Sokoldalú szakember Kovács Teofil történész: a Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának tudományos főmunkatársa, kézirattárosa, egyetemen tanít, egyházi-kulturális rendezvényeket szervez, a Debreceni Református Kollégium múzeumában a külhoniak számára rendre tart tárlatvezetést. A németoktatás kutatója, a tanítás eredményességéről azt vallja, ennek kettős a kulcsa: a diák érdeklődésének mértéke és az, mennyire tudják tudásvágyát felkelteni, szinten tartani.
– Megmutatom a gyerekeknek azokat a válaszokat, amiket a Szentírás alapján igaznak látok, de rájuk hagyom a döntést, merre indulnak el – mondta Csűrös András református lelkész a Szólj be a papnak! rendezvénysorozat legutóbbi alkalmán, a budapesti Scruton kávézóban, ahol az egyházi iskolák szerepéről tartottak vitát. Beszélgetőtársai Pethő-Szűcs Mária evangélikus iskolalelkész, Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság vezetője és Monostori László katolikus esperes-plébános volt. A rendezvényt Zila Gábor, a szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője moderálta.
Május 6-ig jelentkezhetnek az 5–12. évfolyamos diákok a 12. Ökumenikus Diákfilmszemlére. Református, evangélikus és katolikus iskolák tanulói nevezhetnek a versenyre, nyolc-tíz perces filmeket kell benyújtaniuk szabadon választott vagy a szervezők által megadott, a Szolgáló szeretet című témában.
A mesterséges intelligencia térnyerése az iparban visszahat az oktatásra is. Az új technológia gyökeresen fogja megváltoztatni azt, ahogyan dolgozunk, oktatunk, tanulunk. A Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálata intézményvezetőknek és fenntartóknak szervezett konferenciát a témában, hogy a református oktatás ne követő üzemmódban reagáljon a változásokra, hanem azokkal együtt tudjon haladni úgy, hogy megőrizze többszáz éves hagyományait.
Új kötet örökíti meg a leghosszabb ideje egy helyen és folyamatosan működő magyar protestáns iskola, a Debreceni Református Kollégium történetét. Győri L. János kutatótanár Az ország iskolája című könyvének legfőbb célja, hogy a debreceni kollégiumhoz kötődő fiatalok identitásának szerves részévé váljon az ősi intézmény.
Mémkészítés Mózes első könyve alapján, Bábel tornya gyurmából és hurkapálcából, bibliai szereplők felismerése lejátszási listákból. A többi között ilyen feladatokat kellett megoldaniuk a harmincadik Soli Deo Gloria bibliaismereti versenyen a diákoknak március első hétvégéjén. A vetélkedőt idén a Pécsi Református Kollégium Gimnáziumában rendezték meg.
– Az egyháznak egy páratlan, semmihez sem fogható üzenete van, az evangélium – de ezt nem mindig kommunikáljuk jól, nem mindig hatékony a szervezetünk működése, fejlesztése. E hiányosságok pótlására hívtuk életre ezt a képzést – fogalmazott Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, szakfelelős az egyetem keresztféléves oklevélátadó ünnepségén.
Hálaadó ünnepséget tartottak csütörtökön Sárospatakon, a református templomban a teológiai akadémia egyetemmé válása alkalmából. Az intézmény rektora, Enghy Sándor beszédében elmondta, a minőséget az egyetemi rang önmagában nem garantálja. Az élet Ura azonban igen, a vele való szoros kapcsolatból fakadóan.
Több évtizednyi tudatos előkészítő munka és fejlődés eredményeként a Sárospataki Református Teológiai Akadémia alkalmazott tudományok egyetemeként Sárospataki Református Hittudományi Egyetem néven működik tovább február elsejétől. Az Országgyűlés még tavaly, december 12-én fogadta el a törvénymódosítást az intézmény egyetemi címének jóváhagyásáról. A mai ünnepi alkalmon az egyház és az intézmény vezetői mellett öregdiákok méltatták az egyetemmé válás jelentőségét.
A Sárospataki Református Kollégiumot, azon belül pedig a teológiát, történelme során számtalanszor kergették el otthonából, igyekeztek ellehetetleníteni vagy szüntették meg. Mégis mindig megújulva, megerősödve került ki az iskola a történelem próbatételeiből. „Istennek tetszett, hogy a magyar földön levő tudatlanság eloszlatására Patakon iskolát fundáljon” – fogalmazott egyszer Darányi Lajos sárospataki lelkész, egykori tiszáninneni püspök. A 2024. február 1-jétől Sárospataki Református Hittudományi Egyetemként működő pataki teológia történetének zivataros esztendőit mutatjuk be.
Február elsejétől Sárospataki Református Hittudományi Egyetemként folytatja tovább tevékenységét a Sárospataki Református Teológiai Akadémia. Hosszú utat tett meg a hagyomány szerint 1531-ben alapított iskola ahhoz, hogy felsőoktatási intézménye elnyerje az egyetemi címet. Ennek az útnak a különböző állomásairól, az egyetem jelenlegi helyzetéről és jövőképéről meséltek az intézmény vezetői, munkatársai.
Sokéves álma vált valóra a Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium diákjainak és pedagógusainak azzal, hogy felavatták az intézmény új, többfunkciós tornacsarnokát.
Elkészült a Dadi Református Általános Iskola új tornacsarnoka, amelyben ezentúl a helybéli, valamint a környező településeken élő fiatalok is sportolhatnak. A több mint 1600 négyzetméteres épület számos sportág kipróbálására és gyakorlására nyújt lehetőséget. A csarnok 615 fő befogadására alkalmas, így kulturális és vallási rendezvényeknek is megfelelő helyszínt biztosít. A beruházás Magyarország kormánya és a Dunántúli Református Egyházkerület támogatásával valósult meg.
Fontos, hogy a szülőnek is élvezetes legyen, amit a gyermekének olvas. A Református Tananyagfejlesztő Csoport által fejlesztett, Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt szerkesztésében megjelent irodalmi szöveggyűjtemény második kötetében számos kortárs és klasszikus magyar szerző verseit és meséit találhatjuk meg. A válogatás címe Pehelyszárnyak, és a tél eseményeihez, hangulatához kapcsolódva kínál szórakoztató és tanulságos olvasmányokat nagyobb óvodásoknak és kisdiákoknak egyaránt.
Kiemelten támogatja a tehetséges fiatalokat a Károli Gáspár Református Egyetemen. Az intézmény szakkollégiumaiban a lakhatás mellett szakmailag is fejlődhetnek a hallgatók, akik, ha az átlagnál több energiát fektetnek tanulmányaikba, ösztöndíjra is jogosultak. A Károli Junior Akadémiáján pedig a gimnazisták is kipróbálhatják magukat és akár többletpontokat is szerezhetnek a felvételire – derült ki az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon, ahol bemutatkoztak az egyetem szakkollégiumai, valamint Junior Akadémiája.
Kiemelt szerepe van a Károli Gáspár Református Egyetemen a kötelező testnevelésórák mellett a szabadidősportnak és a profi sportolásnak is. Ezek a lehetőségek bővülnek a 2024 szeptemberétől kezdődő rekreáció és életmód alapképzéssel, ahol a hallgatók elsajátíthatják sportrendezvények, üdülőprogramok és táborok szervezését is.
A Károli olyan, mint egy nagy osztályterem, ahol családias hangulatban lehet tanulni és részt venni a programokon – jellemezték a hallgatók az egyetemi életet az Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállításon. A különleges, interaktív bemutatkozáson a szakképzések mellett a közösség összetartó erejét és az ösztöndíj-lehetőségeket emelték ki.
A gyerekek jelentik a jövő gyülekezetét, az ő hitbeli nevelésükről már az Ószövetségben szó esik. Ehhez a fontos misszióhoz pedig elengedhetetlen a megfelelő hittanoktatók képzése és utánpótlása. A taneszközök korszerűségéről, a hitoktatás témáiról, a hit- és erkölcstanóra fontosságáról, a pedagógus-utánpótlásról Pap Ferenccel, a Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Karának dékánjával beszélgettünk.
Három féléves egyházi vezetés és gazdálkodás szaktanácsadói továbbképzés indul a Károli Gáspár Református Egyetemen idén februárban. A szak elvégzését jellemzően lelkipásztoroknak, intézményfenntartó egyházközségek elöljáróinak, illetve egyházi intézmények vezetőinek kínálja az egyetem, számos elismert vezető professzora bevetésével. A részleteket Lentner Csaba szakvezetőtől, a közpénzügytan professzorától tudtuk meg.
A Biblia egyetemes érvényű történetei nemcsak önmagunkról, a világunkról, hanem Istenről, az ő hozzánk való viszonyáról, szándékairól és cselekvéséről szólnak. Fontos, hogy az ember, különösen gyermekkorban ne maradjon egyedül a történetekben átélt élménnyel, amely jelentős hatást gyakorol önképére, önbecsülésére, kialakuló istenképére. Az Életre kelt történetek című könyvében ezeket fejti ki a szerző, Kustárné Almási Zsuzsanna. Vele és Csűrös András lelkipásztorral beszélgettünk a bábozásról, annak hatásáról.