Gazdagítja vagy épp rombolja nyelvünket az idegen eredetű szavak és a médiában terjengő nyelvi divatok térhódítása? Mekkora lehet a mai újságírók felelőssége abban, hogy hogyan válogatják meg a szavaikat? A magyar nyelv napja kapcsán Arany Lajossal, lapunk egyik olvasószerkesztőjével és nyelvőrző rovatának szerzőjével beszélgettünk, aki több mint negyvenéves újságírói tapasztalatának tükrében osztotta meg gondolatait anyanyelvünk mai állapotáról.
– A beszélgetéssel és játékkal teli, közösségben együtt töltött időnek még mindig van vonzereje – mondja Zöldi Birkás Éva, a budapesti Bibliamúzeum múzeumpedagógusa. E gondolat jegyében különleges, interaktív múzeumpedagógiai foglalkozásokon vehettek részt azok a gyerekek, akik az őszi szünetben jelentkeztek a Bibliamúzeum által októberre szervezett Szünidei Koktélra.
Debreczeni Tibor, mindenki DT-je mesterünk volt. Tanított bennünket még a búcsú perceiben is. Betelt életút az, amelyet örökül hagyott nekünk! Már csak ezért sem bánkódhatunk, mert az méltatlan lenne hozzá. Karácsony Sándor tanítványa, író, rendező, előadóművész, dramaturg; a magyar amatőr színjátszás és a Magyar Drámapedagógiai Társaság létrejötte szervesen összeforrt a nevével, csakúgy, mint a drámapedagógia és gyermekszínjátszás módszertani alapvetései. Sajtos Orsi gondolatai.
Több mint két évtizeden át működött Egerben egy magánkézben lévő tehetséggondozó műhely, amelyet mindenki csak Tanoda vagy Mozaiksuli néven ismert. Egy idő után a szülők és diákok részéről is felmerült az igény, hogy a népszerű, hatékony oktatási módszerrel működő foglalkozások klasszikus iskolai keretet kapjanak. A kezdeti nehézségek után a református egyház karolta fel a Tanodát, és ma már az Eötvös József Református Oktatási Központ Egri Általános Iskolájaként, a város egyetlen református oktatási intézményeként működik. A váltásról, a módszerről és a jelenről beszélgettünk a többi között Novák Katalin tagintézmény-vezetővel.
Idén Hafenscher Károly evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Teológiai Tanszékének professor emeritusa, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinatának lelkészi elnöke és Imre Mihály irodalomtörténész, reformációkutató, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa kapta meg a Károli Gáspár-díjat. A rangos állami kitüntetést október 31-én Budapesten, az evangélikus egyház Üllői úti székházában vehették át a díjazottak.
Imre Mihály nemcsak irodalomtudós és Szenci Molnár Albert-kutató, hanem nemzedékek tanára, akinek szó szerint fejében van az irodalom: máig kívülről tudja például Jónás könyvének tetemes részét. A katedrán eltöltött hosszú életművét jól leírja, hogy résztvevője volt a négyszázadik és a négyszázötvenedik Szenci-emlékévnek is, fél évszázad különbséggel, és ma is aktívan foglalkozik a témával. A debreceni egyetemi oktató volt az egyik díjazott, aki átvehette a Károli Gáspár-díjat október 31-én, a reformáció napján.
Számos iskolát, nevelési intézményt érint a gyermekbántalmazás, ezzel kapcsolatban rendez szakmai napot a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata. A református köznevelési és szakképzési intézmények szakembereinek meghirdetett konferencián az áldozattá válásról, megelőzésről, a biztonságos intézményi közegről is szó lesz. A szakmai nap egyik előadóját, Járay Márton református teológust, egyetemi oktatót és Dobszay Benedek ferences szerzetest, az Emberi Méltóság Stratégia szakmai vezetőjét kérdeztük.
Minden iskolás életében eljön az a pillanat, amikor egy-egy megemlékezésen vagy ünnepségen megismerkedik a magyar nemzet meghatározó eseményeivel. De vajon mi mindent értenek meg az 1956. október 23-i történésekből, vagy milyen üzenetet társítanak a magyar történelem fontos cselekményeihez? Kerekes Barnabást, a budapesti Baár–Madas Református Gimnázium magyar–történelem szakos tanárát kérdeztük.
A rendezvény alapvető célja, hogy lehetőséget teremtsen a vélemények, jó gyakorlatok megosztására, valamint szakmai támogatással segítse azoknak a lelkészeknek a munkáját, akik köznevelési intézményekben dolgoznak.
Harmadik alkalommal rendezték meg október 11-én a Károli-egyetem napját a Ráday-kollégium dísztermében. Harmincegy éve ezen a napon és ezen a helyszínen tartották az intézmény első ünnepélyes tanévnyitóját. Az eltelt évtizedekre való emlékezés és a köszönetnyilvánítás után átadták az egyetem elismeréseit, a többi között az intézmény díszpolgári címét, a Károli-emlékérmet és a Pro Universitate díjakat. A kitüntetésekkel az oktatói-hallgatói közösségen túl az egyetem külső támogatóit is díjazták.
– Azt valljuk, hogy elsősorban Istennek tartozunk elszámolással a ránk bízott fiatalok tálentumaival. Küldetésünk, hogy a tanulóink adottságait, tehetségét az iskola felismerje és kibontsa, valamint hogy jól sáfárkodjék azzal – hangsúlyozza Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon főigazgatója. Egyedülálló módszerek társadalmi hatásáról beszélgettünk vele és az iskola tehetséggondozó munkájában részt vevő szakemberekkel a miskolci középiskolában.
Iskolásoknak tartott előadást a teremtés hete alkalmából a klímaváltozással és a teremtésvédelemmel kapcsolatos hiteles információforrásokról a Budapest-Fasori Református Kollégium Julianna Általános Iskolájában Szűcs Boglárka környezeti nevelő, az Ökogyülezeti Mozgalom tagja. Az iskola egyik tanára szerint fontos, hogy a gyerekek ne csak azt tanulják meg, mi igaz és mi hamis, hanem hogy erre hogy jöhetnek rá maguktól.
Horváth Géza egyetemi tanár mandátumának lejártával Csoma Mózes habilitált egyetemi docens vezeti a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karát október elsejétől. Programja között szerepel, hogy minden feltétel adott legyen a minél szélesebb körű tudományos kutatásokhoz.
A hazai szakrális örökség bemutatása, Magyarország vallásturisztikai értékeinek népszerűsítése, a keresztény értékrend közvetítése – a többi között ezekkel a célokkal kezdik meg majd munkájukat azok a szakemberek, akik részt vesznek az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem ősszel kezdődő, két féléves, vallásturisztikai szakirányú továbbképzésén.
Magyarország vallási értékkincseinek bemutatása, a keresztyén hithez kapcsolódó kulturális emlékek és turisztikai attrakciók népszerűsítése – egyebek mellett ilyen célokkal indult két féléves szakirányú továbbképzés levelező tagozaton az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen, amelynek partnere a Tiszántúli Református Egyházkerület.
Tehetséggondozó munkájáért az elmúlt évben Bonis bona – A nemzet tehetségeiért díjban részesült Uherkovich Zoltán, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona tanára. A biológia és a földrajz iránt érdeklődő diákok számára meghatározó oktató tanítványai számos színvonalas versenyen szerepeltek. Jó kapcsolatot ápol a tanulókkal és kollégáival egyaránt. Igyekszik humorral oldani a tanórai monotonitást, hitét magától értetődő őszinteséggel és alázattal éli meg.
Szeptember hagyományosan az újrakezdésről szól az oktatásban. Ilyenkor becsengetnek az iskolákban, de a szorgalmi időszakkal elkezdődik az egyetemi tanév is. Ezek az első napok leginkább az elsőéves hallgatók életében járnak a legtöbb izgalommal. Ilyenkor az oktatók egyik feladata feltérképezni, hogy a diákok milyen elvárásokkal érkeznek és hogyan viszonyulnak a felsőoktatáshoz.
Szeptember 18-ig lehet jelentkezni a jogi szakokleveles köznevelési szakember szakirányú továbbképzési szakra, ahová vezető beosztású pedagógusokat, intézményvezetőket, oktatásban dolgozó szakembereket várnak.
Keresztyén vezetőknek szóló konferenciát tartottak múlt héten Budapesten a többi között a Károli Gáspár Református Egyetem szervezésében. Az eseményen azt járták körül a résztvevők, hogyan lehet példakép a keresztyén vezető a beosztottjai számára. A konferencia megnyitója után Trócsányi László, a Károli-egyetem rektora portálunknak elmondta, szerinte milyen a keresztyén vezető.
A vezetői döntéseket a napfénypróbának kell alávetni Pulay Gyula Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának oktatója, korábbi államtitkár szerint. A Ráday Házban tartott, a keresztyén vezetésről szóló konferencia megnyitója előtt arról is beszélt nekünk, hogy a családfői és a vezetői szerepek nagyon hasonlóak.