Sejtettem, hogy üzenni szeretne az Úr, és kis nyomást is gyakorol rám, de mindig az volt a válaszom, hogy mentsen meg ettől, mert ezt nem szeretném. De ő nem engedett, a szívem mélyén pedig tudtam, teljesítenem kell az akaratát – mondja Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház május végén megválasztott püspöke.
Megnyílt a Refo Café, amely egy finom kávé elfogyasztása mellett az olvasásra is teret kínál. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott: az egyház számára fontos az intézményépítés, ez a kávézó pedig azt a célt szolgálja, hogy közösségi tér is legyen, amely az identitásukat megőrizni és kifejezni vágyók gyülekezőhelye is lehet.
– Ahogyan az életben gyakran megtörténik, a nem kívánt gyermek szeretett gyermekké válik – mondta Géresi Róbert püspök a lévai református templomban június 17-én megtartott emlékzsinaton, ahol a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház jogelődjét megteremtő száz évvel ezelőtti alkotmányozó zsinatra emlékeztek. Cikkünk Iski Ibolya reformata.sk-n megjelent beszámolója alapján készült.
Idén száz éves a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Pontosabban az 1923. június 17-én megnyílt lévai zsinattól számoljuk a „születésnapokat”, mert itt mondták ki a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház megalakulását. A reformata.sk oldalon Somogyi Alfréd a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának oktatója írt három részes cikksorozatot a témáról, ebből közlünk egy rövid összefoglalót.
Leggyakrabban a veszteség és a magány okozta nehézségek miatt keresik a felvidéki Telefonos Lelkigondozói Szolgálatot. Szathmáry Zsuzsanna koordinátor, református lelkipásztor hiánypótlónak nevezte a missziót, hiszen a magyar nyelvű és átfogó lélekápolás sokak számára teszi könnyebbé problémáik feltárását. Az idén hároméves szolgálatról és a tervekről beszélgettünk.
Munkácson éppen száz esztendeje iktatták be Bertók Bélát, az első kárpátaljai püspököt. Az önállóságot a kényszer szülte, a kárpátaljai reformátusok a magyar testvérekkel szerettek volna maradni, de az Úr másfelé vezette az útjukat.
„A magyarság, s benne a reformátusság, a bajban összefogva cselekszik. A bennünket fenyegető veszély a hitbeli közöny, amelynek ellenállni csak evangelizációval és gyülekezeti közösségek építésével lehet” – írta Kis László pécsváradi lelkész a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában, amelyben az Egyesült Államokba kivándorolt magyarok és a felvidéki reformátusság is szóba kerül a nemzeti összetartozás napján.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja fejtette ki lapunknak, hogyan épült fel az eredetileg a Felvidékről kitelepítettek érdekvédelmére létrehozott szervezet munkája mára a Kárpát-medencei határokon átívelő, sokrétű nemzetépítő tevékenységgé, amelyben református fiatalok is közösséget alakíthatnak.
Bácsfeketehegyen tartotta ülését szerdán a Szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinata, ahol megerősítették a tavasszal lezajlott országos tisztújítás eredményét, majd az újonnan megválasztott tisztségviselők ünnepi keretek között letették az esküt.
Mi, emberek magunktól nem tudunk eggyé forrni, közösséggé lenni. Segítségre szorulunk. Szükségünk van arra, hogy Isten kezébe vegye az életünket, és ő illesszen egymáshoz bennünket. Bogdán Szabolcs János írása a Reformátusok Lapjából.
2009. május 22-én mondták ki a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét. Azóta minden évben a dátumhoz legközelebb eső vasárnap erre emlékezünk.
Egy Koppenhága melletti kisvárosban lépett fel anyák napja és a dán nemzeti imanap alkalmából a Központi Református Kórus Magyarország dániai nagykövetségének meghívására.
Összesen 22 millió forintot gyűjtöttek össze a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezetei a szír földrengés áldozatainak támogatására. Az adományt a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Hungary Helps – Magyarország segít eljuttatni a református testvéreknek.
Nagyban eltér egy vidéki és egy nagyvárosi lelkész feladatköre, éppúgy, mint egy határon inneni és túli lelkipásztoré. Vidéken végzett szolgálatáról Halász Dánielt, a szerbiai Maradék, Nyékinca és Újvidék magyar református lelkipásztorát kérdeztem.
Ötvenhárom évesen indult missziói útra Afrikába, és ma hetvenévesen sem habozna igent mondani, ha Isten újra elhívná. Feltétel nélkül megbízik az Úr bölcsességében, szeretetében. Keszi Krisztina tizenkét évet töltött Zambiában orvos-misszionáriusként. Támadta meg kobra, többször volt maláriás. AIDS-es és tbc-s betegek között élte az életét, magától nem lett volna képes minderre, de Isten hű volt ígéreteihez.
A tisztújító zsinati ülést április 8-án tartották a bellyei református templomban, ahol a Magyarországi Református Egyházat Ódor Balázs, a Zsinati Hivatal Kárpát-medencei és Külügyi Osztályának vezetője képviselte.
A lélekmentést, a missziót tekinti hatéves mandátuma fő feladatának Bogdán Szabolcs János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület új püspöke. Beiktatási ünnepségén hangsúlyozta, hogy mindent ennek kell alárendelni. A gyülekezetek feltámadásának lehetőségében is hisz az egyházkormányzó.
Többéves kihagyás után, március 3-án Maradékon tartották meg a Szerbiai Református Keresztyén Egyház zsinatát, ahol döntés született az országos egyházi választások kiírásáról.
– Itt az ideje eldöntenünk, hogy hasznosak akarunk-e lenni. Lehetőségünk van a változtatásra, Istenhez fordulni – fogalmazott igehirdetésében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a Hold utcai református templomban vasárnap Budapesten. Az úrvacsorás istentiszteleten, ahol közösen imádkoztak a békéért, Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is szolgált.