Változások a tanév vége előtt

Május 25-én mind a 19 megyében, június 2-án pedig Budapesten is megnyílnak az óvodák – jelentette be Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár. Ez azt jelenti, hogy már nemcsak az ügyeletet tartó intézményeknek kell nyitva tartaniuk, hanem mindegyiknek. „Senkinek sem kell attól tartania, hogy bármiféle szankció éri, ha gyermekével otthon marad, ez inkább egy lehetőség azoknak, akik már nem tudnak távol maradni a munkahelyüktől” – kommentálja a döntést Papp Kornél. Május 22-ig csoportonként csak öt főt fogadhattak az óvodák, túljelentkezéskor a pedagógusoknak kellett dönteniük, kinek a felügyelete indokolt. A nyitással bővül a csoportok és így a férőhelyek száma.

A bejelentés szerint a nyári vakáció alatti zárva tartás időszakát 2 hétben maximálták. Az intézmények fenntartóinak február 15-ig kellett dönteniük a szünidei zárva tartásukról, ezeket a rendelet fényében felül kell vizsgálni. „Az elmúlt években pedagógushiányt tapasztaltunk az óvodákban, s munkatársaink túlterheltek. Nagyon sok helyen ezért úgy tervezték a nyarat, hogy hosszabb ideig lesznek zárva, de a járványhelyzet felülírta ezt” – mondja a Zsinati Oktatási Iroda vezetője. A szakember reméli, hogy a márciusi leállás óta eltelt időben volt lehetőségük pihenni is, így könnyebben el tudják viselni a lerövidített szünidőt. „A gyakorlatban ez nem azt jelenti, hogy minden intézmény két hét kivételével tele lesz a következő hónapokban, inkább azt, hogy szeptember elejéig csökkentett létszámmal fognak működni.”

Június 2-án kinyitják az iskolákat is, ugyanakkor nem függesztik fel a tantermen kívüli, digitális munkarend szerinti oktatást. Papp Kornél szerint ennek oka, hogy a pedagógustársadalom megosztott volt abban a kérdésben, hogyan lehet megfelelően lezárni a tanévet: „A digitális oktatás elsősorban az 5. évfolyamtól fölfelé, különösen a középiskolában volt sikertörténet. Az alsósok szüleinek nagyon sok időt kellett befektetniük gyermekeik előrehaladáshoz, amit nem mindenki tudott megtenni, ahogy a digitális hozzáférés is egyenetlen családonként. Volt, aki azt várta, mint én is, hogy május 25-től az első négy évfolyamon kötelező legyen az iskolalátogatás, mások azt szerették volna, hogy csak a 20 ezer lakosúnál kisebb településeken legyen, a járványügyi szakemberek viszont úgy döntöttek: június 15-ig továbbra is online, illetve különböző egyéb tantermen kívüli módszerekkel szervezzék az oktatást a pedagógusok.”

A tanév végén nem árt rendszerezni az ismereteket, felzárkóztatni azt, aki lemaradt, egyáltalán képet szerezni arról, hogy hol tartanak a diákok – az új szabályozás épp erre ad lehetőséget. A tanítási időszak utolsó két hetében személyes konzultációkat, egyéni fejlesztéseket lehet tartani az iskolákban. Legfeljebb 10 fős csoportokat lehet egyszerre fogadni, a biztonságos távolságot meg kell tartani, a fertőtlenítő kézmosást és a védőmaszkot biztosítani kell a gyermekeknek. „Az alsóbb évfolyamokban érdemes élni ezzel, főleg az elsősöknél nagyon fontos, hogy reális képet kapjunk a tudásukról” – mondja a szakember. Ez dönti el, szükséges-e felzárkóztatást szervezni, illetve mit kell majd átismételni a legutóbbi negyedév anyagából szeptemberben. Egyben a pedagógiai szakszolgálati fejlesztéseket is el lehet végezni, legyen szó akár logopédiai foglalkozásról, akár gyógytornáról. Szintén lehetőség nyílik a következő hetekben az egyes korosztályok esetében kötelező védőoltások beadására is, ilyen a 7. évfolyamosok esetében a hepatitis B elleni védőoltás.

Ugyancsak június 2-től szélesebb körben biztosítanak ügyeletet az iskolák, ezzel is lehetővé téve, hogy a szülők nyugodtan dolgozhassanak, tudva, hogy a gyermekeikre vigyáznak. Eddig településenként volt egy-egy kijelölt ügyeletes intézmény, pünkösd után a gyermekeket oda lehet vinni, ahová egyébként járnak. Az iskolák június 15. után is nyitva maradnak, egészen június 26-ig biztosítják az étkeztetést és az ügyeletet.

Az oktatásért felelős koronavírus-akciócsoport református tagja azt mondja, tanévzárókat lehet tartani – persze a járványügyi szabályok betartására mellett. „A bizonyítványokat valamilyen formában át kell adni. Történhet ez évfolyamonkénti vagy osztályonkénti bontásban is, az a fontos, hogy 200 főnél nagyobb rendezvényt ne tervezzenek és figyeljenek oda a kötelező távolságtartásra is” – ajánlja Papp Kornél.

A napközis és bentlakásos táborokat is engedélyezték június 16. után. Mint megtudtuk: „az intézményvezetők most dolgoznak azon, hogy a kollégák bevonásával milyen tematikus táborokat tudnak szervezni”. Ezek egy részét valószínűleg csak júliusban tudják majd megtartani.

A tanév végéhez közeledve visszatekintésre kértük a Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét: mit gondol arról, a református iskolák hogyan vették ezt a váratlan helyzetet? „A digitális oktatás bevezetésekor azt mondtam, hogy két hónap alatt legalább 20 évet lép előre a magyar oktatásügy. Ezt még most is tartom.” Az intézmények bezárása okozta kényszerhelyzet Papp Kornél szerint nagyon sok pozitívumot hozott elő: módszertani megújulástól kezdve a különböző szereplők együttműködésén át az egyes digitális platformok és feladatbankok megnyitásáig. Abban bízik, hogy az így megszerzett ismeretek a következő tanévben is kamatoznak:

„Másik oldalról az is kiderült, hogy az online oktatás jóval kisebb hatásfokú, mint amikor a személyes kapcsolat is aktív a diákok, pedagógusok és szülők között, de ez a pár hónap az online oktatás szükségességére is felhívta a figyelmünket. Azt sejtettük, hogy a diákok jól fel tudják majd venni a munka ritmusát. Az azonban inkább meglepő volt, miszerint a pedagógus kollégákat kellett figyelmeztetni, hogy ne terheljék túl tanítványaikat. Meg kell találni a megfelelő arányokat, de az elmúlt hónapokban nagyon sokat léptünk előre.”