyné Teleki Mária, a két éve alapított Dunamelléki Katechetikai Támogató Szolgálat vezetője. A szolgálat támogató jelenlétet igyekszik nyújtani az egyházkerület megyéiben feladatukat végző hittanoktatóknak, a hittanoktatásban közreműködőknek.
A Jókai-féle regénystílus annyira összetett olvasási készségeket követel, vagy olyan összetett iróniaérzéket, amihez meg kell érnie az olvasónak, hogy ütköztetni tudja Jókai bölcs humorát a saját élettapasztalataival – állítja Hermann Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense, a XIX. századi magyar irodalom szakértője. Arról is beszélt, hogy a jövőre esedékes Jókai-emlékévet lehetne a mai időknek jobban megfelelő adaptációk elkészítésére használni.
A hittanoktatás nemcsak arról szól, hogy ismeretet szeretnénk átadni, hanem a komplex személyiségfejlődést akarjuk segíteni – vallja Szászi Andrea református lelkipásztor, hittanoktató-vallástanár. A szakemberrel készített interjúnk második részében arról beszélgetünk, hogy miként jelennek meg a hittan-kerettantervben a gyermeki hit fejlődéséhez igazodó történetek.
Szeptemberben tartják meg az egységes lelkészképesítő vizsgát, októberben pedig a különbözeti és honosítási vizsgát, valamint a lelkészi képesítés hatályban tartását, amelyekre július 31-ig lehet jelentkezni.
Baráti ölelések, szakmai beszélgetések, keresztyén légkör fogadta a lelkipásztorokat, hittanoktatókat és vallástanárokat április 20-án a Pécsi Református Kollégium Általános Iskolájában. Hetvenen vettek részt a Dunamelléki Református Egyházkerület Katechetikai Támogató Szolgálatának tavaszi találkozóján és szakmai napján, amelyhez a szakmai hátteret a Református Pedagógiai Intézet biztosította.
A hit Isten kegyelmi ajándéka, a Mindenható bármilyen életkorban megszólíthatja az embert. A hittanoktatók feladata, hogy figyelembe vegyék a gyermekek vélhető korosztályi sajátosságait, egyéni jellemzőit, és olyan közeget teremtsenek, amelyben megtörténhet az Istennel való találkozás. A gyermekeket tanító felnőttek felelőssége, hogy hiteles és vonzó istenképet képviseljenek – véli Szászi Andrea református lelkipásztor, hittanoktató-vallástanár, pszichopedagógus és keresztyén szemléletű coach.
Kitüntetett nemzedéknek számítunk, mert még változtathatunk a természettel kialakított kapcsolatunkon, segíthetünk a bajba jutott földön. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán egy féléves kurzus nyújt egyedülálló képzést a hallgatóknak a fenntarthatóság problémaköréről és a megoldási lehetőségekről. Milyen kihívások állnak előttünk? Miért kell ebben az utazásban közösen részt vennünk? Az egyetem szemináriumán jártunk, ahol a sok puzzle-darabka kezdett képpé összeállni.