A gyermekhangon énekelt Himnusz felemelő élmény – állítja Ember Sándor, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola igazgatója. Intézményükben nagy hangsúlyt fektetnek a pedagógusok arra, hogy szóban is ki tudják fejezni magukat a diákok – erre szónok névadójuk szellemisége is kötelezi őket. Hogyan tudják megőrizni az olyan hagyományos értékeket, mint a szépírás, a közös éneklés vagy a verstanulás? – erről kérdeztem Ember Sándort a magyar kultúra napja alkalmából.
Január 9–11. között a Károli Gáspár Református Egyetem standja a színpad közelében várja a látogatókat az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon.
Magyarországon kétszáztíz köznevelési intézményt tart fenn a református egyház, napi szinten több mint hatvanegyezer diákkal (az óvodások esetében a szám efölött van). A velük való foglalkozás mára missziós területté vált. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Tanácsa tavaly decemberben fogadta el a köznevelésben és a szakképzésben szolgáló intézményi lelkipásztorokról szóló szabályrendeletet. Hogy ez miért fontos és hogyan nyújt segítséget az érintetteknek, arról Szabó Elődné Melinda iskolamissziós referenst kérdeztük.
Már elérhető az a tájékoztatófüzet, amely tartalmazza a négy magyarországi református felsőoktatási intézmény képzési lehetőségeit. A kiadvány bemutatja az intézmények széles körű képzési lehetőségeit hitéleti és nem hitéleti szakokon egyaránt.
Országos, nyílt tervpályázaton, több mint negyven pályázó közül választották ki a Károli Gáspár Református Egyetem új, a ferencvárosi Ráday utca és az Üllői út közé tervezett campusának tervezőjét. A sok pályamunka közül a szakmai zsűri anonim módon 2024 nyarán az Archikon Építészstúdió tervét választotta győztes pályaműnek. A közbeszerzési eljárás után, december elején aláírták a tervezési szerződést, és ezzel elkezdődött a tervezési munka.
A Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Katolikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház testvéri egyetértésben, egymást segítve folytatja hittanoktatási tevékenységét a magyar köznevelési és szakképzési intézményekben. A három egyház képviselői 2006-ban együttműködési megállapodásban rögzítették a kölcsönös támogatás szabályait. A felek 2024-ben aktuálisnak látták az együttműködés megerősítését és kiterjesztését a szakképzési intézményekre nézve is.
Az oktatásmódszertani tudásanyag egymás közti megosztásáról, valamint a germanisztika alapképzési szak német szakirány és a német nyelv és kultúra tanára szakpárral rendelkező osztatlan tanárképzések összehangolásáról írt alá együttműködési megállapodást a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. További cél a két egyházi intézmény minőségbiztosítási tevékenységének fokozottabb összehangolása és az ezen a területen korábban is fennálló együttműködés elmélyítése.
A Református Művészeti Iskolák III. Találkozója idén is méltó ünnepe volt a hit, a művészet és a közösség találkozásának. Összesen huszonnégy intézmény kétszáz diákja és tanáraik gyűltek össze, hogy bemutassák tehetségüket, megismerjék egymás értékeit és Isten dicsőségére fordítsák művészi ajándékaikat. Az immár hagyománnyá vált találkozó az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium szervezésében, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány (RKK) támogatásával valósult meg.
Nagyot változott a világ azóta, hogy Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes bő ötszáz évvel ezelőtt a wittenbergi vártemplom kapujára a tételeit kifüggesztette. Az egész akkori egyház életét felforgató kritikája lavinát indított el, a kegyelem tanának megismerése pedig emberek millióinak életére volt hatással. A Károli Gáspár Református Egyetem teológus hallgatójaként, diáktársaimmal együtt, a Dunamelléki Református Egyházkerület támogatásával egy ötnapos tanulmányi kiránduláson járhattam be a reformátor életének és munkásságának jeles helyszíneit. Az út minden állomása más és más szemszögből tárta elém a nagy filozófus-teológus életét, de az i-re a pontot végül Wittenberg október 31-i „színeváltozása” tette fel.
A Magyar Református Szeretetszolgálat Nyilas Misi ösztöndíjprogramjának támogatására rendez gyűjtést a Károli Gáspár Református Egyetem a karácsonyi jótékonysági estjén. A december 17-i eseményen tíz fiatal egy évre szóló ösztöndíjának és mentorálásának költségeit szeretnék összegyűjteni.
Gazdagítja vagy épp rombolja nyelvünket az idegen eredetű szavak és a médiában terjengő nyelvi divatok térhódítása? Mekkora lehet a mai újságírók felelőssége abban, hogy hogyan válogatják meg a szavaikat? A magyar nyelv napja kapcsán Arany Lajossal, lapunk egyik olvasószerkesztőjével és nyelvőrző rovatának szerzőjével beszélgettünk, aki több mint negyvenéves újságírói tapasztalatának tükrében osztotta meg gondolatait anyanyelvünk mai állapotáról.
– A beszélgetéssel és játékkal teli, közösségben együtt töltött időnek még mindig van vonzereje – mondja Zöldi Birkás Éva, a budapesti Bibliamúzeum múzeumpedagógusa. E gondolat jegyében különleges, interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehettek részt azok a gyerekek, akik az őszi szünetben jelentkeztek a Bibliamúzeum által októberre szervezett Szünidei Koktélra.
Debreczeni Tibor, mindenki DT-je mesterünk volt. Tanított bennünket még a búcsú perceiben is. Betelt életút az, amelyet örökül hagyott nekünk! Már csak ezért sem bánkódhatunk, mert az méltatlan lenne hozzá. Karácsony Sándor tanítványa, író, rendező, előadóművész, dramaturg; a magyar amatőr színjátszás és a Magyar Drámapedagógiai Társaság létrejötte szervesen összeforrt a nevével, csakúgy, mint a drámapedagógia és gyermekszínjátszás módszertani alapvetései. Sajtos Orsi gondolatai.
Több mint két évtizeden át működött Egerben egy magánkézben lévő tehetséggondozó műhely, amelyet mindenki csak Tanoda vagy Mozaiksuli néven ismert. Egy idő után a szülők és diákok részéről is felmerült az igény, hogy a népszerű, hatékony oktatási módszerrel működő foglalkozások klasszikus iskolai keretet kapjanak. A kezdeti nehézségek után a református egyház karolta fel a Tanodát, és ma már az Eötvös József Református Oktatási Központ Egri Általános Iskolájaként, a város egyetlen református oktatási intézményeként működik. A váltásról, a módszerről és a jelenről beszélgettünk a többi között Novák Katalin tagintézmény-vezetővel.
Idén Hafenscher Károly evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének professor emeritusa, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Imre Mihály irodalomtörténész, reformációkutató, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa kapta meg a Károli Gáspár-díjat. A rangos állami kitüntetést október 31-én Budapesten, az evangélikus egyház Üllői úti székházában vehették át a díjazottak.
Imre Mihály nemcsak irodalomtudós és Szenci Molnár Albert-kutató, hanem nemzedékek tanára, akinek szó szerint fejében van az irodalom: máig kívülről tudja például Jónás könyvének tetemes részét. A katedrán eltöltött hosszú életművét jól leírja, hogy résztvevője volt a négyszázadik és a négyszázötvenedik Szenci-emlékévnek is, fél évszázad különbséggel, és ma is aktívan foglalkozik a témával. A debreceni egyetemi oktató volt az egyik díjazott, aki átvehette a Károli Gáspár-díjat október 31-én, a reformáció napján.
Számos iskolát, nevelési intézményt érint a gyermekbántalmazás, ezzel kapcsolatban rendez szakmai napot a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata. A református köznevelési és szakképzési intézmények szakembereinek meghirdetett konferencián az áldozattá válásról, megelőzésről, a biztonságos intézményi közegről is szó lesz. A szakmai nap egyik előadóját, Járay Márton református teológust, egyetemi oktatót és Dobszay Benedek ferences szerzetest, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetőjét kérdeztük.
Minden iskolás életében eljön az a pillanat, amikor egy-egy megemlékezésen vagy ünnepségen megismerkedik a magyar nemzet meghatározó eseményeivel. De vajon mi mindent értenek meg az 1956. október 23-i történésekből, vagy milyen üzenetet társítanak a magyar történelem fontos cselekményeihez? Kerekes Barnabást, a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanárát kérdeztük.
A rendezvény alapvető célja, hogy lehetőséget teremtsen a vélemények, jó gyakorlatok megosztására, valamint szakmai támogatással segítse azoknak a lelkészeknek a munkáját, akik köznevelési intézményekben dolgoznak.
Harmadik alkalommal rendezték meg október 11-én a Károli-egyetem napját a Ráday-kollégium dísztermében. Harmincegy éve ezen a napon és ezen a helyszínen tartották az intézmény első ünnepélyes tanévnyitóját. Az eltelt évtizedekre való emlékezés és a köszönetnyilvánítás után átadták az egyetem elismeréseit, a többi között az intézmény díszpolgári címét, a Károli-emlékérmet és a Pro Universitate díjakat. A kitüntetésekkel az oktatói-hallgatói közösségen túl az egyetem külső támogatóit is díjazták.