Az egyetemi oktatás lelke, hogy a szaktudás mellett a Krisztus-viszonyulást is meg kell tanulni – hangsúlyozta Steinbach József dunántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a Károli Gáspár Református Egyetem tanévnyitó ünnepségén, a Kálvin téri református templomban.
A Magyarországi Református Egyház tudományos testülete 2024. augusztus 22–24-én Kolozsváron tartotta plenáris és szekcióüléseit. A konferenciának a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara adott otthont.
Míg a legtöbb felsőoktatási intézményben a pótfelvételi határideje szerda éjfélkor lejár, a Károli Gáspár Református Egyetem bizonyos képzéseire augusztus közepéig lehet jelentkezni.
Csendben találkozni Istennel, fejlődési lehetőség, egyedülálló élmény, a diákoknak is szívesen átadom – így számoltak be református hittanoktatók a nyári zarándoklatukról. A többnapos, természetben megélt lelki alkalmat idén júliusban először szervezte meg a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata a Mecsek egyik településén, Püspökszentlászlón. A zarándokúton szerzett élményeikről négy hittanoktatót kérdeztünk.
Ábrám Tibor a rendszerváltók nemzedékének tagjaként részt vett a református közoktatás újraszervezésében, 1993 óta iskolaigazgató. A Kárpát-medencei Református Általános Iskolák és Középiskolák XXVII. Találkozóján a köznevelés kérdéseiről tartott stratégiai elemzést, ennek kapcsán beszélgettünk. Előadásában kifejti: napjaink tiszta igei látása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a jövő nemzedéke elvégezhesse a saját misszióját a társadalomban.
Töretlen népszerűségnek örvend a felvételizők körében a Károli Gáspár Református Egyetem – tudatta közleményében az intézmény a felsőoktatási felvételi ponthatárok kihirdetése után. A Károli világi képzéseire összesen 20 864 jelentkezés érkezett, ebből 4584 első helyes jelentkezés, ezzel a Károli Magyarország hetedik legnépszerűbb felsőoktatási intézménye. Az előző évi eljáráshoz képest 1651-gyel, azaz 8,59 százalékkal nőtt az összes jelentkezők száma, míg az első helyes jelentkezések száma 156 fővel, vagyis 3,53 százalékkal emelkedett.
Fenntarthatóságra, a meglévő épületek megőrzésére és a református egyetemet méltó módon befogadó campus építésére törekszik a budapesti Archikon Architects építészstúdió terve, amely megnyerte a Károli Gáspár Református Egyetem új, IX. kerületi épületének megtervezésére kiírt nyílt tervpályázatot. A hétfői eredményhirdetésen hallhattunk a kiválasztás szempontjairól, az építés alapelveiről és arról, mi Isten és mi az emberek szerepe a folyamatban.
Június végén befejeződött a tanév. A nyáron jelentős problémát okozhat a szülőknek a gyermekek felvigyázása, valamint mozgásigényének a kielégítése. Hogyan pótolható a sport a fiatalok életében, ha nincs heti öt testnevelésórájuk? Hatékony egyáltalán az iskolai testnevelés? Milyen problémákkal küzdenek a tanárok, ha a gyermekek megmozgatásáról van szó? Ilyen és hasonló témákról beszélgettünk Pálinkó Gábor testnevelőtanárral, a kunszentmiklósi Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola oktatójával, aki egyben a Református Iskolák Diáksportszövetségének elnöke is.
A Magyarországi Református Egyház nyílt építészeti tervpályázatot írt ki a Károli Gáspár Református Egyetem új, ferencvárosi campusának megtervezésére. A pályázaton 42 építésziroda nyújtott be érvényes pályaművet. A szakmai zsűri választása alapján a győztes pályamű az idén 35 éves, budapesti Archikon Architects Építészstudió terve lett.
A fiatalok a tanulás- és karrierdöntéseikkor azt is mérlegelik, hogy az adott oktatási intézmény vagy munkahely mennyire áll összhangban a saját értékeikkel, identitásukkal. Hogyan lehet segíteni az eligazodásukat? Miként változnak a velük szemben támasztott elvárások? Ezekben a kérdésekben is útmutatás lehet számukra az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia tíz hónapos programja. Az intézmény egyik tanárával, Makkai Béla történésszel beszélgettünk az egyedülálló képzési lehetőségről.
A reformáció hajnalán, a XVI. században számos olyan liturgikus eleme volt az istentiszteletnek, amelyek idővel kikerültek a kánonból, pedig ilyen terjedelmes fennmaradt gyűjteményekre példát az egész világon nem találunk. Augusztusban ismét összegyűlnek a téma szakértői Gödöllőn, az Énekes Liturgikus Napokon. Az esemény egyik előadója Karasszon Dezső orgonaművész, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának nyugalmazott egyetemi tanára lesz, aki elkötelezett kutatója a témának.
A tanítás: titok. Egy jó helyen énekelt ének életet menthet, egy rossz megjegyzés kárt okozhat – véli Berkesi Sándor karnagy, akinek a diplomahangversenyén 1967-ben még Kodály Zoltán is jelen volt. Amikor kezdő tanárként átvette a nagy múltú Debreceni Református Kollégium Kántusának a vezetését, éppen csak hogy megszáradt a tinta az egyetemi oklevelén, majd ötven évig vezette és nemzetközileg ismert együttessé tette azt a világban. A most nyolcvanéves zenepedagógus életműve az élő folytonosság a magyar kórusművészetben.
A tehetséggondozás komplex tevékenyég. Az elköteleződés, a szorgalom, a lelkesedés és a személyre szabottság a legfontosabbak, hogy a tehetség kibontakozhasson. Ilyenkor a tanári szerep is átértékelődik, mert tanítás közben a pedagógus is tanul. A hazai és nemzetközi versenyeken is élen járó Baár–Madas Református Gimnáziumban jártunk, ahol egy tanár és diákja együtt számoltak be közös útjukról és eredményeikről a fizika világában.
Közösség, barátság, egymáshoz alkalmazkodás, egymás megsegítése, az ego háttérbe szorítása – keresztyén szurkolók ilyen értékeket látnak a fociban. A 2024-es labdarúgó-Európa-bajnokság a Károli Gáspár Református Egyetem rektorhelyettesét, Balla Pétert és a himnológiai tanszék vezetőjét, Papp Anette-et is lázba hozza: ott ülnek a kivetítők, képernyők előtt, számolják a pontokat, ismerik a csapatok összetételét, és izgalommal várják az előttünk álló hetek eseményeit a magyar válogatott színeiben.
Idén az Odera-Frankfurtban megrendezett Közép-európai Keresztény Találkozón adták át a Karl Barth-díjat. A Német Protestáns Egyházak Uniója 1986-ban alapított és kétévente odaítélt díját, mint arról már a korábbi sajtóértesítések is beszámoltak, ebben az évben Fazakas Sándornak, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Egyházszociológiai Tanszéke professzorának ítélte oda a szakmai zsűri javaslatára az egyház elnöksége.
Párbeszédre, a hibák feltárására van szükség a konfirmációval kapcsolatban, mert ha nem nézünk szembe ezekkel, akkor nem tudjuk meg, min szükséges változtatni, hogy jobban képviseljük Isten országának ügyét – véli Bátki Márton Boldizsár. A Magyarországi Református Egyház Zsinati Hivatala Ifjúsági Osztályának munkatársa úgy gondolja, valamit rosszul csinálunk, ha a rengeteg, hittanra járó gyerek ellenére sok gyülekezet létszáma fogy. A Balatonfüreden szolgáló segédlelkész és hitoktató a konfirmációs életkort is megvizsgálná és a vizsgajelleg ellen is fellépne, hogy a konfirmáció az legyen, aminek lennie kellene: bizonyságtétel a hitről.
Jürgen Moltmann német református teológusprofesszor, a Károli Gáspár Református Egyetem díszdoktora június 3-án, 98 éves korában hazatért Teremtőjéhez – írta meg a felsőoktatási intézmény oldala.
Vajon milyen hatással van, illetve lesz a szervezett nevelés-oktatásügyre az a digitális technológiai változás, amelynek új főszereplője, a mesterséges intelligencia már a „spájzban van”? Szontagh Pál köznevelési szakértőt, a Református Pedagógiai Intézet igazgatóját, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kara főiskolai tanárát kérdeztük.
Ha eljátszhatnánk valamelyik bibliai szereplőt, kit választanánk? A szentírási történetek gyönyörűsége, hogy mindig mélyebb megértésekre lehet jutni általuk magunkról és az Istennel való kapcsolatunkról. A bibliodráma egyedi és személyes úton kíséri a résztvevőket. Ezt a támaszt szeretné átadni a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata a hittanoktatóknak, akiknek június 1-jén bibliodráma-alapú lelki napot tartanak szakemberek vezetésével.