Idén Hafenscher Károly evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének professor emeritusa, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Imre Mihály irodalomtörténész, reformációkutató, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa kapta meg a Károli Gáspár-díjat. A rangos állami kitüntetést október 31-én Budapesten, az evangélikus egyház Üllői úti székházában vehették át a díjazottak.
Imre Mihály nemcsak irodalomtudós és Szenci Molnár Albert-kutató, hanem nemzedékek tanára, akinek szó szerint fejében van az irodalom: máig kívülről tudja például Jónás könyvének tetemes részét. A katedrán eltöltött hosszú életművét jól leírja, hogy résztvevője volt a négyszázadik és a négyszázötvenedik Szenci-emlékévnek is, fél évszázad különbséggel, és ma is aktívan foglalkozik a témával. A debreceni egyetemi oktató volt az egyik díjazott, aki átvehette a Károli Gáspár-díjat október 31-én, a reformáció napján.
Számos iskolát, nevelési intézményt érint a gyermekbántalmazás, ezzel kapcsolatban rendez szakmai napot a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata. A református köznevelési és szakképzési intézmények szakembereinek meghirdetett konferencián az áldozattá válásról, megelőzésről, a biztonságos intézményi közegről is szó lesz. A szakmai nap egyik előadóját, Járay Márton református teológust, egyetemi oktatót és Dobszay Benedek ferences szerzetest, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetőjét kérdeztük.
Minden iskolás életében eljön az a pillanat, amikor egy-egy megemlékezésen vagy ünnepségen megismerkedik a magyar nemzet meghatározó eseményeivel. De vajon mi mindent értenek meg az 1956. október 23-i történésekből, vagy milyen üzenetet társítanak a magyar történelem fontos cselekményeihez? Kerekes Barnabást, a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanárát kérdeztük.
A rendezvény alapvető célja, hogy lehetőséget teremtsen a vélemények, jó gyakorlatok megosztására, valamint szakmai támogatással segítse azoknak a lelkészeknek a munkáját, akik köznevelési intézményekben dolgoznak.
Harmadik alkalommal rendezték meg október 11-én a Károli-egyetem napját a Ráday-kollégium dísztermében. Harmincegy éve ezen a napon és ezen a helyszínen tartották az intézmény első ünnepélyes tanévnyitóját. Az eltelt évtizedekre való emlékezés és a köszönetnyilvánítás után átadták az egyetem elismeréseit, a többi között az intézmény díszpolgári címét, a Károli-emlékérmet és a Pro Universitate díjakat. A kitüntetésekkel az oktatói-hallgatói közösségen túl az egyetem külső támogatóit is díjazták.
– Azt valljuk, hogy elsősorban Istennek tartozunk elszámolással a ránk bízott fiatalok tálentumaival. Küldetésünk, hogy a tanulóink adottságait, tehetségét az iskola felismerje és kibontsa, valamint hogy jól sáfárkodjék azzal – hangsúlyozza Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon főigazgatója. Egyedülálló módszerek társadalmi hatásáról beszélgettünk vele és az iskola tehetséggondozó munkájában részt vevő szakemberekkel a miskolci középiskolában.
Iskolásoknak tartott előadást a teremtés hete alkalmából a klímaváltozással és a teremtésvédelemmel kapcsolatos hiteles információforrásokról a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájában Szűcs Boglárka környezeti nevelő, az Ökogyülezeti Mozgalom tagja. Az iskola egyik tanára szerint fontos, hogy a gyerekek ne csak azt tanulják meg, mi igaz és mi hamis, hanem hogy erre hogy jöhetnek rá maguktól.
Horváth Géza egyetemi tanár mandátumának lejártával Csoma Mózes habilitált egyetemi docens vezeti a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karát október elsejétől. Programja között szerepel, hogy minden feltétel adott legyen a minél szélesebb körű tudományos kutatásokhoz.
A hazai szakrális örökség bemutatása, Magyarország vallásturisztikai értékeinek népszerűsítése, a keresztény értékrend közvetítése – a többi között ezekkel a célokkal kezdik meg majd munkájukat azok a szakemberek, akik részt vesznek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ősszel kezdődő, két féléves, vallásturisztikai szakirányú továbbképzésén.
Magyarország vallási értékkincseinek bemutatása, a keresztyén hithez kapcsolódó kulturális emlékek és turisztikai attrakciók népszerűsítése – egyebek mellett ilyen célokkal indult két féléves szakirányú továbbképzés levelező tagozaton az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, amelynek partnere a Tiszántúli Református Egyházkerület.
Tehetséggondozó munkájáért az elmúlt évben Bonis bona – A nemzet tehetségeiért díjban részesült Uherkovich Zoltán, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona tanára. A biológia és a földrajz iránt érdeklődő diákok számára meghatározó oktató tanítványai számos színvonalas versenyen szerepeltek. Jó kapcsolatot ápol a tanulókkal és kollégáival egyaránt. Igyekszik humorral oldani a tanórai monotonitást, hitét magától értetődő őszinteséggel és alázattal éli meg.
Szeptember hagyományosan az újrakezdésről szól az oktatásban. Ilyenkor becsengetnek az iskolákban, de a szorgalmi időszakkal elkezdődik az egyetemi tanév is. Ezek az első napok leginkább az elsőéves hallgatók életében járnak a legtöbb izgalommal. Ilyenkor az oktatók egyik feladata feltérképezni, hogy a diákok milyen elvárásokkal érkeznek és hogyan viszonyulnak a felsőoktatáshoz.
Szeptember 18-ig lehet jelentkezni a jogi szakokleveles köznevelési szakember szakirányú továbbképzési szakra, ahová vezető beosztású pedagógusokat, intézményvezetőket, oktatásban dolgozó szakembereket várnak.
Keresztyén vezetőknek szóló konferenciát tartottak múlt héten Budapesten a többi között a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében. Az eseményen azt járták körül a résztvevők, hogyan lehet példakép a keresztyén vezető a beosztottjai számára. A konferencia megnyitója után Trócsányi László, a Károli-egyetem rektora portálunknak elmondta, szerinte milyen a keresztyén vezető.
A vezetői döntéseket a napfénypróbának kell alávetni Pulay Gyula Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának oktatója, korábbi államtitkár szerint. A Ráday Házban tartott, a keresztyén vezetésről szóló konferencia megnyitója előtt arról is beszélt nekünk, hogy a családfői és a vezetői szerepek nagyon hasonlóak.
A Debreceni Egyetem és a Debreceni Református Kollégium adott otthont 2024. szeptember 5–7. között a Reneszánsz-Barokk Kutatócsoport 55. vándorkonferenciájának. A szakmai tanácskozás központi témája Szenci Molnár Albert (1574–1634) író és fordító, zsoltárköltő, bibliakiadó, református lelkész és humanista tudós máig ható munkássága volt.
A nyelv mindenben benne van: általa gondolkodunk, kommunikálunk, mutatunk és értünk meg valamit a világból. Hitünk szerint Isten is mindenben benne van – abban is, amit elgondolunk, elmondunk, befogadunk a körülöttünk zajló életből. Hol van hát Isten a nyelvünkben, illetve lehet-e, hogy Isten éppen a nyelvünkben nincsen jelen? Erről kérdeztük Szilágyi-Kósa Anikó nyelvészt. A Károli Gáspár Református Egyetem docense különösen fontosnak tartja a teolingvisztika hazai kutatását és elismerését.
A politikában könnyebb keresztyénként tevékenykedni, mert vannak iránytűk, de az üzleti életben is összeegyeztethető a haszon az értékekkel – erről beszélt Mészáros József, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának dékánja a Ráday Házban tartott, a keresztyén vezetésről szóló konferencia megnyitója előtt.
A Múzeumi Majálisnak köszönhetem ennek a nem mindennapian változatos és érdekes kötetnek a megismerését, közelebbről a Pannonia Reformata Múzeum sátrának. Ezt az intézményt méltán illeti meg az „ékszerdoboz Pápa város szívében” címke, hiszen sok felnőtt és gyermek látogatott már el az itteni kiállításokra (nemcsak a múzeumba, hanem egyebek mellett a könyvtárba is, ahol a 2023-as Petőfi-tárlat mindmáig nagyon népszerű!) és rendezvényekre. Hol rendhagyó órákon és gyülekezeti látogatásokon, hol a közeli Balatonról az esőnapokon Pápa szépségeihez menekülő családi kirándulásokon.