A Minority SafePack kezdeményezésről, a kárpátaljai magyarságot sújtó ukrán nacionalizmusról, valamint a hazai és külhoni református óvodák építéséről is szó volt a Generális Konvent elnökségének kétnapos budapesti ülésén.
Köszönetét fejezte ki a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezésben résztvevők támogatásáért a Kárpát-medencei református püspökök és főgondnokok testülete.
A jogbiztonság hosszú távú fenntartása miatt lenne fontos, hogy megszülessen a nemzeti kisebbségeket védő uniós törvény – mondja Bódis Tamás, a muravidéki magyar reformátusok lelkipásztora. Szlovéniában is összegyűlt a szükséges aláírás a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéshez.
Ötezer magyar él az osztrák-magyar határ nyugati oldalán, Őrvidéken. Lehetőségeik kisebbek, mint máshol a Kárpát-medencében. Éppen ezért tartja fontosnak Kelemen László, a Magyar Média és Információs Központ vezetője, hogy csatlakozzanak a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezéshez.
„Az egész felvidéki magyar református közösséget tüntették ki, hisz közösségünk a felvidéki magyar jelenlét meghatározó tényezője” – véli Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökhelyettese, aki március 15-én Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.
2500 euró támogatást adott át kedden Budapesten Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója Brenzovics Lászlónak, a szövetség elnökének. A KMKSZ ungvári székháza február 27-én pokolgépes támadás következtében égett ki.
Felvidéken már hatvanezer ember – ötször többen, mint a Szlovákiából szükséges – írta alá a nemzeti kisebbségvédelmi kezdeményezést. György András somorjai református lelkész azt mondja, a közhangulat szkeptikus e témában, de a belpolitikai válság miatt adtak egy esélyt a kezdeményezésnek. Az Európai Parlamenttől azt kérik, ha majd írják a törvényt, teremtsenek olyan jogi környezetet az Európai Unióban, amely nemcsak a túlélést engedi, hanem fejlődésre és gyarapodásra is lehetőséget ad.
Még 18 napig írható alá a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, melynek célja, hogy az Európai Bizottság konkrét jogi szabályozást fogadjon el a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében. A csatlakozásra buzdítva utánajártunk, miről szól, miért fontos és hogyan érint bennünket a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés.
Magyar református bölcsőde és óvoda alapkövét tették le szombaton a székelyföldi Backamadarason. Az intézmény három csoportjában ötven gyermek tanulhat majd.
Március 10-én tartotta egyházkerületi közgyűlését a Kárpátaljai Református Egyház (KRE). Az eseményen kitüntetést vehetett át Pál Sándor, a Magyar Református Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumának volt elnöke.
Meghosszabbítja a nyugdíjazási korhatárt, és egész sor olyan módosítást vezetett be legutóbbi ülésén a Romániai Református Egyház zsinata, mellyel az egyre súlyosbodó lelkészhiányt próbálja ellensúlyozni.
Az erdélyi magyarokat sújtó jogbizonytalanság megszűnését várja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéstől Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
„A BORUM olyan találkozási lehetőség, ami nemcsak szakmai fejlődést biztosít, hanem a Kárpát-medencei borászok lelkét is összekapcsolja" – fogalmazott Kovács Pál borszakértő, a Kárpát-medencei református szőlészek és borászok idei fórumának zsűrielnöke.
Akár templomokat, parókiákat is érhet robbantásos támadás azok után, hogy kedden a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházánál pokolgép robbant – mondja Héder János püspök-helyettese. A terrorcselekmény nem az első atrocitás, ami az elmúlt években érte a kárpátaljai magyarokat, de a tervek szerint fel fogják újítani a központot Ungvár történelmi belvárosában.
A Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete, a Generális Konvent elnöksége is támogatja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést – határozott a testület pénteki ülésén Berekfürdőn. A Minority Safe Pack célja, hogy az Európai Bizottság fogadjon el konkrét jogi szabályozást a nemzeti és nyelvi kisebbségek védelme érdekében.
„Apám sosem írt levelet Sztálinnak" – hangsúlyozza Horkay Barna néhai nagyszőlősi lelkipásztor lánya, aki a szüleitől tudja, hogy édesapja és baráti köre hitvalló kiállását a szovjet állambiztonság tálalta így, hogy a nagy tekintélyű lelkészeket ostoba, nevetséges fanatikusoknak állítsa be.
Az erdélyi magyar és szász protestánsok kezdeményezésére a magyar Országgyűlés az 1568-ban elfogadott tordai ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek, elfogadásának időpontját pedig a vallásszabadság napjává nyilvánította.
Az egyházi pályázók számára először 2018 februárjában meghirdetett ösztöndíj keretében lelkészek, hitoktatók és teológusok utazhatnak a diaszpórában élő magyar reformátusok közé, hogy biztosítsák az anyanyelvi igehirdetést, hogy erősítsék a gyülekezeteket, látogassák a szórványokat. Az induláskor Gér András, a Magyarországi Református Egyház zsinati tanácsosa nyilatkozott a lehetőségekről.